Meglátták a lehetőséget a rugalmasságban a cégek

Nyitottak a cégvezetők a rugalmas foglalkoztatásra egy friss felmérés szerint. A legfontosabb motivációt a hatékonyság növekedése, a vevői igények jobb kiszolgálása, illetve – és ez a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben kulcsfontosságú tényező lehet – a munkavállalói igényeknek való megfelelés jelentheti.

Az Európai Unió által támogatott „GINOP-5.3.1-14; Rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban” pályázat keretében tavaly országos szinten 830 hazai kis- és közepes vállalkozásnál (kkv) végeztek szervezeti helyzetfelmérést. Cikkünkben e humán diagnózis megállapításaiból szemezgettek a programot koordináló, IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. szakértői. Az IFKA vezette FEL-VÁLLAL  konzorcium feldolgozott adataiból kiderül, hogy a felmérésben részt vevő vállalatvezetők (2117 fő) szinte az összes rugalmas foglalkoztatási forma esetében jelentős bővülési lehetőséget látnak.

Forrás: FEL-VÁLLAL konzorcium (Rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban pályázat; GINOP-5.3.1-14)

Ez az attitűd már önmagában pozitívum, de csak a kezdet, hiszen a gyakorlati bevezetés a legtöbb helyen még várat magára. Nézzük meg, mik azok a tényezők, amik segítik, és mik azok, amik gátolják a rugalmas formák alkalmazását.

A felmérés eredményei alapján a legfontosabb motivációt a rugalmas foglalkoztatás bevezetéséhez a hatékonyság növekedése, a vevői igények jobb kiszolgálása, illetve – és ez a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben kulcsfontosságú tényező lehet – a munkavállalói igényeknek való megfelelés jelentheti.

Forrás: http://www.mapikonzult.hu/a-jovo-kulcsa-a-rugalmassag/

A rugalmas foglalkoztatás terjedését pedig leginkább azok a félelmek gátolhatják, amelyek arra vonatkoznak, hogy a munkavégzés ellenőrzésének, a munka szervezésének, valamint az ezzel kapcsolatos adminisztrációnak a terhei jelenősen nőhetnek, ami egyrészről vezetésbeli (menedzsment-) kérdés, hogy mennyire „hatalmazza fel” a vezető a munkatársait, mennyire van jelen a szervezetben a bizalom kultúrája. Másrészt pedig az adminisztráció HR-es ügy, így kérdés, mennyire megoldott a szervezeten belüli HR-feladatok ellátása, és így valóban többletterhelést jelent-e a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetése.

A rugalmas foglalkoztatás széles körű bevezetése/megvalósulása csak akkor várható, ha a bevezetés előnyei világosan alátámaszthatók, és a vélelmezett kockázatok csökkentésére megoldást lehet találni. A szükséges szervezetfejlesztési intézkedések meghatározásával, illetve támogatott bevezetésével mind a vezetők, mind a munkatársak segítséget kapnak a zökkenőmentes „rugalmasításban”. Ilyen lehet például – az ellenőrzési mechanizmusok és az adminisztratív erőforrások minimalizálását célzó – szemléletformálás vagy éppen az új működési folyamatok kialakítása.

Kultúraváltás nélkül csak álom a részmunkaidő
Jelentősen kevesebben dolgoznak részmunkaidőben itthon az uniós átlagnál. Pedig ez az atipikus forma elvileg a munkáltatónak és a munkavállalónak is sok előnyt jelenthet. A szakemberek szerint az anyagi bizonytalanság és a bizalomhiány is fontos gát, a munkahelyi kultúrának kéne változnia.
Mit hoz a vállalatoknak a rugalmasság?

A FEL-VÁLLAL projekt tavasszal szervezett, ötállomásos vidéki konferenciasorozatán szerzett tapasztalatok alapján elmondható: a rugalmas foglalkoztatási módok bevezetése már rövid távon is jó hatással van a munkavállalói aktivitásra, illetve az adott vállalkozás megítélésére is igen kedvező hatással volt a munkaerőpiacon.

A rugalmas foglalkoztatási formákat bevezető vállalati vezetők egyöntetűen állítják, az új módozatok működtetéséhez több figyelemre és pontosabb HR-tervezésre, munkaerő-szervezésre van szükség, de összességében megéri, hiszen mindez növeli a munkatársak motivációját, és ezáltal a vállalat hatékonyságát, versenyképességét is jelentősen emeli.

„A rugalmas foglalkoztatási formák működtetése komoly odafigyelést, szervezést és határidő-kezelést igényel, szóval van vele munka, de működik. Ráadásul ez a fajta rugalmasság lehetőséget ad a hullámhegyek, hullámvölgyek, azaz a kapacitás ingadozásának kezelésére” – mondta a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. termelési igazgatója, dr. Ködmön István.

„Tapasztalatunk szerint a rugalmas foglalkoztatással egy olyan hiányt pótolunk a munkavállalók felé, amelyeket a régióban működő nagyobb multinacionális cégek legtöbbje nem, vagy igen nehezen tud. Így ez a foglalkoztatási forma alkalmas a kis- és középvállalkozások részére, hogy munkaerőt vonzzon magához. A munkavállalók életéhez igazodó munkakörülmények és az élményprogramok kialakítása mind-mind olyan megtartó erő, amely a mai munkaerő-hiányos helyzetben kiemelkedően fontos!” – fejtette ki a Komárom-Esztergom megyei Ácson működő, megváltozott munkaképességű munkavállalókat is foglalkoztató MEMFO Kft ügyvezetője, Oplaznik Gabriella.

Forrás: IFKA

A felmérés teljes körű feldolgozása folyamatban van, ennek eredményeit először összefoglalva a június 13-i, „Humán Erő – A dolgozók megtartásának titkai” konferencián publikálják a szervezők.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo