Már a kocsma sem biztos üzlet

2014. május 07. szerda - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Már nem igaz az a mondás, hogy kocsmát nyitni biztos üzlet, legalábbis ez olvasható ki a statisztikákból. A vendéglátásban naponta 8 cég ellen indul kényszertörlési eljárás, ezzel a szektor alulmúlta a sokáig negatív csúcstartó építőipart.

2014 negyedévében hosszú évek óta először a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás iparág bedőlési aránya meghaladta az eddig listavezető építőiparét. A vendéglátóipari szektor 4,66 százalékos bedőlési arányával ugyan csak kicsit múlta felül az 4,58 százalékkal „büszkélkedő” építőipart, de ez alapján elmondható, hogy ma a vendéglátás az egyik legkockázatosabb szektor Magyarországon.

Közel hatszor annyi étterem van, mint szálloda

A Bisnode elemezéséből kiderül, hogy több mint 25 ezer cég foglalkozik ma Magyarországon valamilyen éttermi vagy italszolgáltatási szolgáltatással, míg alig több mint 4 ezer szálláshely szolgáltatással. Nem meglepő, hogy a szektorból a legtöbb vállalkozás – 57 százalék – éttermi, mozgó vendéglátás főtevékenységgel van bejegyezve. Területileg Zala, Somogy, Veszprém, és Vas megyében tevékenykedik a legtöbb vállalkozás a vendéglátóiparban. Azaz a társas vállalkozások számához viszonyítva a Balaton környékén működik a legtöbb vendéglátó és szállodai szolgáltató cég.

Egyre több vendéglátó cég válik fizetésképtelenné

2014 első negyedévében a vendéglátással foglalkozó vállalkozások bedőlési aránya meghaladta az évek óta listavezető építőiparét, így vált jelenleg a legkockázatosabb szektorrá. A szektoron belül azonban a különböző főtevékenységgel rendelkező cégek fizetésképtelenné válása igen változó. A vendéglátás, azaz az éttermi és italszolgáltatás jóval kockázatosabb, mint a szálláshely szolgáltatás. Az italszolgáltatással foglalkozó cégek bedőlési aránya 6 százalék közelében van, de az éttermi és mozgó vendéglátással foglalkozó vállalkozások közül is 100-ból több mint 4 megy egy éven belül „csődbe”. A szállodai szolgáltatással foglalkozó cégek esetén a bedőlési arány 3 százalék körül van. (A gazdasági szereplők azonban optimisták.)

A felszámolások és a kényszertörlési eljárások száma is jelentősen megemelkedett a szektorban, míg a végelszámolások száma – 2013 első negyedévét összehasonlítva az idei év első 3 hónapjával – csökkent.  Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a vendéglátó és szálláshely-szolgáltató cégek nem saját elhatározásból, hanem inkább külső kényszerre zárnak be. Az éttermi vendéglátás és italszolgáltatás esetén egy év alatt közel hétszeresére nőtt a kényszertörlések száma, és közel 60 százalékkal nőtt a felszámolások száma is. A teljes iparágban ma naponta 8 cég ellen indul kényszertörlési eljárás, 5 ellen felszámolás, ami igen magas szám.

A vendéglátóhelyek “mélyrepülését” elsősorban az elmúlt években jelentősen visszaesett kereslet okozta, de nem tett jót a trafiktörvény sem, amely megtiltotta a dohánytermékek forgalmazását. Már a tavalyi évben mutatkoztak annak jelei, hogy mind egyes kiskereskedelmi egységek, mind az vendéglátóipari egységek forgalma visszaesett a szigorú dohánykereskedelmi szabályozás hatására. A tavaly regisztrált 42 ezer dohánykereskedelemre jogosult kiskereskedelmi egység túlnyomó része, 98 százaléka elvesztette jogosultságát. A becslések szerint a dohányértékesítésből bevételük 30-40 százaléka származott, de a Piac&Profitnak korábban nyilatkozó bolttulajdonos szerint ez az érték a 70 százalékot is elérte.

A szálláshelyek ugyanakkor  – elvileg – élvezik a belföldi turizmus felpörgését, amelyet a SZÉP-kártya mozgat, az év első negyedében 15 százalékkal nőtt a szálláshelyek bevétele. Ugyanakkor a forgalom mindinkább a wellness- és/vagy fürdőszolgáltatásokat kínáló hotelekbe terelődik.

Nem csökken a cégalapítási láz

A vendéglátás és szálláshely szolgáltatás kockázatosságának növekedése ellenére az új cégek alakítása nem állt meg a szektorban. Mindkét területen megduplázódott az új cégalapítások száma. Jelenleg havonta átlagosan 225 cég alakul a szektorban és ennek is 90 százaléka a vendéglátásban. A nagyszámú cégbedőlések miatt azonban nagyon kis mértékben ugyan – csupán 0,2 százalékkal -, de csökkent a szektorban működő vállalkozások száma egy év alatt.

Keleti József a Bisnode nemzetközi cégminősítő cégcsoport ügyvezető igazgatója szerint a magas cégbedőlési index a szektorban alapos körültekintést tesz szükségessé, mielőtt egy, az iparágban tevékenykedő vállalkozásnak utólagos fizetést engedélyezünk. Ráadásul a vendéglátóhelyek esetében nem elég az üzleti kapcsolat létrejöttekor az alapos cégminősítés, hanem rendszeres szállítás esetén folyamatosan nyomon is kell követni kockázatosságuk alakulását, mivel bármikor történhet olyan esemény, melytől egy vállalkozás fizetésképtelenné válik.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportja szerint a magyar szállodák bevételei emelkednek, ami jó hír a szálláshely-szolgáltatók számára. A szektoron belül eddig is inkább az éttermi és italszolgáltatókkal volt a nagyobb probléma.  Ezen cégek kockázatossága a legmagasabb, melynek egyik oka az étterembe járási szokásokban is keresendő. Míg például Olaszországban a hazai népességnek a 25-30 százaléka jár étterembe, addig ez a szám hazánkban csupán 3 százalék. Szerencsére számos akció van, ami növeli az étterembe járók számát (pl.: Torkos csütörtök), de a lakosság gazdasági helyzete igen erősen befolyásolja az ilyen jellegű kiadásokat. Remélhetőleg a kereslet felélénkülésével a vendéglátó-ipari egységek is fel fognak zárkózni a szálláshely-szolgáltatókhoz és egy stabilabb iparág alakul ki. Feltehetően a kuponos oldalak vendéglátás árakat lenyomó akciói sem tesznek jót a szektornak. (A szakértők sem egységesek abban a tekintetben, hogy a közösségi vásárlóoldalak, internetes szállásoldalak képviselői, valamint a szállásadók eltérően vélekednek arról, hogy a bónuszok, kuponok, internetes kedvezmények segítenek vagy inkább kárt okoznak a szállodaiparnak.)

Még mindig 46 nap pénzhez jutni
Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül mozgott, de 2014 első negyedévében már 25 napos átlagos fizetési határidő volt jellemző, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból. Az átlagos fizetési késedelem tekintetében mérsékelt növekedés jellemezte 2014 első negyedévét 2013 első három hónapjához képest. Ma – késedelem esetén – átlagosan 18 napot késnek számláik kiegyenlítésével a cégek, míg egy évvel korábban ez az érték 17 nap volt. Ma számláik 67 százalékát fizetik ki időben a cégek, míg egy évvel korábban ez az arány csak 59 százalék volt, azaz ezen a területen javulás tapasztalható.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek