Könnyű megtalálni a kiskapukat a Munka Törvénykönyvében

2012. október 15. hétfő - 09:02 / piacesprofit.hu
  •    

Az új Munka Törvénykönyve még hatályba lépése után is felvet gyakorlati kérdéseket, abban azonban már most konszenzus van, hogy könnyű megtalálni a kiskapukat az új szabályozásban – derült ki a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett IX. Magyar Munkajogi Konferencián, amelyet ezúttal „Szabályozás után, gyakorlat előtt” címmel rendeztek meg. A konferencián többek között szóba került a diszkrimináció tilalmában található kibúvási lehetőség, a kollektív szerződések szélsőséges kitágításának módjai, valamint a felmondási tilalmak változásai is.

A héten tartották a IX. Magyar Munkajogi Konferenciát, amelynek ezúttal a már hatályban lévő, azonban a gyakorlatban még mindig kérdéseket felvető új Munka Törvénykönyve állt. A Visegrádon megrendezett eseményen Magyarország ismert szakemberei, bírók és jogászok vitatták meg az új szabályozás által felvetett gyakorlati kérdéseket, a lehetséges kockázatokat és azt, hogy mennyiben illeszkedik az új törvény az Európa más országaiban tapasztalható trendekhez.

A konferencián elmondták, hogy Magyarországon a munkajogi szabályozás több dologban is eltér az EU-ban megszokott elvektől. Ilyen különbségként említette előadásában dr. Berke Gyula a garantált bérminimum előírását, amely más, a kontinensen található országban egyelőre elképzelhetetlen, bár hozzá kell tenni, hogy van, ahol a külföldi, olcsó munkavállalók elkerülése miatt már felmerült bevezetésének gondolata. Ugyancsak megkülönbözteti hazánkat a szabályozás a diszkrimináció tekintetében. Míg ez a kérdés az EU országaiban általában nemi, faji, felekezeti és életkorbeli különbség tételként szerepel a jogszabályokban, addig hazánkban általánosítanak, és mindennemű megkülönböztetést tiltanak. Marad azonban egy kiskapu, mert az eltérő bánásmódot egy esetben – ha a munkaadók eltérő közegben működnek – meg lehet indokolni.

Forradalmi változásként értékelték a konferencia résztvevői, hogy a kollektív munkajog alanyainak kiemelten nagy szabadságot enged az új Mt. a régi szabályozáshoz képest, hiszen a kollektív szerződésben csaknem korlátozás nélkül eltérhetnek a Munka Törvénykönyve előírásaitól bármelyik fél kárára. Nőhet a munkaadók befolyásának lehetősége a munkaszerződések (különösen az atipikus foglalkoztatási formák) tekintetében is, mert a felek megállapodása alapján eltérhetnek az Mt. előírásaitól.

Érdekes kérdésként merült fel a felmondási tilalomban történt változás. Eszerint ebbe a kategóriába tartozik a várandósság, a szülési szabadság (örökbefogadásnál is), a gyermek gondozása alatti fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos szolgálat, és „nő jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárásával összefüggő kezelése”. A felek a munkaszerződésben legfeljebb egy éves felmondási tilalomról is megállapodhatnak. A tilalomtól pedig még közös megegyezéssel sem lehet eltérni. A felmondási tilalom annak közlésétől számít az új Mt. szerint. A tilalmon belül kiemelten fontos kérdésként merült fel a védett kor, amely kapcsán mindenki egyetértett abban, hogy a szabályozás alapján csak a korábban betöltött munkakörhöz szükséges képességeknek megfelelő állást kell felajánlani, tehát alacsonyabb pozíciót nem. A bérezésről azonban nem ír elő semmit az új Mt.

Munkavállaló legyen a talpán, aki kiigazodik a munka törvénykönyvén
A parlament még júniusban elfogadta az új munka törvénykönyvét érintő első módosításokat az átmeneti rendelkezésekkel együtt. A megválaszolatlan kérdések száma azonban az átmeneti rendelkezések következtében sem csökken.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek