Magánszínházak túlélő üzemmódban - interjú a Játékszín igazgatójával

A TAO-pénzek megvonása és a COVID-19 kettős szorításában próbálják most megállni a helyüket a magánfenntartású hazai színházak, és kísérlik meg elbocsátások nélkül átvészelni a nehéz időket. Hogy miféle praktikákat vetnek be a siker érdekében, arról Bank Tamás, a Játékszín igazgatója adott terjedelmes interjút a Piac és Profit magazin februári számában.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magánfenntartású Játékszín azon kevés játszóhelyek közé tartozik Magyarországon, amely javarészt a jegyár-bevételekből tartja el magát, a tavaszi leállástól számolva pedig már több hónapja nem nyit ki a színház, így forrásoldalról komoly gondokkal kell szembenéznie – vázolta az aktuális helyzetet Bank. Most az alapvető cél – mondta -, a minimális működési feltételek fenntartása, és hogy a színházi dolgozókat ki lehessen fizetni, meg tudják őket tartani, ne legyenek elbocsátások.

A színházakat nem is a COVID ütötte meg elsőként, a színházi törvény 2019-es módosítása ugyanis kivezette a rendszerből a TAO-támogatást, ami már egy komoly érvágás volt.

A Játékszín, mint magánszínház, a TAO-rendszer alatt nem volt jogosult semmilyen költségvetései támogatásra, a TAO-ból – ami a bevétel mintegy egyharmadát jelentette – viszont egészen jól tudott működni. (Ez egy több százmilliós nagyságrendű összeget jelent.)

Bank Tamás, a Játékszín igazgatója (Fotó: Juhász G. Tamás)

Tavaly a költségvetés a TAO helyett ugyan még folyósított a magánszínházaknak állami többlettámogatást, ami a TAO-ból korábban bejövő összeg felének felelt meg, ez azonban már csak a túléléshez elegendő – érzékeltette Bank.  Ráadásul az idei év támogatásairól még semmit sem lehet tudni, az állandósuló bizonytalanságot pedig fokozza, tette hozzá, hogy a támogatási rendszerek kidolgozása és a pályázatok kiírása még nem történt meg (az első félévben ígérik); jelenleg gyakorlatilag a tartalékaiból él a színház.

Megkezdődött a spórolás, kevesebb premier, kevesebb dolgozó és kevesebb színész – sorolja a kényszerű karcsúsítás részleteit Bánk.
Összesen hatvan dolgozót és nyolcvan színészt foglalkoztat a Játékszín, ők most nulla bevételből kapják a fizetésüket, az eredeti hetven százalékát.
Hét hónapot úgy kell fizetni, hogy nincs semmilyen bevétel, de a munkaerőt meg kell tartani – mondja Bank,
hozzátéve, hogy eddig senkit sem bocsátottak el, nem lenne ugyanis jó megoldás, ha a színházi dolgozók felét el kellene küldeni, mert szakemberek nélkül nem lehet újranyitni egy színházat a zárlat feloldásakor. Ahhoz, hogy egy előadás létrejöjjön, egy húsz–ötven fős személyzet áll állandó készenlétben.

Bank a streamelést, az online jelenlétet egyfajta pótcselekvésnek tartja, amire persze azért is szükség van, hogy a nézőink ne felejtsék el a Játékszínt; ami pedig a dolog gazdasági vonatkozásait illeti, az előadásokra így a normál ár feléért adják a jegyet, de a bevételen természetesen osztozni kell még a streamelő cégekkel is. Ami marad, egy-két millió forint, gazdaságilag elenyésző, miközben a színháznak százmilliós lukakat kell betömni.

A tavaszi lockdown idején a Játékszín nem várt semmilyen segítségre, hanem a saját zsebébe nyúlt, és így segítette a munka és megélhetés nélkül maradt színházi dolgozókat, háttérembereket, színészeket: a színház létrehozott egy tízmilliós alapot, hatmillió a színművészeknek, négymillió a színházi dolgozóknak lett elkülönítve. Ez a pénz nagyon hamar elfogyott, most ősszel pedig már nem tudták megismételni, a színház is forrásszűkében volt.

A Bank Tamással készült interjú mellett olvashatnak a magazinban arról is, hogy az önkormányzati fenntartású Örkény Színház miként gazdálkodott a főváros által juttatott forrásokból a pandémia alatt, és milyen pénzügyi tervekkel készül az elkövetkezőkben.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo