Matolcsy-hitel: a kis cégek ebből is kimaradnak

2013. június 06. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az MNB Növekedési Hitel Program keretében biztosított olcsó forrás jó lehetőség lehet arra, hogy némiképp felrázza a vállalati hitelpiacot, az azonban már látszik, hogy most sem a kis cégek számára nyílik út az olcsó forrásokhoz. A témáról a Piac&Profit szakértőjének, Dr. Tatár Attilának a véleményét adjuk közre az alábbiakban.

Magyarország csapdában van: minden területen egyszerre jelentkeztek megoldhatatlannak tűnő feladatok, miközben a mozgástér teljesen beszűkült. Az MNB Növekedési Hitelprogramja kétségtelenül hasznos eszköz lehet a leállt gazdaság növekedésének beindítására, bár azt majd az idő fogja eldönteni, hogy mindez mire lesz elegendő.

A két pillér
1. pillér Finanszírozhatunk beruházást – tárgyi eszközök beszerzését, létesítését, már meglévő eszközök korszerűsítését, kapacitásbővítést –, valamint készletvásárlást és meghatározott vevői követeléseket. Ezen túlmenően a forrás EU-s támogatás önrészére és előfinanszírozásra is igénybe vehető. Ugyanebből a forrásból a hasonló célokra felvett korábbi hiteleinket – folyószámlahitelt is, ha igazoltan készletvásárlásra vagy vevői követelések finanszírozására fordítottuk – vagy pénzügyi lízinget is kiválthatunk. Több részletben is folyósítható a hitel.
2. pillér Kizárólag a kkv-k fennálló devizahiteleinek és pénzügyi lízingjeinek forinthitellé alakítására szolgál. A 2013. március 31. után átstrukturált, vagy 90 napon túl nem teljesítő hitel kiváltására egyik pillér esetében sincs lehetőség. A hitel csak egyösszegben folyósítható.

Az 1. és második pillér keretében kiosztható két hitel folyósításának feltételei látszólag megkötötték a kereskedelmi bankok kezét. Valójában azonban csak némileg korlátozza őket az MNB: 2,5% lehet maximum a teljes kamatmarzs, amibe az összes banki költségnek, garancia díjnak bele kell férnie.

Ami még erőteljesen meghatározza a hitel felhasználását, az a szűk 3 hónapos folyósítási időtartam. Ha a bank nem folyósítja ki ez idő alatt a megnyert hitelkeretet, akkor drága rendelkezésre tartási díjat kell fizetnie.

Számottevő banki érdeklődés

A fenti feltételek mellett különösen értékelendő, hogy 40 pénzintézet közül 36 jelezte részvételét a programban, ami rendkívül jó arány. A tervezett 250 milliárd forintos első csomag hitelkeretét végül 425 milliárdra emelték fel a bankok beadott igényléseinek ismeretében. A második csomag keretösszege is 30 százalékkal, 325 milliárd forintra emelkedik. (A részletekről innen tájékozódhat!)

Az MNB várakozásai szerint az első hitelcsomagból nagyjából a fele juthat új beruházásokra, ennyivel bővülhet a kis- és közepes vállalatok jelenlegi 3500 milliárdos hitelállománya. De a hitelkiváltásra történő felhasználást sem fogja az MNB bánni, hiszen végső soron ezzel is javul a KKV szektor jövedelmezősége és megerősödésük előbb-utóbb kedvező gazdasági folyamatok elindulását fogja magával hozni.

Az MNB várakozása szerint a Növekedési Hitelprogram 2014 végéig legkevesebb 0,2-0,5 %-kal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.

Kis és nagyvállalatok Magyarországon
Európai mértékkel mérve a mi fogalmaink szerinti nagyvállalatok maximum közepesek. A hazai vállalati szféra nagyon elaprózott, számát tekintve túl sok a kicsi, a kényszervállalkozás, a növekedni képtelen megélhetési, helyi jellegű cég. Ez nem baj, csak gazdasági fejlődés, export ösztönzés szempontjából ez a kör nem érdekes a gazdaságpolitika számára – inkább munkahelyteremtés szempontjából kerülnek a vállalkozások a képbe.

Mit vár el az MNB a Növekedési Hitelről?

A jegybank tudatában vannak annak, hogy ez a 750 milliárd forint – bár elsőre soknak tűnhet -, valójában a vállalati hitelpiacon nem elegendő a hitelezés beindításához, de a gazdasági növekedés beindításához sem. Ezért azt tervezik, hogy a Növekedési Hitel 3. pillérével fogják a bankokat további hitelezésre ösztönözni, az első két pillér a hitelpiac felébresztéséhez lesz csak elegendő.

Az első három hónapot esetleg újabb hitelkeret kibocsátása követheti – amennyiben az MNB úgy látja, hogy nem csak hitelkiváltásra, hanem beruházásokra is jut a pénzéből.

Véleményem szerint már az is siker, hogy ilyen alacsony kamatrés mellett hajlandóak a bankok hitelezni, továbbá a gazdaságot élénkíti minden forint, amely a vállalati szféránál marad – hiszen számszerűsíthetően kevesebbet fizetnek a banknak a programba bekerülő vállalkozások a lecsökkenő hitelterhek miatt.

Mit gondolnak a bankok a Növekedési Hitelről?

A bankok első reakciója az elutasítás volt, de aztán rájöttek, hogy ha már elkerülhetetlen az MNB keret kibocsátása, akkor nem szabad kimaradni belőle. Miért nem? Mert az a nagybank, aki nem igényelt ebből a vállalatok számára oly kedvező hitelkeretből, az könnyen elveszítheti az ügyfelei egy részét.

Kétségtelen, hogy ezt a hitelkeretet a bankok az alábbi sorrendben és célokra fogják felhasználni:

  • Meglévő nagyvállalati ügyfélkör megtartása (hitelkiváltás és új hitel)
  • Privilegizált ügyfélkör segítése (új hitel)
  • Új ügyfelek szerzése

Aki nem tud ilyen hitelt a meglévő vállalati körében adni (hitelkiváltás), az könnyen elveszítheti a legjobb minősítésű, számára fontos vállalatok körét, hiszen más bankok ezzel az olcsó forrással elcsábíthatják. Az MNB hitelkeret jól fel fogja tehát rázni álmából a vállalati hitelpiacot!

A második hitelfelhasználói körről sokat nem szeretnék írni, olcsó forrásra mindig minden vállalkozásnak szüksége van, minden bank találni fog „baráti vállalatokat”, akik elvárják tőle valamennyi hitel folyósítását (új hitel) ebből az új keretből. Véleményem szerint a kisebb vállalkozások hitelezésének és az ügyfélkör lényeges bővítésének nem sok esélye van, hiszen erre már a hitelkeret nem lesz elegendő.

Mit gondolnak a kisvállalkozások az MNB hitelkeretről?

A fentiekből már látható, hogy a bankok számára a hitelkeret folyósítása sok nyereséget nem hozhat, hiszen a 2,5 százalékos kamatrésből nagyjából 1,5 százalékot a kisebb és kockázatosabb ügyfélkör esetén a bevont garancia társaságnak kell átadni, így nekik szinte semmi sem marad. A nagyvállalati ügyfélkörért vívott verseny és a garanciadíj elkerülése miatt a hitelkeret első csomagját elsősorban tehát nem a kisvállalkozások fogják kapni.

A hitel felvehető maximuma 3 milliárd forint, ami szintén lehetővé teszi a nagyobb vállalatok finanszírozását. E mellett szól az is, hogy a rendelkezésre álló 3 hónap alatt a hitelkeretet kevés jó minősítésű cég között ki lehet folyósítani, de sok kisebb vállalkozás minősítésére, értékelésére, hitelgarancia biztosítására aligha van idő!

Tehát a kisebb vállalkozásoknak csak a második csomagra van esélyük, ahol egy jelentős megkötés van: devizahitel kiváltására kell a keretet felhasználni. A nagyvállalatok devizahitelt csak olyan mértékig vesznek általában igénybe, amelyet az export tevékenységük indokol, így itt a hitelkiváltás lehetősége korlátozottabb. (Bár talán az olcsó forrás esetenként indokolhat nagyvállalati hitelkiváltást is.)

Ez az a hitelkeret, amelyből már a közepes, devizában eladósodott vállalatok is részesedhetnek. A kisebb vállalkozások azonban ismét azt fogják látni, hogy egy jó lehetőségből kimaradtak.

Dr. Tatár Attila
www.bankweb.hu

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek