Kölcsönzött munkaerőt foglalkoztat? Márciustól jó lesz figyelni!

Számos munkaerő-kölcsönző cég megszűnhet a hónap végén egy új szabály miatt. A kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztató vállalatoknak is jó lesz figyelni, minden rendben van-e a velük szerződésben álló céggel, bírságot a kölcsönbe vevő is kaphat.

2016. december 1-től módosult a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről, folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet <118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet>, amelynek legmarkánsabb része, hogy 2 millió forint helyett 5 millió forint lett az előírt vagyoni biztosíték összege. A már működő munkaerő kölcsönző cégeknek 2017. február 28-ig kell az erre a célra elkülönített letéti számlán elhelyezniük a többlet-összeget, és ezt igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé. A kormányhivatal az igazolást elmulasztó munkaerő kölcsönzőt törli a nyilvántartásból. (Más szigorítás is vonatkozik 2016. december 1-től a kölcsönzőkre.)

A kölcsönvevőknek is fontos figyelni

„Úgy tűnhet, mintha ez csak a kölcsönző cégeket érintő változás lenne, pedig a rendelet közvetve a kölcsönvevő munkáltatókat is érinti. Amennyiben egy munkaerő-kölcsönző nem igazolja február 28-ig a kormányhivatal felé a megemelt vagyoni biztosítékot, a nyilvántartásból törlésre kerül és nem lesz jogosult a munkavállalókat munkaerő kölcsönzés keretében átengedni a kölcsönvevő részére sem” – hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója.

Kép:Pixabay

A helyzetet fokozott gondossággal szükséges kezelni kölcsönvevői oldalon, – egészíti ki Máriás Attila - hiszen ha egy olyan cégtől „bérel” munkaerőt a munkáltató, mely eleve nem jogosult ezt a tevékenységet folytatni, egy adó vagy munkaügyi hatósági ellenőrzés során minősíthetik úgy, hogy a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő cég között áll fenn munkaviszony.

A módosítás várható eredménye, hogy jelentősen csökkenhet a munkaerő kölcsönzésével foglalkozó cégek száma. Egyrészt nehezebb lesz ilyen tevékenységre engedélyt szerezni, hiszen több mint kétszeresére emelt vagyoni biztosítékot kell egy letéti számlán tartani, másrészt a kormányhivatal által már nyilvántartásba vett és kölcsönzési jogosultsággal rendelkező cégek közül is minden bizonnyal lesznek olyanok, akik nem tudják a megemelt vagyoni biztosítékot igazolni.

Van, amikor tilos kölcsönözni
Magyarországon viszonylag kevés tilalom vonatkozik a munkaerő-kölcsönzésre. Főszabály szerint bármely munkáltató, bármilyen okból, bármennyi munkavállalót kölcsönözhet, akár öt éves időtartamra. Van viszont néhány korlát, amit szigorúan be kell tartani.
Miért van szükség a vagyoni biztosítékra?

A vagyoni biztosíték egyszerű és logikus szerepe, hogy a munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény, abból kerüljön kifizetésre. Felmerül a kérdés, hogy a megemelt 5 millió forint vajon elegendő összeg-e, amikor sok kis és közepes kölcsönző cég több száz, olykor ezer munkavállalót is foglalkoztat. „A munkavállalók oldaláról tekintve a dolgot talán szerencsésebb lenne például az előző év statisztikai létszámához igazítottan, valamilyen lépcsőzetes formában emelkedő, akár a jelenleginél nagyobb vagyoni biztosítékkal szabályozni a tevékenység indításának feltételét. Jelenleg egy 50 fős és egy 1000 fős kölcsönzötti létszámmal működő kölcsönbeadó egyaránt 5 millió forint vagyoni biztosítékot kell, hogy letegyen” – tette hozzá Máriás Attila.

Egy biztos, a munkaerő kölcsönzést igénybe vevő vállalatoknak mielőbb célszerű egy nyilatkozatot kérniük a munkaerő-kölcsönzőjüktől, hogy eleget tett a vagyoni biztosíték megváltozott szabályainak és azt leigazolta a kormányhivatal felé. E nélkül nem érdemes kölcsönzötteket fogadniuk az adott cégtől.

Rengeteg a kölcsönző cég
A munkaerő-kölcsönzés tavalyi adatok szerint mintegy 5 ezer munkáltatónak kínál rugalmas, az üzleti helyzetekre gyorsan reagáló megoldást. Míg 2009-ben a gazdasági válság hatására a kölcsönzött munkavállalók száma alig haladta meg a 79 ezret, a 2010-es években a kölcsönzött munkavállalók száma már folyamatosan 100 ezer felett alakult, a Trenkwalder adatai szerint 2015-ben 125 ezer fő dolgozott ilyen formában. Magyarországon közel 1100 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált.
A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái azt mutatják, hogy a munkaerő-kölcsönzés továbbra is jellemzően a fizikai munkakörökben fordul elő: a kölcsönzöttek 88,4 százaléka végez fizikai, elsősorban betanított vagy szakmunkát. Többségében a feldolgozóiparban (jellemzően gép, gépi berendezések gyártása, fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása illetve élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása) kaptak munkát. A szellemi munkát végzők jobbára adminisztratív szolgáltatásokat végeznek: ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo