Már megint módosul ez-az az áfatörvényben

Az áfatörvény legújabb módosítása két nagy témakört érint: egyrészt az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos teljesítési hely szabályait, másrészt a fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:PP/FényesGábor

Egyelőre a köztársasági elnök aláírására vár - de feltehetőleg ezen hamar túlesik - az a törvényjavaslat, amelynek értelmében  2015. január 1-jétől – egy egységes, tagállamokat érintő uniós előírásnak megfelelően – megváltoznak az általános forgalmi adóról szóló törvény (továbbiakban: áfatörvény) teljesítési hely szabályai a telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott nyújtott szolgáltatások kapcsán. Az új szabály értelmében a nem adóalanyoknak (jellemzően magánszemélyeknek) nyújtott, előzőekben említett szolgáltatások esetében a teljesítés helyét a továbbiakban már  egységesen a nem adóalany igénybe vevőnek a letelepedettsége (magánszemély esetében lakóhelye) fogja meghatározni - vagyis az után fizet a szolgáltató, hogy például hol nézik az adást, nem annak alapján, hogy hol van bejelentve az adott cég.

„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például azon magyar telekommunikációs cégeknek,  médiaszolgáltatóknak, akik más tagállamban lakó magánszemélyek részére nyújtanak szolgáltatásokat, elvi jelleggel a magánszemély lakóhelye  szerinti tagállamban lenne adófizetési kötelezettsége, amely egyben nyilvántartásba vételi kötelezettséget is jelentene számára ” – magyarázza Varga Szabolcs, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának  menedzsere.

A jogszabály-változásból eredő adminisztrációs terhek csökkentése érdekében azonban a módosítás lehetővé teszi, hogy az érintett szolgáltatásnyújtók úgynevezett „egyablakos rendszer” („one-stop-shop”) útján tegyenek eleget a felmerülő adókötelezettségeiknek. Ennek értelmében a szolgáltatásnyújtók a más tagállamban teljesített ügyleteik után valamennyi adókötelezettségüket a letelepedettségük szerinti adóhatóság (így a magyar cégek esetében a magyar adóhatóság) útján teljesíthetik.

Ezt jelenti a gyakorlatban
Mostantól az EU-tagállamok egyszerűbben kezdeményezhetik a fordított adózás kibővítését, és gyorsabb az elbírálás is. A Piac&Profit szakértője elmondja, mit jelent ez a vállalkozásoknak a gyakorlatban.
Az többletadminisztráció, mint hátrány mellett azonban ki kell emelni a módosításból fakadó adóelőnyt is, hiszen a módosítás következtében az érintett magyar szolgáltatók a jelenlegi, a közösségben is igen magasnak számító magyar adómérték (27 %) helyett a következő évtől a más tagállamokban jellemzően alacsonyabb adókulccsal adózhatnak az érintett szolgáltatások után - amennyiben ezeket más tagállamokban lakó magánszemélyeknek értékesítik.

Újabb területen fordított adózás

A módosítással érintett másik nagy témakör a fordított adózás. A fém- és acéliparban előforduló nagy arányú csalások visszaszorítása érdekében a jövő év elejétől kiterjesztenék a fordított adózást bizonyos acélipari termékekre is. Fordított adózás esetén az eladó nettó áron értékesít, az áfát a vevő fizeti be, de egyúttal levonási joga is keletkezik. A szabályozás célja az áfacsalások visszaszorítása az adott szektorban. Fordított adózás esetén például nem fordulhat elő, hogy az áfa megfizetése nélkül visszaigényelhető legyen az áfa.

"Figyelemmel arra, hogy a fordított adózással érintett termékeket az áfatörvény melléklete – hasonlóan a fordított adózással érintett hulladékokhoz hasonlóan - vámtarifaszámmal jelöli, így a jövőben az acélipari termékek pontos tarifálása nagyobb jelentőséggel bír majd a helyes adókezelés érdekében” – hívja fel a figyelmet Deák László, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának  cégtársa .

Már van változás
Az új számlázási NGM-rendelet július 1-jén lépett hatályba, bár egyes rendelkezéseket csak 2014. október 1-jétől, illetve 2015. július 1-jétől kell alkalmazni. A legfontosabb tartalmi változás, hogy 2014. október 1-jétől a vállalkozásoknak be kell jelenteniük az adóhatóság felé a számla kibocsátáshoz alkalmazott számlázási programjukat. Új elem, hogy az online számlázási rendszert is be kell jelenteni (ez utóbbi esetben az adatbejelentés tartalma eltér); eddig ilyen bejelentést a vállalkozásoknak nem kellett tenniük, csupán rendelkezniük kellett a program fejlesztőjétől olyan nyilatkozattal, amely szerint a számlázási rendszer megfelel a jogszabályi követelményeknek. További részleteket itt talál.
Sem július elsejétől, sem 2015 január elsejétől nem változnak az időszakos elszámolásra vonatkozó szabályok – tudta meg a Piac&Profit. A napokban elfogadott áfatörvény-módosítással együtt átmeneti szabályt hozott a jogalkotó arra az esetre, ha nem sikerülne július 1-jéig hatályba léptetni a jelenlegi szabályokat életben tartó módosítást.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo