Bődületes mennyiségű uniós pénzt fizetnének ki idén

2013. január 28. hétfő - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Ezerötszáz milliárd forintnyi, azaz 10 millió lakosra számítva fejenként 150 ezer forint európai uniós fejlesztési támogatást akar kifizetni idén a kormány, lendületet adva ezzel a gazdasági növekedésnek. Az irányító intézményrendszer a jövőben jelentősen átalakul: a fejlesztési ügynökségtől a tárcákhoz kerülnek a projektek.

„Magyarországon 2011-ben és 2012-ben is teljesen átlátható, ellenőrzött és szabályos formában zajlott az uniós források felhasználása, jelentősen csökkentek a szabálytalanságok, amit az is jelez, hogy a hibaarány az összes ellenőrzött operatív program egyikénél sem érte el a 2 százalékot – mondta Lázár János államtitkár a közösségi pénzek eddigi felhasználásáról. A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésben a Magyarországnak szánt források 95 százalékát már megpályáztatták, 85 százalékát pedig már le is kötötték, vagyis támogatói döntés született róla – vont mérleget a politikus. Az összegekről szólva közölte: 2012-ben több mint 1600 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda, és mintegy 1040 milliárdot – ebből 250-et csak az utolsó egy hónapban – ki is fizettek, ami nyolcéves rekord, és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság munkájának köszönhető.

Az uniós források felhasználása a kormányzat előtt álló legfontosabb feladat.

Egyetlen forint sem veszhet kárba

A hét évre rendelkezésre álló összesen 8200 milliárdos forrás 85 százalékos lekötésével Magyarország vezető helyen áll, a 65-70 százalékos szerződéskötési aránnyal pedig a középmezőnyben helyezkedik el a tagállamok sorában – hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség vezetője, hozzátéve, hogy a mintegy 30 százalékos kifizetési ráta is átlagosnak mondható, ezen azonban jelentősen javítani akar a kormány. Ezért idén, a hétéves EU-költségvetési periódus utolsó évében 1500 milliárd forintot akar kifizetni a kabinet, komoly lendületet adva ezzel a gazdaság növekedésének. “Ha ezt meg tudjuk csinálni, az kimagasló uniós teljesítmény lesz” – hangsúlyozta.

Főként önerő problémák vannak

A kifizetési gondokat, az álló projektek kapcsán Lázár János szerint ezek mögött elsősorban önerő problémák állnak. Ennek megoldására azonban a tavalyi 30 milliárd forintos után idén egy 50 milliárdos önerőprogram meghirdetését tervezi a kormány, ezzel is segítve a programok beindítását. Emellett a szállítói előleg intézményének bevezetése, az egyszerűsödő eljárások, a csökkenő bürokrácia és az ügyfélközpontú rendszer is segíti a vállalkozásokat – sorolta.

A “bedöglött programokról” február 15-ig készít listát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és ahol kell – például nagyobb szennyvízberuházásoknál -, ott az állam fogja lebonyolítani a projektet, majd az elkészült beruházást visszaadja üzemeltetésre a pályázónak. “Erre azért van szükség, hogy egyetlen forint se veszhessen kárba” – magyarázta.

Hogyan lesz pénz egy nyertes pályázatból?

Segítség a pályázati kiírások értelmezéséhez!

Kisszótár a pályázati kiírások értelmezéséhez

Esélyünk se lesz?
Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója figyelmeztetett: ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, akkor nincs realitása annak, hogy Magyarország le tudja hívni a még rendelkezésre álló 5 ezer milliárd forint összegű EU-forrást. Hozzátette: 2010-2012 között, azaz három év során évente 1000-1000 milliárdot sikerült lehívni, tehát 2013-2015 közötti három évben évente 1700-1700 milliárdra kellene felgyorsítani a lehívási tempót, amely nem tűnik reálisnak. Mint a Piac&Profit Online már közölte, a szakember korábban a GazdaságTV-nek kiemelte, hogy ugyan mintegy 5 ezer milliárd forint még nincs kifizetve, lekötve ugyanakkor mintegy 2 ezer milliárd forint már le van kötve, illetve az elkövetkező néhány évben le kell kötni, míg a jövő év egyértelműen a padlássöprés, tehát a kifizetések megkezdése kell, hogy legyen

Jelentősen változik az intézményrendszer

Jelentős változás lesz ugyanakkor, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusnak már egy másfajta intézményrendszerrel vág neki a kormány – mondta. Emlékeztetett, hogy azt ugyan még nem tudni, mennyi pénze lesz a következő hét évre Magyarországnak, de a kabinet minimum 6-7 ezer milliárd forinttal számol, amelynek felhasználását egy más intézményi keretben képzeli el.

Így a forrásfelhasználást jelenleg irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) az lesz a dolga, hogy a következő két évben levezényelje a kifutó EU-s projekteket, az új pénzek esetében viszont már nem ennél a hivatalnál lesz az operatív vezetés. Arról viszont még nem született döntés, hogy az NFÜ-nek milyen szerepe lesz, ha lezárulnak a 2007-2013-as periódusban indult programok – tette hozzá az államtitkár.

Egyszerűbb lesz uniós pénzekre pályázni
Hivatalosan is elfogadta az Európai Bizottság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kérelmét, eszerint egyes pályázatok esetében a felmerülő közvetett költségeket a jövőben az elszámolás során nem kell külön-külön számlával igazolni. Ezzel jelentősen csökkennek a pályázók adminisztratív terhei és tovább gyorsul az uniós pénzek kifizetése.

Az azonban biztos – folytatta -, hogy a 2014-2020-as EU-költségvetésből Magyarországnak szánt források esetében az operatív irányítás, a projektmenedzsment és a pályázatkiírás a tárcák felügyelete alá tartozik majd, ami a kormány tervei szerint egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a rendszert. A lebonyolítást felügyelő koordinációs szervezet a Miniszterelnökség lesz – ismertette Lázár János.

A fejlesztések irányát a minisztériumok határozzák meg

A fejlesztések irányát tehát a minisztériumok fogják meghatározni, az azonban minden tárcára érvényes központi elv lesz, hogy a pénzek 60 százalékát kell gazdaságélénkítésre fordítani, a maradék 40-et pedig infrastruktúraépítésre. Ugyanez az arány vonatkozik majd az összes forrás 10-15 százaléka felett rendelkező megyei önkormányzatokra is, “azaz mindenkinek a munkahelyteremtést kell majd szem előtt tartania”. A politikus szerint az új rendszer gyenge pontja a minisztériumok közötti harc lehet, mivel azonban a központi koordináció a Miniszterelnökség hatáskörébe fog tartozni, vita esetén ott mondják ki a végső szót.

Tamás Gábor, az Unicredit Bank vállalati üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója szerint a pályázati pénzek elsősorban azért nem kifizethetők, mert a vállalkozásoknak nincs jövőképe.)

Teljesíthetetlen feltételek
A Piac&Profit kérdésére válaszolva korábban pályázatíró cégek munkatársai egyértelműen azt válaszolták: a Fidesz-kormány első két évében nem javult az uniós források felhasználása. Jóllehet több pályázati célkitűzés született kifejezetten a kisvállalatok beruházásainak támogatására, a valóságban az érintettek nehezen jutnak pénzhez.
Az önerő biztosításán túl a saját forrás igazolásának szükségszerűsége is nehézséget okoz. A beruházás idejére, valamint a fenntartási időszakra – ez kkv-k esetében 3 év – kért garanciák biztosítása sem egyszerű. Ha a pályázó bankhitelből teremti elő a szükséges önerőt, a bank az ingatlant, vagy a beruházás tárgyát jelzáloggal terheli. Ebben az esetben a támogató hatóságnak erre már nincs lehetősége. Komoly probléma, hogy a legtöbb pályázat esetében egyáltalán nincs lehetőség előleget lehívni.
Szintén nehezíti a pénzhez jutást az, hogy a vállalkozások számára nem látható mikor, milyen témában írnak ki pályázatot. Mostanában még a biztosra ígért, sőt esetleg már kiírt pályázat megvalósulására sincs garancia, a kitöltőprogram pedig akár időközben is módosulhat számtalan felesleges munkát okozva a vállalkozásoknak, pályázatíró cégeknek.
A bonyolult, sok adminisztrációval járó, hektikusan megjelenő majd hirtelen bezáródó konstrukciók lehetetlenné teszik, hogy a cégek tervezzenek és maguk pályázzanak. A pályázatíró szakemberek is egyre több időt kénytelenek azzal tölteni, hogy óráról órára ellenőrzik az NFÜ honlapján megjelenő híreket. Így csak egy nagyon szűk réteg profitál a pénzekből. Pályázatíró cégek azt mondják: nyolc éve nem volt olyan, hogy a pályázat elutasításának indoka a forráshiány, mostanában viszont egyre többször előfordul.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek