Hamarosan pontosításra kerül a három évvel ezelőtt elfogadott Munka Törvénykönyvének több passzusa is. Bár lényeges pontosításról van szó, de sok úttörő jellegű újításra ne számítsunk, bár vannak meglepően előremutató újdonságok. Innovatív gondolat például az elektronikus nyilatkozattétel (legjellemzőbben e-mail és/vagy PDF) kapcsán kimondani, hogy az eleve marginális elterjedtségű elektronikus aláírás nem szükséges. A munkáltató persze vélhetően ezek után sem kockáztatna e-mailes felmondást, megteheti viszont, hogy az ajánlatot / munkaszerződést – az alkufolyamat gyorsabb lezárása végett – így küldi át, majd 5 napon belül papíron is kiadja. A gyakorlat alapján szintén jól jöhet e technikai könnyítés a munkahelyét véglegesen (de jogellenesen) elhagyó (ún. „kilépett”) munkavállaló jogviszonyát lezáró munkáltatói nyugtázás közléséhez – vélekedik együttműködő partnerünk, a HR Portálon megjelent szakértői cikkében Göndös Gábor munkajogász.
Itt olvashat arról, hogy idén milyen fontos munkajogi változások történtek!
Nem kell felkapni a telefont a szabi alatt
Rögzítésre kerül szabadság alatt rendelkezésre állni sem kell. Kérdésként merül fel, hogy a mai világban ez a kikapcsolt mobiltelefont is jelentené? Ha igen, mégis vis maior esetén miként rendelem vissza pl. a tengerpartról a munkavállalót? Ha pedig ennek lehetősége megszűnne, úgy miért nem került ki a szabályanyagból?
Hónapok múlva is terhes lehet a munkavállaló?
Mindmáig szinte megoldhatatlan annak kérdése, kell-e szólni a várandósságról, eleve kell-e tudni róla és akár igen, akár nem, múlhat-e ennek ismeretén a felmondás érvényessége, akár utólagosan is? A helyzeten az Alkotmánybíróság tavalyi döntése sem segített sokat, így aztán a jogalkotó itt is a gordiuszi csomót próbálta átvágni. A kismama ugyanis akár a felmondás után (bármennyivel?) kibökheti, hogy ő bizony várandós volt már a felmondáskor is, amely közlés után 15 napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.
Bízzunk benne, hogy a parlamenti vitában feltűnik majd valakinek mindenekelőtt az, hogy a munkavállalói közlés időbeli korlátlansága – a bizonyíthatatlanság okán – képtelen helyzetet teremthet (például hónapokkal későbbi közlés esetén). Másrészt mégis mi a teendő, ha a munkáltató a munkavállalót addigra már rég kiléptette, kifizette, a munkavállaló elhelyezkedett, vagy esetleg már perelt is? És egyáltalán: mi például a közlés és a perlési határidő viszonya? Az új bekezdés erre nem igazán ad használható választ.
Kisgyermekes anyát is lehetne éjszaka dolgoztatni
A sérülékeny munkavállalói csoportok védettségét a jogalkotó – közlése szerint közkeletű alkalmazotti igényre – több helyen áttöri. Lényegi újítás, hogy a nő és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén (kizárólag hozzájárulásukkal) a gyermek 3 éves koráig lehetővé válik éjszakai munka végzése. Továbbra is fennáll viszont az éjszakai munka tilalma a várandósság megállapításától a szülésig terjedő időszakban.
Szigorodnak a fiatal munkavállalókat védő rendelkezések; egyrészt esetükben kizárt az elszámolási időszak alkalmazása, másrészt a beosztott munkaidő sem lehet napi 8 óránál több. Mivel mindemellett a munkaidőkeret legfeljebb egyheti lehet, szükségképp az általános szabályok szerint adandó ki a heti pihenőidő (amitől eltérés sincs).
