Likviditási gondokat okozhat az Áfa törvény változása

2014. május 05. hétfő - 08:10 / piacesprofit.hu
  •    

Likviditási gondokat okozhat az Áfa törvény júliustól hatályos módosítása azon cégeknél, amelyek a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el. Erre a továbbiakban nem lesz lehetőség, ezért gyakorlatilag előlegezniük kell az áfát.

Kép:PP archív

Az Áfa tv. 2014. július 1. napjától hatályos 58. § (1) bekezdésének módosított szövege, valamint az új 58. § (1a) bekezdése értelmében a közszolgáltatásokat végző cégek kivételével minden olyan cég, akik a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg – így a munkaerő-kölcsönző cégek valamint az iskolaszövetkezetek is – kikerülnek azon cégek köréből, akik az áfát a fizetési határidőnek megfelelő időpontban számolhatták el és fizethették meg. Ez azt jelenti, hogy eddig ezek a cégek akkor fizethettek áfát, amikor az ténylegesen meg is érkezett a számlájukra (a késedelmesen vagy egyáltalán nem fizető vevőket itt figyelmen kívül hagyom, ilyenek minden szektorban léteznek).

Az új szabályozás szerint az áfát a teljesítés hónapját követő hónap 20. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük. Mivel e cégek is jelentős arányban dolgoznak 30, 60, esetenként 90 napos határidővel fizető nagyvállalatoknak, ezért gyakorlatilag egy-három hónapig kénytelenek az ÁFA összegét megelőlegezni. Mivel ezek a cégekre nem jellemző az erős tőketartalék, valamint a piaci versenyben kialakult áraik alapján a bevételük 85-90%-át bérre és ezek közterheire fordítják, nem rendelkeznek fedezettel az ÁFA előlegezésére. Így abba a helyzetbe kényszerülnének a jogszabály hatálybalépésével, hogy választaniuk kellene: bért ne fizessenek, munkáltatói közterheket vagy áfát – mondja Simon Balázs, a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója.

Ki mikor fizet?
Áfa bevallási és befizetési határideje háromféle lehet.A havi adómegállapításra kötelezett adózók esetén, a tárgyhót követő hónap 20-ig kell a bevallást és a befizetést elvégezni.A negyedéves adómegállapításra kötelezett adózók esetén, a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig kell a bevallást és a befizetést elvégezni.Míg az éves adómegállapításra kötelezett adózók esetén, az adóévet követő év február 25-ig kell a bevallást és a befizetést elvégezni. Illetve a fenti időpontoktól lehet élni a visszaigénylésekkel is.
A kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanyok, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanyok és az alanyi adómentességet választó adóalanyok általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének havonta kell eleget tenniük.
A csoportos Áfa adózást választó adózók is havonta kell, hogy elszámoljanak adójukkal és bevallják azt.
Magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, valamint a mezőgazdasági őstermelők, átalányadózást választó adózóknak az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig kell megfizetniük és bevallaniuk.

A változás a szolgáltató cégek szempontjából jelent hatalmas hátrányt, a munkaerő kölcsönzési szolgáltatást igénybe vevőinek kifejezetten előnyös, hiszen a szolgáltató számlája alapján az áfát visszaigényelhetik egy olyan időpontban, amikor azt még a számla kiállítójának meg sem fizették. Gyakorlatilag egy adófizetési kötelezettség időbeni előrehozásáról van szó, éves szinten többletköltséget ez nem jelent, azonban azonnali és jelentős – álláspontunk szerint aligha megoldható –  likviditási problémát okoz a szolgáltatónak. Megjegyzem amennyivel a szolgáltatói oldal likviditása csökken, az igénybe vevői oldal likviditása ugyanennyivel nő.

A munkaerő kölcsönző szféra érdekképviseleti szervei márciusban egyeztetéseket kezdeményeztek az illetékes tárcával, ahova eljuttatták a problémáról készített összefoglaló anyagot és megoldási javaslataikat. A tárca válasza szerint foglalkoznak az üggyel és keresik a megoldást. A választások miatt a tényleges megoldás csúszik, hiszen erre megoldást már csak az új Országgyűlés adhat, és a probléma biztos megoldására garanciával jelenleg senki nem rendelkezik.

Ezért tartom fontosnak, hogy a szféra fogjon össze, és készüljön fel arra az esetre is, ha ezt, az ágazati szinten húszmilliárd forintot elérő likviditási sokkot, hogyan fogja túlélni, ha ebben a formájában mégis hatályba lép a törvény – mondja Simon Balázs.

A megoldások keresésében adószakértő, banki szakember, interim menedzsment szakértő és a szféra legnagyobb cégeinek felsővezetői keresik közösen a megoldást, miközben az érdekképviseleti szervek azonnal készek folytatni az egyeztetést a minisztériummal ahogy az új Kormány felállt. Az összegyűlt tapasztalatokat, megoldásokat május 14-15-én összegzik a szakemberek a Wolters Kluwer által szervezett XI. Magyar Munkaerő-kölcsönzési konferencián.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek