Nem dúskálnak a kkv-k a pályázati lehetőségekben

2013. szeptember 11. szerda - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Tovább romlott a kkv cégvezetők megítélése az európai uniós pályázati lehetőségeket illetően. A pesszimista hozzáállás oka, hogy kevesebb cég talál olyan pályázati kiírást, ami komolyan érdekelheti a vállalkozást, és ezzel együtt csökkent azon cégek aránya is, amelyek reálisnak tartják uniós forrás elnyerését.

Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint tovább romlott az európai uniós pályázatok megítélése, tavaly év végén tapasztalt optimista hozzáállás idén nagymértékben romlott. A legutóbbi felméréskor a bizalmi indexet meghatározó 10 tényező közül egyedül az EU részindex csökkent, így jelenleg 34 ponton áll. A csökkenés ellenére továbbra is a legpozitívabb részindexről van szó.

A pesszimista hangulat azzal magyarázható, hogy az előző negyedévhez képest nagymértékű, 12 százalékpontos csökkenéssel jelenleg a cégek mindössze 23 százaléka talál olyan pályázati kiírást, ami komolyan érdekelné a vállalkozást. A borúlátás emellett annak is betudható, hogy a vállalkozások kevesebb, mint fele (43%) tartja reálisnak uniós forrás elnyerését. Mindkét érték az index történetében az eddigi legalacsonyabb érték.

Fontos! Ne pályázzunk uniós pénzre, amíg az alapokkal nem vagyunk tisztában!

Forrás: K&H kkv bizalmi index

 

„A pesszimista hozzáállás oka feltehetően összefügg a több operatív programot is érintő uniós források befagyasztásával, és ezzel együtt a pályázati lehetőségek szűkülésével. Mivel a következő, 2014-2020 közötti uniós költségvetési periódusban a gazdaságfejlesztés előtérbe kerül a források felhasználásánál, így remélhetően több vállalkozás tud majd részt venni a pályázati rendszerben” – mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. (Ehhez egyébként közvetlenül Brüsszelből is kapnak segítséget a magyar kkv-k.)

Idén egyértelműen kevesebb elérhető uniós pályázati lehetőségből válogathatnak a cégek, így érthető, hogy kevesebb olyan kiírást találnak, amely érdekes számukra. A jelenlegi eredményeket javíthatja, hogy a következő, 2014–2020 közötti uniós költségvetési periódusban a magyar GDP 13 százalékának megfelelő összegű európai uniós forrás lesz elérhető a hazai vállalkozások számára. Mivel a gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló összeg nagyobb lesz, mint a 2007–2013 közötti időszakban, vélhetően több vállalkozás tud majd élni a pályázati lehetőségekkel. (Az ebben a periódusban gazdaságfejlesztésre szánt pénz már elfogyott.)

A különböző szektoroknak eltérő véleménye van az uniós pályázati források elérését illetően. „Továbbra is az agrárcégek a legbizakodóbbak, hiszen több mint felük (58%) tartja reálisnak, hogy uniós forráshoz jut. A kereskedelmi és az ipari vállalkozások kevesebb, mint fele (48% és 45%) valószínűsíti EU támogatás elnyerését. Jelenleg a szolgáltató szektor várakozásai a legvisszafogottabbak, ugyanis csupán 39% véli reálisnak uniós pályázat elnyerését.

Forrás: K&H kkv bizalmi index

Hasonlóan az uniós források eléréséhez, a pályázati lehetőségeket is visszafogottabban ítélik meg a különböző szektorok. A derűlátás szintén a mezőgazdasági vállalkozásokra jellemző, közülük minden harmadik cég talál olyan pályázati kiírást, ami érdekes lehet a cég számára. Az ipari, építőipari ágazatban 27 százalék hallott olyan uniós pályázatról, ami komolyan érdekelheti a vállalkozást. Ugyanakkor a kereskedelmi és szolgáltató cégek már alig találnak olyan pályázatot, ami valóban érdekes lehet számukra, csupán 20, illetve 22 százalékuk jelezte ezt.

Aki a pályázatokra vár, lemarad
Még a körülmények ideális alakulása esetén is 6-9 hónapot vehet igénybe egy forrásbevonással megtámogatott piacralépési akció. Azok a cégek, amelyek egy lapra tesznek fel mindent és csak a pályázatokra várnak, komoly lépéshátrányba kerülhetnek versenytársaikkal szemben.

Öt százalékos büntetést kapunk, és örülünk neki

A befagyasztott uniós pénzekről szóló tárgyaláson Magyarország elfogadta az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint. A kormány azért fogadta el a javasolt korrekciót, mert ez a pénz nem vész el, Magyarországnak lehetősége van azt újra, máshol felhasználnia. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek az év végéig kell megpályáztatnia a pénzt és szerződést kötnie a kedvezményezettekkel. Lázár János 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) becsülte a korrekció által érintett összeget, a  megállapodással pedig szerinte kétmilliárd euró “mozdul meg Magyarországon”.. A Brüsszel által javasolt korrekció magyar elfogadásának másik oka az, hogy az Európai Bizottság a korrekciót követően kész Magyarország rendelkezésére bocsátani ezt a kétmilliárd eurót.

Átláthatóság nélkül nincs uniós pénz!
Azonnal eláll visszamenőlegesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azoknak a folyamatban lévő uniós projekteknek a kifizetésétől, amelyek kedvezményezettjei nem nyújtanak be határidőre átláthatósági nyilatkozatot, vagy nem felelnek meg az alkotmányban rögzített átláthatósági követelményeknek.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek