Kopátsy Sándor: a gyenge forint a sikerünk egyik forrása

2018. május 14. hétfő - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Habár a forint elmúlt években végbement leértékelődése komoly fájdalmakkal járt, Kopátsy Sándor szerint mégis ez jelenti a magyar gazdaság jelenlegi sikereinek egyik legfontosabb alapját. A Piac & Profit egyik alapítójának és máig aktív szerkesztőbiztossági tagjának írását változtatás nélkül közöljük.

Kopátsy Sándor Kép:PP archív

Kopátsy Sándor
Kép: PP archív

Ezeréves történelmünkben talán először fordult elő, hogy a tőkebefektetők számára megfelelő országok között az első tíz közé kerülhettünk. Ezt megelőzően legfeljebb egyszer, a kiegyezés és az első világháború között Budapest és környéke élvezhetett ilyen rangot. A közvélemény boldog békeidőknek nevezte ezt a kort. Ez azonban nem az akkor még meglévő történelmi Magyarországra vonatkozott, hanem a vasúthálózat centrumává és a magyar zsidóság által ideális terjeszkedésű hellyé vált Budapestre volt igaz. A történészeink sem hangsúlyozzák, hogy a következő ötven évben a holokauszt szinte kipusztította a békeidők motorját. Nemcsak a trianoni Magyarországban, de egész Európa keleti felén az európai zsidóság fénykora volt az. Nem késztettek róla tudományos felmérést, de szerintem, ami a vasúthálózat példátlanul gyors kiépülésének alig fél évszázada alatt az Európában élő zsidósággal történt, csoda volt. Három generáció alatt az európai zsidóság egy lakosra jutó vagyona, iskolázottsága megtöbbszöröződött. A vasút százada ugyan a világgazdaság egészének is nagy ugrása volt, de ez elsősorban az Európa keleti felén élők sikere volt.

A zsidóság máig ezt az európai sikerét az egész etnikumára jellemzőnek tartja. Bármennyire elsősorban az addig alig polgárosult társadalmakban élő, viszonylag elmaradott etnikumot emelte a magasba. Vagyis a zsidó etnikum ott villogott, ahol a hiányzó nemzeti polgárságot pótolta. Ezen belül a viszonylag széles társadalmi spektrumú Közép- és Kelet-Európán belül is ideális helyet jelentett a Nyugathoz képest félig fejtett, a tőle keltre lévőkhöz képest a fejlődésre alkalmasabb Magyarország. Ezen belül is a valóságos centrummá vált Budapest térsége. A 20. század küszöbén Budapest és környéke volt a legnagyobb számú zsidósággal rendelkező, virágzó élettér. Itt élt viszonylag a legtöbb zsidó nagytőkés, művész, tudós és politikus.

Nem véletlenül jelentette ki a nemrég itt járt izraeli miniszterelnök, hogy ők tudják igazán, hogy mennyit köszönhetnek annak, hogy a magyar zsidók vetették fel először, hogy legyen végre újra saját államuk. A magyar zsidóság történelmi szerepét hangsúlyozták a Nobel-díjasok is azzal, hogy a századfordulón itt születtek a zsidó zsenik, a marslakók. Az európai zsidóság történelmében játszott pozitív szerepünket aztán örökre elrontottuk a zsidóüldözésünkkel. Azóta gondosan vigyázunk annak feltárásával, mit vesztett a magyar társadalom azzal, hogy elvesztette a zsidósága öthatodát.

A gyermeknevelés társadalmi támogatása
A jelenlegi kormány ugyan jó irányban mozdul azzal, hogy a gyermekvállalást nem csak darabszáma után, hanem adókedvezménnyel, azaz a szülők jövedelmével arányosan is támogatja. Sajnos addig még nem jutottunk el, hogy felmérnénk, milyen szülői háttér mellett milyen a gyermeknevelés eredménye.

Ezek után kellemes meglepetés, hogy országunk jelenleg a nemzetközi tőkeáramlás rangsorában az első tíz közé került. Ezt minek köszönhettük?

A kormány elsősorban a siker okaként arra hivatkozik, hogy lényegesen javult a foglalkoztatás. Ez tény, de ennek is az elsődleges létrehozója, hogy leértékelődött a forintunk. Az euró ára 260-ról 310 forintra emelkedett, vagyis a külkereskedelmünk és a turizmusunk ötödével gyengébb devizában történik. Eleve nagy szerencsénk volt, hogy az EU bürokratái nem tartottak elég érettnek arra bennünket, hogy azonnal az euróövezet tagjai legyünk. Ezért azzal akartunk vigasztalódni, hogy a hitelezésekben bevezettük az eurónál is keményebb valutát, a svájci frankot. Az a Fidesz kormány érdeme, hogy ettől megszabadított bennünket. Ezt hamarosan követte az euró fokozatos felértékelése a forintunkhoz képest. Ha ezt elmulasztjuk, nem lennénk az első tízben. Jelenleg a forint ötödével leértékeltebb, mint a Fidesz kormányra kerülésekor volt, a svájci frankban történő hitelezés pedig gyakorlatilag megszűnt. Ennek köszönhetően a magyarországi vállatok exportja ötödével jövedelmezőbb, az importja pedig ötödével drágább lett. Az euróövezet megalakulásakor 350 forintos eurót tartottam kívánatosnak, de már a 310-es árfolyam is csodát tett. A külföldi vállalatok számára a magyar bérek ötödével olcsóbbak lettek. Az export ára pedig ennyivel emelkedett. Ezzel párhuzamosan a magyar beszállítók előnye az importálókkal szemben ötödével olcsóbb lett.

A forint leértékelődése azonban fájdalmakkal is járt, mert ötödével megnövelte az ország külső adósságát. Márpedig a külső adósság csökkenthetőségének egyetlen feltétele van, a valuta leértékelése. Ez következett be Magyarországon: nem várt mértékben javult a külkereskedelmünk és a turizmusunk mérlege. Ennek során ennyivel nőtt forintban a külső adósságunk. Az is igaz, hogy a turizmusunkon sokat segített a közel-keleti bevándorlóktól való megszabadulásunk. a közbiztonságunk megőrzése is. A helyzetünk javulásának azonban az elsődleges oka a forint leértékelődése volt, és maradt.

…és a homo sapiens meghódította a földet
Száz éve senkinek nem volt fogalma arról, mit értünk meg máig, még kevésbé lehet felmérni azt, hogy hol lehetünk száz év múlva. Az ugyan valószínű, hogy a tudományos és technikai fejlődés tovább gyorsul, de annak a részletein reménytelen jóslatokba bocsátkozni.

Az ugyan vitathatatlan, hogy a jelenlegi árfolyam mellett már nem volna katasztrófa az euróövezeti tagságunk sem. Ennek ellenére ellenzem, mert a magyar társadalom azért kívánt és kíván meg a jövőben is viszonylag leértékelt valutát, az átlagnál nagyobb inflációt, mert nem vagyunk elég puritán viselkedésűek. Számunkra a nálunk puritánabb népekkel a közös valuta, az azonos költségvetési hiány és infláció azért veszélyes, mert a puritán népeknél nagyobb infláció, nagyobb költségvetési hiány és jelenlegi adósságunk csökkentése folyamatos feladatunk marad.

Elég lett volna, ha az azonos költségvetési hiány, az azonos infláció és mindenekelőtt a közös valuta bevezetése előtt, felmérték volna, hogy melyik nép országában mekkora volt a második világháborút követően az infláció, a költségvetési hiány. Kiderült volna, hogy a megelőző évtizedekben melyik országban mekkora volt az infláció, mekkora a költségvetési hiány. Egyértelművé vált volna, hogy már a maastrichti követelmények is eleve teljesíthetetlenek voltak. Nemcsak a mediterrán országoknak, de még Franciaországnak is mindig nagyobb szüksége volt a fedezet nélküli pénzteremtésre, mint a Max Weber által puritán erkölcsűnek nevezett népek országainak.

A témával kapcsolatban itt olvashatja a szerző korábbi írását!

Ezért nem lehet az európai országokra azonos felépítményt erőltetni. Európa országai csak akkor lehetnek versenyképesek, ha szuverén államok formájában működhetnek. Aki ebben kételkedik, nézze meg milyen erkölcsű országok első tíze közé kerülhetett Magyarország. Ebbe a közösségbe csak olyan országok kerülhettek, amelyekben a lakosság viselkedése puritán. Közéjük a nem puritán lakosú kis Magyarország csak azért kerülhetett, mert a felépítményét, a valutáját, a foglalkoztatását a lakossága viselkedési kultúrájához igazította.

Szerző:

Kopátsy Sándor

Kopátsy Sándor
1922. február 27-én született Kaposváron. 1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett, 1954-ben Nagy Imre számára is kidolgozott egy programot. Az 1956-os forradalom alatt az Országos Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt. A forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszer mellőzött fekete báránya lett. Dolgozott a Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, alapítója a Pénzügykutató Intézetnek. Eddig közel 30 könyve jelent meg. Hitvallása szerint napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén. Az új szemléletű társadalom pedig olyan új közgazdaságtant igényel, ami a fizikai mellett a szellemi tőkével is számol – sőt egyre inkább előtérbe helyezi a tehetséget, a minőségi képzést és a szakértelmet.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor