Kisokos az ügyvezetői felelősség változásához

2014. szeptember 18. csütörtök - 18:30 / Timár Gigi
  •    

Még mindig sok a tisztázatlan kérdés a tavasszal hatályba lépett új Ptk.-ban meghatározott, megváltozott ügyvezetői felelősség kapcsán. A Piac & Profit KKV-Akadémiáján összefoglaltuk, amit tudni lehet és amire mindenképpen figyelni kell.

Továbbra sem lehet mindenért az ügyvezetőre mutogatni – 
Kép: Flickr

A leginkább megváltozó belső felelősségi szabályokkal kapcsolatban az igazán komoly gondok olyan cégek esetében merülhet fel, ahol az ügyvezető/vezető tisztségviselő és a tulajdonos személye elválik – hangsúlyozta dr. Fehérváry Ákos ügyvéd, Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie ügyvédi iroda szakértője a Piac & Profit KKV-Akadémiáján (a következő témákról itt talál információt), hiszen feltehetően alapvetően ebben az esetben érvényesíthetnek igényt egymással szemben. A harmadik személyek felé fennálló felelősség viszont mindenkit – így a cégükben tulajdonos-ügyvezető kkv-vezetőket is érintik.

A törvényben azonban már vezető tisztségviselő meghatározása sem teljesen egyértelmű, mert elképzelhető, hogy bár valaki társasági jogi szempontból nem minősülne annak, de a cég hierarchiájában, az operatív feladatok ellátásával valójában vezető tisztségviselőnek számít. Tipikusan a kkv-k között nem jellemző, hogy valaki csak az ügyvezető társasági jogban meghatározott funkcióit tölti be, a vezetők többsége részt vesz az operatív munkában – tehát mondjuk pénzügyi vezetői feladatokat is ellát. Számos kérdést vethet fel, hogy éppen „melyik sapkájában” van. Fontos tisztázni ezeket a felelősségeket és munkaköröket, a szerződéseket és munkavégzés kereteit, hogy tiszta legyen az adott feladatot milyen szerződés keretei között látja el az adott személy.

A vezető tisztségviselők alapesetben nem is utasíthatók (kivéve egyszemélyes társaság esetében). Ebből is lehetnek gondok, sok esetben nem ugyanaz a tulajdonos és az ügyvezetés érdeke. Nyilván ez sem merül fel, ha a két pozíciót ugyanaz a személy tölti be.

Mi változott?

Kártérítési felelősség: a törvény alapján, ha valaki elvállal vezető tisztségviselői feladatot, onnantól kötelessége a társaság érdekében eljárni.  És az ügyvezető felelősséggel tartozik a saját cselekedeteiért a társasággal szemben – ebben nincs változás, korábban is így volt. Ugyanakkor a belső felelősség jelentősen szigorodott.

Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet: van változás – korábban fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta esetén a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján kellett eljárni. Az új Ptk. Szerint viszont ez csak akkor van így, ha a hitelezők érdekeit a vezető tisztségviselő nem vette figyelembe. Ez jelentős változás, sok kérdést vet fel, amire majd a gyakorlat ad választ, hogy hol vannak a határok.

Fontos részlet, hogy vezető tisztségviselőnek számít a cégvezető is – ami az ügyvezető alatti szint jogi szempontból (hiába szinonima a köznyelvben). Magas pozíció, például általános aláírási és képviseleti joggal, ugyanakkor a fokozott felelősségi szabályok rájuk nem vonatkoznak – tehát kvázi hasonló hatáskör, de mégis sokkal kisebb felelősség. Bizonyos esetekben érdemes mérlegelni az ilyen pozícióban rejlő lehetőségek kihasználását is, bár jellemzően a kisvállalatok esetében nem használják egyelőre ezt a jogi formát.

Külső felelősség – félreértelmezett koncepció

Túlzott volt az ijedtség egy félreértelmezés alapján, mely szerint a károkozás esetén az ügyvezető személyesen vonható felelősségre. De a helyzet nem olyan súlyos.

Az új szabály: ha jogviszonyával összefüggésben az ügyvezető harmadik személynek kárt okoz, akkor a károsulttal szemben a társasággal egyetemlegesen felel. Ez a szabály is rengeteg kérdést vet fel, de a mostani értelmezés szerint ez a külső felelősség csak ritkán, speciális esetekben jöhet elő – például ha az ügyvezető, ebben a minőségében eljárva ő személyesen okoz kárt. Például a megbeszélésre menet a céges autóval kárt okoz, a céget ért sérelmeket személyesen bosszulja meg stb.

Felmenthetik az ügyvezetőket?
A cégek életét szabályozó korábbi társasági törvény, melyet magunk közt csak Gt.-ként emlegettünk, emlegetünk, már egy ideje tartalmazza a felmentvény lehetőségét. Ez nem más, mint az ügyvezetők felelősség alóli mentesítése a társaság tagjai által. De miért lehet szükséges vagy jó a felmentvény? Szakértőnk segít!
Érdemes elgondolkodni felelősségbiztosításon is. Azonban figyelni kell rá, hogy nem a személyt, hanem a pozíciót kell védeni – erről itt beszél részletesen szakértőnk.

Tehát nincs ok pánikra, közel sem akkora a megnövekedett újfajta teher. Ugyanakkor a szakértő nem gondolja, hogy csak ilyen banális helyzetek kezelésére került volna be – de egyelőre mégis így tűnik. Bizonytalanságot okoz viszont, hogy valószínűleg nem ez volt a törvényalkotó szándéka. Az fog számítani, hogy ha lesznek ebből ügyek, azt hogy fogja értelmezni a bíróság. Nem feltétlen irrealitás, hogy ilyen ügyek induljanak, sok esetben akarhat élni valaki azzal az eszközzel, hogy így személyesen is fenyegetetté tegyen egy vezető tisztségviselőt.

Eltérő értelmezés szerint viszont, ha a cég okoz kárt, de az valamilyen módon kifejezetten a vezető tisztségviselő cselekményének vagy mulasztásának az eredménye, akkor is perelhető a vezető. (Ilyen eset lehet tágan értelmezve akár egy adótartozás, de a környezeti szennyezés, egy üzemi baleset esetén is felmerülhet a személyes helytállás). Ezen értelmezés alapján nagyon komoly felelősségek jöhetnek elő – hangsúlyozza a szakértő – addig tehát ne tegyük félre, amíg nincs megnyugtató és egyértelmű válasz, hogy hogyan értelmez a bíróság. Fontos viszont, hogy ebben az értelmezésben is csak akkor felelős a vezető, ha személyesen érintett, személyesen adott utasítást stb.

Mikor felelős az ügyvezető fizetésképtelenség esetén?
  • Bizonyítani kell, hogy a vezető elmulasztotta a hitelezők érdekeit figyelembe venni, és továbbra is a tulajdonosok érdekeit követte.
  • Az eljárása következtében csökkent a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyon. (Ha ez nem így van, akkor hiába hibázott.)
  • A kettő közötti logikai összefüggés. Vagyis, ha az ügyvezető nem teszi azt, amit, akkor lett volna elég pénz a hitelezők kielégítésére.

Fontos pont, hogy a Ptk.-ból levezethető, hogy ez a nem szerződéses károkozások esetére vonatkozik. Kérdés viszont, hogy mi a helyzet, ha a cég azért szegett szerződést, mert az ügyvezető erre konkrétan utasítást adott, vagy így döntött – vagy kifejezetten mulasztott.

Fontos továbbá, hogy mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha az ilyen pozíciót betöltő személytől elvárható, megfelelő gondossággal járt el.

Belső felelősség – jelentősen szigorodott

Jelentősen szigorodott viszont a belső, céggel szembeni felelősséggel kapcsolatos szabályozás. Eddig az elvárható magatartás mentesített a belső felelősség alól. Ezen változtatott radikálisan az új Ptk. A belső felelősség tulajdonképpen objektív felelősséggé vált. Tehát, csak akkor nem felelős a vezető tisztségviselő, ha az ő ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény által okozott kár keletkezik, és nem volt elvárható, hogy a vezető a károkozó körülményt elkerülje vagy elhárítsa. Viszont, ha megállapítható is a felelősség, nem a teljes kárt kell megtéríteni, hanem azokat az elemeit, amelyek „előre láthatóak voltak”. Ez jelentősen csökkentheti a kár mértékét.

A felelősségre vonásra is több lehetőség van az új szabályok szerint. Tulajdonosként könnyebb és érdemesebb lesz érvényesíteni a felelősséget (korábban inkább a felmondás volt a megszokott). Tehát itt szükség van fokozott gondosságra, mert jelentősen nőtt a felelősség.

A munkajogi felelősségi viszonylat a fentinél megengedőbb – továbbra is a korábbi „elvárható gondosság” a főszabály.  Ez megengedőbb, mint ha társasági jogi viszonyban látja el valaki. A szakember értelmezése alapján ez választási lehetőség – és így érdemesebb a munkaviszonyt választani –, de egyelőre kérdéses az is, hogy a gyakorlatban milyen szabályokat vonatkoztat majd erre a helyzetre a bíróság.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek