Májusban leállt a Jeremie, mégis ebből volt a legtöbb pénz tavaly

2017. március 13. hétfő - 11:11 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Tavaly májusban véget ért a Jeremie alapok befektetési időszaka, 2016-ban mégis ők voltak a legaktívabb befektetők; a tőkebefektetések értékének 84 százalékát adták a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. évi jelentése szerint. A befektetések 76 százaléka az év során három szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az IT & elektronika, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.

Összesen 12,1 milliárd forint volt a kockázati-és magántőke befektetések értéke 2016-ban. A felek a Waberer’s Mid Europa Partners által történt felvásárlásának adatait nem hozták nyilvánosságra, így ez a tranzakció ebben nem szerepel. Bár ez az összeg 62%-os visszaesést mutat a 2015-ös év 31,8 milliárdos befektetéséhez képest, fontos hozzátenni, hogy ennek oka az, hogy 2016.májusában lezárult a Jeremie-alapok befektetési időszaka. Ennek megfelelően a tranzakciók 97 százaléka 2016 első félévében realizálódott.

A program eredményeiről és arról, hogy a továbbiakban honnan várható hasonló forrás, itt olvashat részletesen.

Forrás: HVCA

Forrás: HVCA

Az előző évekhez hasonlóan, 2016-ban is a kockázati tőkebefektetések domináltak, szemben a magántőke befektetésekkel.

Az ügyletek átlagos mérete a 2015-ös évi 274 millió forintos átlag után 145 millió forint volt tavaly. Míg 2015-ben a legnagyobb öt tranzakció az összes befektetett tőke közel 20 százalékát tette ki, addig 2016-ban a 24 százalékát.

A tranzakciók egyenlőtlenül oszlottak meg a negyedévek között; az év második negyedéve volt a legerősebb, ekkor 59 kockázati tőkebefektetés zárult, illetve egy magán tőkebefektetésre és 3 kiszállásra is sor került.

Forrás: HVCA

Forrás: HVCA

Összesen 23 alap fektetett be magyar vállalatokba tavaly. Közülük 6 helyezett ki 1 milliárd forintnál többet, amelyek együttesen az összes befektetés értékének közel 66 százalékát adták. A legaktívabb alap tavaly a tranzakciók számát tekintve a befektetések közel 15%-ért „felelős” (teljes tranzakció értéket vizsgálva).

Az alapok befektetői összetételét vizsgálva az látszik, hogy a 15 Jeremie-alap zárta a legtöbb tranzakciót: tavaly összesen 10,1 milliárd forintot invesztáltak 61 társaságba. Az átlagos Jeremie befektetési összeg 166 millió forint volt. 1,9 milliárd forintot az állami hátterű alapok fektettek be mindösszesen 21, jellemzően start-up vállalkozásba.

A munkaerőhiány is hajtja a felvásárlásokat
Tavaly év végén az elemzők úgy számoltak, hogy a Jeremie-programok kifutásával nemhogy csökkenni fog a kockázati tőkebefektetések és a felvásárlások piaca, hanem éppen fellendülés lesz. A befektetők közül kiemelkednek a német vállalatok, amelyek hatalmas tőkét halmoztak fel – és szüntelenül keresik a megfelelő célpontokat, amelyekbe befektethetik a pénzüket.

2016-ban az összes tőkebefektetés 36 százaléka irányult az üzleti és ipari szolgáltatásokba, 17 százalékot az IT& elektronika-, míg 13 százalékot a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokba fektettek be.

2016 16 kiszállásra is sor került, melyek közül a legjelentősebb az Enterprise Investors-hoz köthető.

2016-ban két új alapot hoztak létre, mindkettő állami háttérrel, mindösszesen 16 milliárd tőkével. Két további alapot is bejelentettek, ezek 2017 elején kezdhetik meg működésüket. Ez utóbbi kettőt is állami hátterű alapkezelő menedzseli 16 milliárd, illetve 50 milliárd tőkével.

„Az eddigi évekhez hasonlóan megint a kockázati tőkebefektetések dominálták az évet. Bár, 2016 második felére, a Jeremie-program kifutása miatt visszaestek a kockázati befektetések, én mégis bizakodó vagyok és ezt csupán átmeneti megtoppanásnak érzem. Tavaly év végén ugyanis új, állami hátterű start-up programot hirdettek meg, ami várhatóan új lendületet ad majd a befektetéseknek. Új trendet is megfigyelhettünk a tavalyi év során: az állam szerepének változását a korai fázisú cégek finanszírozásában. Míg korábban az állam többségében inkább társbefektetőként jelent meg a Jeremie-alapok mögött, a 2016 utolsó negyedévében indított alapok esetében az állam már aktív alapkezelőként is szerepet vállal ezen a piacon.” – foglalta össze a tavalyi évet Zsembery Levente, a HVCA elnöke.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek