Láncértékesítés: de ki fizeti az áfát?

A láncértékesítés esetén a termékek fuvarozása nem követi a számlázást, a közbenső szereplők kihagyásával egyenesen a legelső értékesítőtől kerülnek leszállításra a végső vevőhöz. Csakhogy felmerül a kérdés: ki fizeti az áfát ebben az esetben?

Kép: Freestock

A kereskedelemben érdekelt társaságok esetében szinte mindennapos dolog, hogy úgy vesznek és értékesítenek termékeket, hogy azok fizikailag nincsenek és nem is kerülnek a birtokukba, mert közvetlenül attól a szereplőtől, akitől vásárolták ahhoz a szereplőhöz kerülnek leszállításra, akinek értékesítették.

Az mára már szinte köztudomású tény, hogy az adóhatóság a Közösségen belüli ügyletek vagy az exportügyletek esetében kiemelt hangsúlyt helyez annak vizsgálatára, hogy az áru végleges rendeltetéssel elhagyta-e Magyarország területét. Ezt a tényt a vizsgálat alá vont adóalanynak kell igazolnia, a legtöbb esetben a fuvarokmány (CMR) meglétét és bemutatását követeli meg és írja elő az adóhatóság.

Mindemellett azonban könnyen téves adókövetkezményeket vonhatnak le a társaságok az ügyletre, amennyiben nem ismerik fel, hogy egy láncügyletben vesznek részt. Így elképzelhető, hogy egyébként egy Közösségen belüli adómentes termékértékesítést valósítanának meg, de a láncügylet miatt másképpen kell az értékesítés teljesítési helyét meghatározni; vagy értékesítésük nem lesz a fuvarozással érintett értékesítés, ezért az adómentesség szabályai sem alkalmazhatóak, hiába tudják bemutatni az egyébként hiba nélkül kitöltött fuvarokmányokat. A BDO Magyarország ezért legfrissebb hírlevelében összefoglalta az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Mit minősít láncértékesítésnek a NAV?

Az Áfa törvény 27.§-ának rendelkezései alapján láncértékesítésről beszélhetünk, ha ugyanazt a terméket, egymást követően többször értékesítik oly módon, hogy az közvetlenül az első értékesítőtől az utolsó beszerző részére történik elszállításra. A láncértékesítés legegyszerűbb alaptípusa, amikor három szereplő vesz részt az ügyletben, az első szereplő eladja a terméket a másodiknak, a második szereplő pedig továbbértékesíti a harmadiknak, de az árut közvetlenül az első szereplőtől szállítják le a harmadikhoz.

Új korszak kezdődik az áfafizetésben
Új áfa-szabályozás lép majd életbe a távértékesítésekkel kapcsolatban 2015. január 1-jével az Unióban, az elektronikus szolgáltatások ugyanis ettől kezdve nem a szolgáltató székhelyén, hanem a szolgáltatás célországában adóznak.
Az elsőként tisztázandó kérdés, hogy hol lesz az első, illetőleg a második értékesítés teljesítési helye. Az Áfa törvény 26.§-a értelmében, abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeményként feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Tehát abban az esetben, ha az értékesítés következtében a terméket elfuvarozzák, vagy egyéb módon feladják, akkor a teljesítés helye az a hely, ahol a feladás helye van, vagy ahonnan a fuvarozás indul.

Láncügylet esetében, amikor az értékesítések számától függetlenül csak egy szállítás történik az első eladótól az utolsó beszerzőig az Áfa törvény 26.§-ának  iménti rendelkezése csak egy értékesítésre alkalmazható, mégpedig arra az értékesítésre, amely a fuvarozással érintett értékesítés. Ennek megfelelően első lépésként minden láncértékesítésben meg kell találni, hogy melyik értékesítés lesz az, amelyik a fuvarozással érintett értékesítésnek tekinthető, melyik szereplő fuvaroztat vagy fuvaroz. Általánosságban felmerülő kérdés ilyenkor, hogy ki szervezi meg a fuvart, ki áll kapcsolatban a fuvarozóval. Természetesen, ha valamely szereplő saját maga, saját járművel bonyolítja le a szállítást, a válasz nagyon egyszerű.

Mi minősül teljesítési helynek?

Amennyiben a legelső értékesítő fuvaroz vagy fuvaroztat, akkor bizonyos, hogy az első értékesítés lesz a fuvarozással érintett értékesítés, míg ha a sorban az utolsó beszerző fuvaroz vagy fuvaroztat, akkor az utolsó értékesítés lesz a fuvarozással érintett. De mi történik akkor, ha közbenső szereplő fuvaroz vagy fuvaroztat? Az Áfa törvény 27.§ (2) bekezdése értelmében, ha a láncértékesítés során olyan szereplő fuvaroz, vagy fuvaroztat, aki a láncban eladóként és vevőként is részt vesz, tehát közbenső szereplő, akkor egy megdönthető vélelem áll fenn amellett, hogy ez a szereplő vevői minőségében fuvaroz vagy fuvaroztat, tehát az lesz a fuvarozással érintett értékesítés, amelyben, mint vevő szerepel.

Az Áfa törvény 27.§ (3) bekezdése értelmében pedig azon termékértékesítések teljesítési helye, amelyek megelőzik a fuvarozással érintett értékesítést szintén a fuvarozás megkezdésének a helyén lesz, míg a fuvarozással érintett értékesítést követő termékértékesítések a rendeltetés helyén teljesülnek. Amennyiben valamely értékesítés teljesítési helye ilyenformán külföldön lesz, akkor arra az ügyletre a magyar Áfa törvény szabályai nem vonatkoznak, az egy Áfa törvény területi hatályán kívüli ügylet lesz.

A fenti szabályok alkalmazásával a láncügyletben résztvevő ügyletek teljesítési helyét különösebb probléma nélkül meg lehet határozni. A teljesítési hely ismeretében már könnyen eldönthető, hogy az értékesítésre a magyar Áfa törvény szabályait kell-e alkalmazni, mert az ügylet Magyarországon teljesül, vagy pedig az Áfa törvény területi hatályán kívüli ügyletről van szó, amelyre így nem alkalmazhatóak a magyar Áfa törvény rendelkezései. A teljesítési helyek meghatározása kiemelten fontos lehet abból a szempontból is, hogy az értékesítést miként számlázza a társaság: belföldi értékesítésként magyar áfával növelten, vagy Közösségen belüli adómentes értékesítésként magyar áfa felszámítása nélkül.

Így nem hoz kellemetlen meglepetést a repiajándék
Ha kiállításra készülünk, tankoljunk fel bőségesen lufiból, tollakból. Csakhogy ezek a szóróajándékok is lehetnek az adókötelesek, ezért összeszedtük, melyik adónemnél mire kell ügyelni, hogy ne legyen kellemetlen vége egy adóellenőrzésnek.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo