Már most tartanak az új Ptk.-tól az ügyvezetők

2014. március 06. csütörtök - 06:13 / piacesprofit.hu
  •    

Érezhetően megnőtt a biztosítóknál az érdeklődés az olyan konstrukciók iránt, amelyek védelmet nyújthatnak az új Ptk.-ban foglalt egyetemes felelősség miatti fenyegetéssel szemben.

Az új Ptk. március 15-én lép hatályba – Kép: Pixabay

Sok-sok millió forintnyi magánvagyon foroghat ugyanis veszélyben, hiszen a vezető tisztségviselő teljes vagyonával felel, közösen a társasággal, mert az egyetemleges felelősség értelmében a károsult dönt arról, hogy a kártérítési igényét a jogi személlyel vagy a vezető tisztségviselővel, avagy mindkettejükkel szemben érvényesíti. Számos megkeresést kezelhet egy-egy ilyen terméket kínáló biztosításközvetítő szervezet, jelentős arányban ezek kötéssel zárulnak – hívta fel a figyelmet a Budapest Prime.

„Március 15-étől hatályos az új Ptk., amelynek értelmében – szemben az eddigi jogszabályokkal – már nem csak a jogi személy (azaz a társaság) felel a harmadik személynek okozott kárért, hanem annak a vezető tisztségviselője is, mégpedig a jogi személlyel egyetemlegesen, ha ezzel a jogviszonyával összefüggésben okozta ezt a kárt. Környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi vagy a versenyszabályok megsértése – ezek is azok a területek, amelyek veszélybe sodorhatják a jövőben a társaságok vezető tisztségviselőit károkozás esetén” – mutat rá Biczi Orsolya a Budapest Prime függő biztosítási ügynök ügyvezetője. (Tulajdonosi utasítás esetén sem mentesül feltétlenül a felelősség alól a vezető tisztségviselő.)

De nem kell feltétlenül egy vörösiszap-katasztrófának bekövetkeznie ahhoz, hogy az egyetemleges felelősség elve érvényesüljön. Hogy egy közérthető példát hozzunk: ha egy társaság székhelyén valaki a miatt szenved balesetet, mert nagyon csúszóssá vált az éppen felmosott folyosó, s nem voltak elhelyezve erre figyelmeztető táblák, akkor a polgári per során az ügyvezető személyes felelőssége is megállapíthatóvá válhat, és így társaságával együtt neki is helyt kell állnia. Olyan esetekre is áll tehát ez az új rendelkezés, amikor nem tevőlegesen tehet a vezető tisztségviselő a károkozásról, “csak” hivatali beosztásából fakadóan.

 

Márciustól felel az ügyvezető – de miért is?
Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért. Jogi szakértőnk segít áttekinteni a lényeget.

Az új Ptk. sok más, a cégek életét alapjaiban befolyásoló változást hoz!

A jogi szakértő  szerint gyakorló ügyvédek és ítéletek sokasága mutatja, hogy nem érhette a változás derült égből villámcsapásként azokat, akiket a változás bajba sodorhat. Ugyanis a bírósági joggyakorlatban már régebb óta látszik az igény e megoldás iránt. Mert ugyan eddig nem volt törvényi előírás az egyetemleges felelősség ilyen esetekre, ám számos bírói ítélet ez irányba mutatott. Arról egyébként már nem is szólva, hogy nem vadonatúj rendelkezésről beszélünk: a Ptk. 1977. február 28-ig hatályban volt 348. § (1) bekezdése még azt tartalmazta, hogy ha az alkalmazott a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta, az alkalmazott a munkáltatóval egyetemlegesen felel.

Mindenesetre társaságok százezreit és vezető tisztségviselők tömegeit érin(het)i a március 15.-ével hatályba lépő új változás, amelyről persze még nem lehet tudni, hogy mennyire lesz szigorú a bírói ítélkezésben. A nemzetközi gyakorlatban mindenesetre van példa nagy és kevésbé nagy szigorra egyaránt.

Ám az már most látszik, hogy a potenciálisan érintettek közül sokan már feleszméltek: keresik annak a módját, hogyan tudják magukat kivonni az esetleges negatív hatások alól. S kínálkozik is olyan megoldás, amely legális, s – különösen az angolszász gyakorlatban – a mindennapok része.  Ez nem más, mit speciális biztosítási konstrukció(k). Erre is többféle megoldás létezik, a leginkább kézenfekvőnek azonban a felelősségbiztosítás tűnik. Ráadásul nem is feltétlenül kell új biztosítást kötni, hiszen a felelősség egyetemleges, tehát az egyfajta “kettő az egyben” konstrukció megfelel.

Már csak azért is ésszerű ez a fajta konstrukciós megoldás, mert az esetleges károkozás miatt megítélendő kár teljes összegét vagy a társaságon, vagy annak vezető tisztségviselőjén vagy e kettő között megosztva hajtják be. Így elegendő a társaság meglévő felelősségbiztosítását kiterjesztő záradékkal kiegészíteni, amely a vezető tisztségviselőket fedezi le.

Márciustól legálisan dughatja el a vagyonát!
A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig csütörtökön elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt. A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki működteti és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek