Kisokos a kapcsolt vállalkozások megértéséhez

2015. április 14. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A kapcsolt vállalkozás tulajdonképpen nagyon hasonlít az árukapcsoláshoz, csak épp itt a cégek illeszkednek szorosan egymáshoz, hogy az áruk és a szolgáltatások relatív nagy hatékonysággal legyenek forgalmazhatók. Természetesen az adóhatóság és a jogalkotó is felismerte az ebben rejlő „lehetőségeket”, és a Társasági adóról szóló törvényben meg is szabta az erre vonatkozó szabályozási kereteket.

Az előírások nem kellő alapossággal történő vizsgálata sajnos több millió forintos mulasztásibírság-tételekkel és egyéb hátrányokkal járhat, amelyekkel gyakran a vállalatok csak az adó-ellenőrzési jegyzőkönyvekben találkoznak először, amikor már nincs lehetőség a hiányosságok pótlására.(A transzferárazás lehetőségeiről – és veszélyeiről – bővebben itt olvashat!)

Kép:Pixabay

A társasági adóról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül:

Kapcsolt vállalati teendők
Mi a teendő, ha kapcsolt vállalkozásnak számítunk? Kell-e bejelentést tenni? Mit ellenőriz a NAV? Hogy kerülhetünk ki az adott körből? Itt megtalálja a válaszokat.

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.

Tehát ha van a Kis kavics Bt, aminek 100 százalékban én vagyok a tulajdonosa és van a Nagyobb kavicsok Kft, amiben csak 20 százalékos tulajdonom van.  Az is lehet, hogy a Kiskavics Bt-nek van tulajdonrésze a Nagyobb Kavicsok Kft-ben, vagy a  Kft. tag a Bt-ben. Ez a két vállalkozás vagy személyemnél fogva, vagy  a fent leírt kereszttulajdonlásnál fogva kapcsolt vállalkozásnak minősül.

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

Az a cég, vagy természetes személy, akinek az adott vállalkozásban minimum 50 százalék plusz egy szavazata van.

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

Itt kiegészül a kapcsolat. Az eddigi egy bot mentén két vonal ábra átalakul háromszöggé. Azaz az is kapcsolt vállalkozásokat hoz létre, akinek jogi, vagy természetes személyként többségi befolyása van mindkét cégben.

Mit jelent a meghatározó befolyás?

A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és

a)    jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy

b)    a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a jogosultságok közvetett módon biztosítottak. Mindkét fogalomnál a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Közeli hozzátartozó fogalma (Ptk. 685. §. b. pont) – 2014. 03.15-ig így hangzott: „Közeli hozzátartozó a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.” Az új Ptk. hatálybalépésétől a (8:1. §)szerint: „Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.” Látható, hogy a bejegyzett élettárs időközben kikerült a definícióból. Az egyenes ági rokon fogalmát a Csjt. 1952. évi IV. tv. 34.§. 1. pontja fogalmazza meg: egyenes ági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

Külföldi cég sokszor nem hoz létre leányvállalatot egy másik országban, csak telephelyet, ha a logisztikai szempontjai így kívánják meg, így a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közt is érthető módon fennáll a kapcsolt vállalkozás minősítés. Igaz ez akkor is, ha fentebbi esetek valamelyike áll fenn a külföldi céggel harmadik személy kapcsán, legyen az cég, vagy természetes személy.

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

Ld. fent.

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;

Ez a pont egy teljesen új rendelkezése a korábbi szabályokhoz képest. Ha úgy tetszik kiegészítés. Tehát már az is kapcsolt vállalati viszonyt hoz létre adózási szempontból, ha az ügyvezetés hoz létre ilyen kapcsolódást, konkrét tagsági viszony nélkül, amennyiben az adott cégvezető az üzleti és pénzügyi döntésekben meghatározó jelentőséggel bír. (Ez a változás 2015-től él, itt olvashat róla részletesebben.)

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek