Kulcskompetencia a vállalkozói képesség

A vállalkozói készségek fejlesztése a további növekedés motorja, mondta Androulla Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelősEurópai Uniós biztos. Ez Európa versenyképességének záloga. Szinte valamennyi uniós tagállam zászlajára tűzte a vállalkozói készségek fejlesztését.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 


Kép:PP archív

Az Európai Bizottság nemrég közzétett jelentése szerint a legtöbb európai ország egyre nagyobb mértékben támogatja a vállalkozói készségek fejlesztését. Nyolc állam – Dánia, Észtország, Litvánia, Hollandia, Svédország, Norvégia, Wales és Belgium flamand része – egyedi stratégiákat indított a vállalkozói készségek fejlesztésének előmozdítására. 13 további ország – Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Finnország, Görögország, Magyarország, Izland, Liechtenstein, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Törökország – pedig beépítette azt az élethosszig tartó tanulásra, a fiatalokra, illetve a növekedésre vonatkozó nemzeti stratégiáiba.

Az európai országok fele jelenleg oktatási reformot hajt végre, amelynek része a vállalkozói készségek fejlesztésének előmozdítása. Az „Entrepreneurship Education at School in Europe” („A vállalkozói készségek iskolai fejlesztése Európában”) című jelentés összeállításához összesen 31 európai országot és 5 régiót vizsgáltak meg.

Androulla Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A vállalkozói készségek fejlesztése a további növekedés motorja és hozzájárul a jövő vállalkozóinak ösztönzése érdekében végzett munkánkhoz. Ha Európa versenyképes akar maradni, befektetésre van szükség az emberi erőforrások terén: a polgárok képzése, valamint alkalmazkodási képessége és innovációs készsége tekintetében. Mindez azt jelenti, hogy tényleges szemléletváltást kell előmozdítanunk a vállalkozói attitűdök terén Európában, amely ott kezdődik, hogy a vállalkozói szellemet az oktatási rendszer egészében, már annak korai szakaszában átadjuk.”

Európai vállalkozássegítő intézetek
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) nagy hangsúlyt fektet a vállalkozói készségekre, és céljául tűzte ki a következő vállalkozói nemzedék fiatal tagjainak oktatását. Ösztönzi és támogatja továbbá az egyéneket és a vállalkozásokat az innovatív ötletek kidolgozásában, és segíti azok piacra jutását. Az EIT tudományos és innovációs közösségeinek keretében alapított első vállalkozásokat nemrég mutatták be az első EIT vállalkozási díjak kiosztásának keretében.
Az Eurydice hálózat információkat és elemzéseket szolgáltat az európai oktatási rendszerekről és szakpolitikákról. A hálózatot az EU az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő 33 országban (uniós tagállamok, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország) felállított 37 nemzeti egység alkotja. Koordinálója és irányítója az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség, amely tanulmányokat készít és számos online adatbázist is működtet.

A jelentésből kiderül, hogy az alsó fokú oktatási program a vizsgált országok két harmadában kifejezetten hangsúlyozza a vállalkozói készségek fejlesztésének a szerepét. Bár a vállalkozói készséget az alsó fokú iskolákban nem oktatják külön tantárgy keretében, az országok fele olyan tanulási célokat is meghatározott, amelyek kapcsolódnak a vállalkozói attitűdökhöz és készségekhez, mint például a kezdeményezőkészség, a kockázatvállalás és a kreativitás. Az országok felének középfokú oktatásában a vállalkozói készség a kötelező tantárgyakba, mint például a gazdaság- vagy társadalomtudományokba integrálva jelenik meg. Két országban (Litvániában és Romániában) a vállalkozói készség különálló, kötelezően oktatandó tantárgy. A gyakorlati vállalkozói készségeket négy ország (Litvánia, Románia, Liechtenstein és Norvégia) határozta meg.

A jelentésből kiderül, hogy egy tucat ország támogatásban részesíti a vállalkozói készségek fejlesztésével kapcsolatos kezdeményezéseket, úgymint az oktatási és az üzleti szféra szorosabb együttműködését, vagy diákok által működtetett kis cégek alapítását. Ugyanakkor külön e tárgy oktatására tanárképzés csak Flandriában, Bulgáriában és Hollandiában létezik. Az európai országoknak csak egy harmada kínál központi útmutatásokat és oktatási anyagot a vállalkozói készségek fejlesztéséhez. Az Európai Unió hangsúlyozza az európai vállalkozói kultúra kialakulásának fontosságát, hiszen ez kulcsfontosságú a versenyképességhez. Ennek érdekében a közösség igyekszik előmozdítani a helyes szemléletmódot és a vállalkozói készségek fejlesztését.

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. évi európai parlamenti és tanácsi ajánlás a vállalkozói készséget a nyolc kulcskompetencia egyikeként nevezi meg. A nyolc kulcskompetencia: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetenciák, a tanulás tanulása, személyközi és állampolgári kompetenciák, vállalkozói kompetencia valamint kulturális kompetencia. A polgárok vállalkozói és innovációs képessége fejlesztésének szükségességét a foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégiában kitűzött, következő három fő kezdeményezés is hangsúlyozza: az „Innovatív Unió”, a „Mozgásban az ifjúság” és az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”.

A kreativitás és az innováció, ezen belül a vállalkozói készség előmozdítása az oktatás és a képzés minden szintjén egyben az „Oktatás és képzés 2020”, az európai együttműködés stratégiai keretének hosszú távú célkitűzése is. Ennek keretében a Bizottság 2011 novemberében felállított egy olyan munkacsoportot, amely a vállalkozói készségek fejlesztésével foglalkozik. A munkacsoport 24 ország szakembereiből, valamint az üzleti élet és a szakszervezetek képviselőiből áll. Célja, hogy támogassa a tagállamokat a vállalkozói készségek fejlesztésének meghonosításában, továbbá útmutatással szolgáljon a vállalkozói készségek fejlesztésének előmozdítására irányuló bizottsági munkához. A munkacsoport 2013 végére összeállít egy szakpolitikai kézikönyvet a vállalkozói készségek fejlesztéséről.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo