Könnyebbséget hozhat a kisadózó vállalkozások tételes adója

2012. november 27. kedd - 13:30 / Kolossa Katalin
  •    

Talán a legkevésbé vitatott 2013-as új adónem a kisadózó vállalkozások tételes adója, becenevén a kata. Valóban sokak számára megkönnyítheti az adózást, sőt arra késztethet, hogy a fekete vagy a szürke zónából átlépjenek a fehérbe. Arra viszont, hogy a kata szebb-e, jobb-e, mint az eva, már nehéz egyértelmű választ adni. Van, akinek az új többet ígér, van, akinek az elmúlt évek viszontagságai után is érdemesebb az evánál maradnia.

Ki és hogyan választhatja azt, hogy a jövőben a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózhasson 2013-tól? (A szabályozást a 2012. évi CXVII. törvény II. fejezete tartalmazza.)

A válasz: az egyéni vállalkozók és egyéni cégek mellett csak a kizárólag magánszemély tagokból álló betéti vagy közkereseti társaságok (bt., illetve kkt.) választhatják a tételes adót, vagyis más gazdasági társaság, például kft. nem. Magánszemélynek pedig ahhoz, hogy a kata szerint adózhasson, előbb be kell jelentkeznie egyéni vállalkozónak.

Kata vagy eva?
A kata, hasonlóan az evához, azon vállalkozások számára kedvező, amelyeknél nincs alkalmazott és kevés a költséghányad. Ezeknek a feltételeknek az evás egyéni vállalkozók általában megfelelnek, társaságok esetén viszont már lehetnek egyedi körülmények. Így egy evás társaság azt, hogy érdemes-e áttérnie a katára, egyéni kalkuláció után tudja eldönteni. Ez ugyan az egyéni vállalkozókra is igaz, de számukra azért egyértelműbb lehet a döntés: a kata hatálya alatt mentesülnek az őket evásként terhelő járulékfizetési kötelezettségek alól (amelyek társaságok esetében nem feltétlenül voltak), és nagy valószínűséggel kevesebb iparűzési adót kell majd fizetniük. Érdemes viszont figyelembe venni azt, hogy evásként a garantált bérminimum (2012-ben 108 000 forint) után kell járulékokat fizetni, míg katásként az ellátások alapja 81 300 forint, ami a jövőbeli nyugellátás szempontjából kedvezőtlenebb pozíció. Ez különösen akkor lehet érdekes, ha valaki viszonylag közel van a nyugdíjkorhatárhoz.
Elmondható az is, hogy a kata annál kedvezőbb az adózó számára, minél inkább megközelíti a bevétele az engedélyezett 6 millió forintos maximumot, hiszen a fix adó a bevétel növekedésével egyre kisebb hányadot képvisel. Arra viszont nagyon figyelni kell, hogy ezt a korlátot át ne lépje, mert a 40 százalékos adómérték elviheti azt a többletet, amit a kata által remélt.
Ha valaki alanyi adómentesként kíván a kata hatálya alá tartozni – ez a célszerű választás –, és eddig nem tartozott ebbe a körbe, akkor még 2012-ben be kell erre jelentkeznie. A tételes adóra ugyan év közben is át lehet térni, alanyi adómentességre való átjelentkezésre viszont erre nincs lehetőség.

A kata  választását be kell jelenteni az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Nem választhatja a katát az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ez időszakban az jogerősen fel volt függesztve, és az a vállalkozás sem, amely a TEÁOR 2008 szerint biztosítási ügynöki, brókeri (66.22) vagy biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységet (66.29) folytat, vagy saját tulajdonú, illetve bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik (68.20).

A kata szerinti adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A tevékenységüket év közben kezdők a kata választását a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg is közölhetik, az ő adóalanyiságuk a nyilvántartásba vétel napjával jön létre.

NAV-segítség a katát választóknak
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közölt információ szerint a NAV Általános Tájékoztató Rendszerében a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatban külön menüpontban (az 1-es pont 0 alpontjában) kérhető tájékoztatás. November 27-étől pedig példák is hozzáférhetők az egyéni vállalkozásból származó nettó jövedelem alakulására a 2013. évben választható adózási módok alkalmazása esetén.

Szigorúan bejelentett kisadózók

A katát választó vállalkozásnak a választás bejelentésével egyidejűleg legalább egy kisadózót – nevét, címét és adóazonosító jelét – is be kell jelentenie, ez az adóalanyiság létrejöttének feltétele. Minden a kisadózót, aki bármilyen jogviszony keretei között – de nem munkaviszonyban – részt vesz a vállalkozás tevékenységében, például személyes közreműködőként, vezető tisztségviselőként vagy megbízás alapján, be kell jelenteni a NAV-nál.

Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt kell kisadózóként bejelenteni.

Bt., illetve kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre a kata hatálya alá tartozó vállalkozás tevékenységében, különben közreműködése be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának minősül.

A bejelentésben arról is nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.

Ki főállású kisadózó?
Főállásúnak minősül a törvény szerint az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, s a társadalombiztosítási ellátásról szóló törvényben (Tbj.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. Az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak, így ezzel ilyen ellátásokra nem jogosult.

OLVASÓK KÉRDEZTÉK
Ha egy kkt két tagja kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjas, minek számitanak a kata szempontjából, fő- vagy a mellékállású kisadózónak?
● Nem minősülnek főállásúnak, mivel kiegészítő tevékenységet folytatnak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint. Ez utóbbi alapján kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A rehabilitációs járadékot kapók vagy rehabilitációs ellátásban részesülők kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek-e, vagyis lehetnek-e nem főállású kisadózók?
● A rehabilitációs járadékot kapók nyugdíjasnak minősülnek, vagyis lehetnek kiegészítő tevékenységet folytatók, így nem főállású „katázók”. A rehabilitációs ellátásban részesülők, ha nem töltötték be az öregségi korhatárt – ami jelenleg 62 év – , nem folytathatnak a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet, így ők csak  főállású kisadózók lehetnek.

A kisadózó(k) adataiban vagy jogviszonyában bekövetkezett változást az azt követő 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak.

Mennyi a kata, és milyen közterheket vált ki?

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra. Ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállásúnak minősül, a fizetendő kata 50 ezer forint. A tételes adót minden bejelentett kisadózó után külön-külön kell megfizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.

Mikor nem kell megfizetni a tételes adót?
Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azokra hónapokra, amelyek egészében a kisadózó
● táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
● katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
● fogva tartott, (és arra a hónapra sem, amikor az előbbiekben említett állapot megszűnik, ha az legalább 30 napig fennállt)
● szüneteltette egyéni vállalkozói tevékenységét, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Ha a kisadózó után mindezek miatt a tárgyhónapra vonatkozóan nem keletkezik kata-fizetési kötelezettség, azt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.

A kisadózó vállalkozás és a kisadózó a kata megfizetése esetén mentesül a törvényben meghatározott közterhek alól. A kata megfizetése nem mentesít a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása, illetve a részükre juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A tételes adó megfizetésével teljesül
● vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
● a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
● a személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
● a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

Ha a naptári év egészében kisadózónak minősülő vállalkozás naptári évben elért bevétele meghaladja a 6 millió forintot, az a feletti rész után 40 százalék adót kell fizetnie. Ha nem a naptári év egészében minősül kisadózónak, akkor a 40 százalékos adót a kisadózó vállalkozás bevételének a jogállás fennállásának kata-fizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie A százalékos adó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól.

Mi számít bevételnek?
Bevételnek minősül a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevétel is.
Nem bevétel többek között az áthárított általános forgalmi adó, az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (például a kapott kölcsön, hitel), a korábban átadott vagyoni értéknek az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatása (például a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összege) – a nyújtott kölcsön utána kapott kamat viszont már bevételnek számít –, mint ahogyan a nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték sem az.
OLVASÓK KÉRDEZTÉK
A kata 6 millió forintos bevételi határa nettó vagy bruttó érték?
● Az áthárított általános forgalmi adó nem minősül bevételnek, a 6 millió forint tehát nettó érték.

Bevallás, nyugtaadás, nyilvántartás

A kisadózó vállalkozásnak az adóévet követő év február 25-éig a NAV által rendszeresített – papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott – nyomtatványon kell nyilatkozatot tennie az adóévben megszerzett bevételéről. Ha az adóalanyisága év közben megszűnik, akkor a megszűnést követő 30 napon belül kell nyilatkoznia. Ha a tételes adón kívül 40 százalékos adót is kell fizetnie, akkor azt az adóévet követő év február 25-éig, ha év közben megszűnik az adóalanyisága, akkor az azt követő 30 napon belül kell bevallania és megfizetnie.

A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az áfa-törvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására. A kiállított számlán fel kell tüntetie azt, hogy „kisadózó”. Ha ezt nem teszi meg, mulasztási bírsággal sújtható.

A kata hatálya alá tartozó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s abban minden olyan adatot, amely az adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges, időrendben, folyamatosan és ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és rögzítenie. A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A bizonylatot és a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőriznie.

Munkaviszonyt nem helyettesít!

A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és egyebeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni, vagyis ha az a kisadózó és a vele kapcsolatban lévő másik fél közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket nem a kata, hanem a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

Legalább két feltételnek teljesülnie kell
A NAV nem tekinti leplezett munkaviszonynak azt a kapcsolatot, amelyben legalább két körülmény fennáll az alábbiak közül:
● a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
● a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra kötelezett partnertől szerezte;
● az nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
● a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
● a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra kötelezett bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
● a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg.

A kata hatálya alatt működő vállalkozás partnerének, ha az általa a kisadózó vállalkozásnak juttatott költség, ráfordítás, kiadás együttes összege adott naptári évben meghaladja az 1 millió forintot, a tárgyévet követő év januárjára vonatkozó bevallásában a NAV részére adatot kell szolgáltatnia a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás(ok) TESZOR számáról. Ilyen kapcsolat esetén az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében azt vélelmezi, hogy a kata hatálya alatt működő vállalkozás és partnere között munkaviszony jött létre. (Az adatszolgáltatásra kötelezettet és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban állókat ez esetben egy személynek kell tekinteni.)

A jogszabály felsorolja azokat a körülményeket, amelyekből, ha kettő megvalósul, a vélelem megdől, vagyis a NAV a kapcsolatot nem tekinti leplezett munkaviszonynak.

Megszűnik a kata szerinti adóalanyiság
● annak a hónapnak az utolsó napjával, amikor az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e szerint teljesíti,
● a változás, átalakulás bekövetkezését megelőző nappal, ha a vállalkozás formája miatt vagy az átalakulás következtében a vállalkozás már nem tartozhat kata hatálya alá,
● a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával,
● ha a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, bt. vagy kkt. jogutód nélküli megszűnésének napjával,
● a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózót nem jelent be,
● a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a társaságból való kilépését követő nappal, ha a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és ez időpontig más kisadózót nem jelent be,
● a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a kisadózó bt.-nek vagy kkt.-nak nem magánszemély tagja lesz;
● a határozat jogerőre emelkedésének napjával, amellyel az adó- vagy vámhatóság az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg,
● a határozat jogerőre emelkedésének napjával, amellyel az adóhatóság a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti,
● a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozásnak az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot,
● a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal,
● a kata hatálya alá nem sorolható tevékenység folytatásának megkezdését megelőző nappal; Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

 

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek