Komoly veszély a munkahelyi stressz

2012. március 29. csütörtök - 13:24 / piacesprofit.hu
  •    

A munkával kapcsolatos stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában, amely hatalmas költségeket von maga után mind az emberi kimerültség, mind pedig a gazdasági teljesítmény tekintetében. Szintje pedig minden várakozás szerint folyamatosan növekszik.

 

Kép:PP/BartosGyula
Kép:PP/BartosGyula

A foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozó második pán-európai közvélemény-kutatás következtetése szerint az európai munkavállalók túlnyomó többségét foglalkoztatja a munkával kapcsolatos stressz. Tíz európai munkavállaló közül nyolc úgy véli, hogy a munkahelyi stresszben szenvedők száma az elkövetkező öt évben növekedni fog (80%), többségük (52%) szerint nagymértékű növekedés várható.

Ez megfelel az EU-OSHA új és újonnan felmerülő munkahelyi kockázatokról szóló ESENER-felmérésben közzétett eredményeinek, amely szerint a vezetők 79 százaléka szerint a stressz problémát jelent a vállalatukon belül. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok számára a munkahelyi stressz a munkahelyi balesetekkel azonos jelentőséggel bír. Magyarországon a megkérdezettek 69 százaléka azt várja, hogy az elkövetkezendő öt évben növekedni fog a munkahelyi stresszben szenvedő emberek száma, többségük (43%) nagymértékű növekedést vár, és mindössze 14 százalék gondolja úgy, hogy ez a szám csökkenni fog.

A nem is számít
A munkahelyi feszültséget leginkább a vezetők túlzott bizalmatlansága, szigorú kontrollja eredményezi, valamint az, hogy egyéni munkavégzésre és távmunka végzésére kevéssé vagy egyáltalán nincs lehetőség – derül ki egy másik Európa szerte elvégzett kutatásból. Európa régiói szerint vizsgálva a megélt munkastressz Közép-Kelet-Európában a legerősebb, ám a feleségek a régión belül is jelentősen nagyobb negatív stresszt élnek meg mint a férjek. A három másik régióhoz képest minden bizonnyal itt a legkisebb a női emancipáció, erősebb velük szemben az otthoni munkamegosztás területén tradicionális elvárás és jóval kevesebb olyan technikai eszköz áll rendelkezésükre, mely megkönnyíti a házi munkát. A kutatás egyik érdekessége, hogy a munkastressz mértékében legnagyobb nemek közti egyenlőtlenség mégsem itt található, hanem Dél-Európában, ahol a férfiak stressz-mentes, kényelmes életéhez képest a nők élete sokkal nagyobb értékű stresszt jelez.

A munkával kapcsolatos stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában, amely hatalmas költségeket von maga után mind az emberi kimerültség, mind pedig a gazdasági teljesítmény tekintetében. A közvélemény-kutatás további megállapítása szerint az európaiak és a magyarok nagy többsége (86%, illetve 77%), egyet ért azzal, hogy egy ország gazdasági versenyképessége szempontjából fontos a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlatok betartása. A foglalkoztatásban álló és a nem dolgozó személyek véleménye hasonló (86, illetve 85%-uk egyetért a kijelentéssel).

A WHO szerint a munkahelyi stressz és a túlterheltség okozta depresszió – amely 2030-ra a legfőbb betegségokká válik majd szerte a világon – a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. Ezt a következtetést a Global Burden of Disease kutatás eredményei alapján vonták le, amely több mint százféle betegség által okozott hosszú távú károkat vizsgált. Nem választható el a stressz fogalmától a manapság sokszor előkerülő kiégés fogalma sem, az tulajdonképpen egy krónikus stresszhelyzetre adott reakcióként értelmezhető.  Magyarországon a Burn Out Barométer  2011-es adatai szerint a munkavállalók közel 25 százalék mutatja ilyen vagy olyan mértékben a kiégés valamely tünetét. (A kiégés, a munkahelyi krízis már nem a negyvenes-ötvenes korosztályt veszélyezteti, hanem egyre inkább a 30-as munkavállalóknál jelentkezik.)

Aktív időskor?
Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évében a közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európai lakosság 87 százaléka szerint a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlatok fontosak annak elősegítéséhez, hogy az emberek nyugdíjba vonulás előtt hosszabb ideig dolgozhassanak. Magyarországon ez a szám némileg alacsonyabb, 74 százalék. Egy közelmúltbeli Eurobarométer-felmérés szerint számos európai kész az aktív időskorra, azonban jelenlegi munkahelyi biztonsági és egészségügyi körülményeik nem minden esetben teszik lehetővé számukra, hogy idősebb korukig dolgozzanak. Noha a nyugdíjkorhatár Európában jellemzően 65 év, az Eurostat adatai szerint 2009-ben a foglalkoztatásból nyugállományba lépők átlagéletkora 61,5 év volt. Az Eurobarométer-felmérésben tízből négy (42%) európai gondolta úgy, hogy legalább 65 éves koráig képes lesz folytatni jelenlegi munkáját, míg 17 százalékuk arra számít, hogy erre legfeljebb 59 éves koráig lesz képes. Az EU-OSHA tevékenyen részt vesz az aktív idősödés 2012-es európai évének népszerűsítésében, hogy megerősítse a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat iránti igényt a munkával töltött életévek valamennyi szakaszában.

A kiégés legfontosabb kiváltó okai között szerepel az állandó teljesítménykényszer. A szakemberek szerint a „multitasking" működés hosszú távon nem fenntartható, mert túlságosan nagy stresszt jelent az agynak. Az előfordulás gyakoribbá válásának oka lehet, hogy világunkban minden lehetségesnek tűnik, ám ennek megfelelően az elvárások is folyamatosan növekednek. Emellett azonban az állandó bizonytalanság, a sikertelenségtől, a munka elvesztésétől való félelem, a reálisan nem elérhető célok kitűzése mind növeli a stresszfaktort. (A kiégésről itt olvashat részletesen.)

„A pénzügyi válság és a munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat, ezért nem meglepő, hogy a munkahelyi stressz komolyan foglalkoztatja az embereket – mondja Dr. Christa Sedlatschek, az EU-OSHA igazgatója. – Kortól, nemtől és a szervezet méretétől függetlenül az emberek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a munkahelyi stressz fokozódni fog. Mindazonáltal érdekes különbségek figyelhetők meg az egyes országok között a tekintetben, hogy kik szerint fog „nagy mértékben növekedni" a munkahelyi stressz szintje: a norvégok aggódnak például a legkevésbé (16%), míg a fokozódó stressz a görögöket aggasztja leginkább (83 százalékuk szerint az „nagy mértékben növekedni fog"). A pszichoszociális kockázatok csökkentése az EU-OSHA munkájának egyik központi célkitűzése, amellyel Európa-szerte javítani kívánja a munkavállalók életét." (A stresszkezelésre számos igen furcsa megoldás is létezik, itt olvashat az új angol őrületről.)

A munkastressz néhány gazdasági vonatkozása
■ Nagy-Britanniában 40 millió munkanap veszteség származik a munkastressz okozta tényezőkből.
■ Ausztráliában évente 30 millió dollárt tesz ki a munkastressz okozta problémák kezelése.
■ Az Egyesült Államokban 550 millió munkanap vész el évente a stressz okán. Összességében ez azt jelenti, hogy a gazdasági veszteségek – a megbetegedésekből, balesetekből, hiányzásokból származóan – évi 150 millió dollár körül mozognak.
Forrás: Szigony Alapítvány