Ez kéne a fellendüléshez

2012. december 12. szerda - 09:15 / piacesprofit.hu
  •    

A Joint Venture Szövetség megfogalmazta azon gazdaságpolitikai téziseit, amelyek a jelenlegi borús gazdasági helyzetben hozzájárulnának a beruházások fellendüléséhez, a tartós gazdasági növekedés magalapozásához, a nemzetközi versenyképesség újraépüléséhez, és végső soron az államháztartás GDP-arányos hiányának és adósságának a mérsékléséhez is.

Kép:PP/FényesGábor

Magyarország súlyos növekedési problémával küzd, melynek oka elsősorban nem a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság, bár a tünetek annak kirobbanása óta váltak súlyosabbá. A gyenge, környező országokétól is jellemzően elmaradó gazdasági teljesítmény elsődleges oka az, hogy nem áll rendelkezésre egy olyan befektetői környezet, amely a beruházások biztonságát és megtérülését segítené és fenntartható növekedési pályára vezetne.

Bár a beruházási tevékenység mélypontja leginkább a tartósan alacsony belföldi és mérséklődő export kereslet következménye, de a beruházások esését a kormányzat gazdaság- és szabályozási politikája az utóbbi években felerősítette. A gazdaságpolitikai döntéshozók elsősorban a foglalkoztatás növelését tűzték ki célul és ennek fellendüléséből vártak növekedési többletet. Ugyanakkor nem ismerték fel, hogy az érdemi és tartós gazdasági növekedéshez a munkaerő rendelkezésre állása mellett beruházás is szükséges. A beruházásokhoz szükséges finanszírozás erőteljesen bizonytalanná vált: a kiszámíthatatlan intézkedések miatt bizalom- és tőkehiány lépett fel, emellett a bankok terheinek növelése következtében drasztikusan csökkent a belföldi hitelezés.

A Joint Venture Szövetség szerint az alábbi területeken való változások hozzájárulnának a beruházások fellendüléséhez, a tartós gazdasági növekedés magalapozásához, a nemzetközi versenyképesség újraépüléséhez, és végső soron az államháztartás GDP-arányos hiányának és adósságának a mérsékléséhez is.

  1. A jogbiztonság érvényesítése, a kiszámíthatóság javítása. Az állam, miközben az újraelosztással, direkt részvétellel túlzott szerepet vállal a gazdaság tevékenységében, nem megfelelően látja el gazdasági, szabályozói alapfeladatait: nem működik jól és gyorsan a jogrendszer és a jogalkalmazás. Nem ugyanazok a szabályok érvényesek minden vállalkozásra, sérül a piacok önszabályozása, a piacion működő vállalatok versenye, a szabályok sok esetben átláthatatlanok, változásuk kiszámíthatatlan.
  2. A piaci keretrendszer kialakítása és fenntartása. Az állam beavatkozása a gazdasági folyamatokba elsősorban a keretrendszer pártatlan és tulajdon-semleges kialakításának útján lenne kívánatos, és nem a versenyző piacra történő tulajdonosi belépéssel.
  3. Az érdekeltek véleménye figyelembevételének intézményesülése, szakmai konzultációk. A kapkodó jogalkotás miatt gyakran utólagos módosításra is szükség van, amelyek egy jó részét meg lehetne előzni akkor, ha az érintett vállalkozásokkal előzetesen érdemi egyeztetések történnének.
  4. A vállalati hitelezés fellendítése. A hitelezés beindításához elsődleges fontosságú a kiszámíthatóság növelése. (Az MGYOSZ szerint is a bizalom hiánya a fő probléma.) Emellett a bankok extra terheinek csökkentése, de legalábbis ütemezhető és hiteles kivezetése elengedhetetlen a hitelezési képességük helyreállítása érdekében. A gyenge hitelezési dinamika különösen a kkv-k számára hátrányos, hiszen ők nem férnek hozzá azokhoz az alternatív finanszírozási lehetőségekhez, amelyeket a nagyobb vállalatok képesek kiaknázni. (Az MNB felmérése szerint egyelőre nincs és nem is lesz javulás a vállalati hitelezésben.)
  5. Adminisztratív terhek csökkentése. A hazai vállalatok adminisztratív terhei arányosan az uniós átlag háromszorosát teszik ki. Bár az elmúlt évtizedben számos terv született ennek csökkentésére – jelenleg is fut egy program ebből a célból – a megvalósításban marginális eredményeket sikerült csak elérni, emellett számos új intézkedés jelentősen növeli az adminisztratív költségeket. Az adminisztratív terhek a kkv szektort nagyobb mértékben sújtják, hiszen a kis létszámú és alacsony forgalmú vállalkozások adminisztrációs költségei továbbra is aránytalanul magasabbak a nagyobb vállalatokénál. (Jövőre ismét nőnek az adminisztrációs terhek, ezekről itt olvashat.)

A JVSZ, mint eddig is, nyitott a közös gondolkodásra és – amikor lehetőséget biztosítanak számára – konstruktív szakmai támogatást nyújt a gazdaságpolitikai döntéshozatal különböző szintjei számára, hogy együtt megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek elengedhetetlenek az ország gazdasági és egyúttal társadalmi fellendüléséhez.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ)
Egy non-profit vállalati tömörülés, amely 1986-ban, a Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaságok – részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok – érdekképviseletére, működésük és a gazdasági életbe való beilleszkedésük elősegítésére alakult. Mára a JVSZ tagvállalatainak száma 250 közelében van, amelynek mintegy harmada a nagyvállalati körből, kétharmada pedig a közép- és kisvállalatok közül kerül ki. Bár a Szövetség a “joint venture” nevet hagyománytiszteletből máig megtartotta, tagjai között tisztán külföldi és tisztán magyar tulajdonú vállalatok is megtalálhatóak.