Kiskapuk nyílhatnak a közbeszerzési törvényben

2015. december 03. csütörtök - 11:15 / piacesprofit.hu
  •    

A hatályos közbeszerzési törvény értelmében jelentősen bővült azon vállalkozások köre, akiket a jogalkotó közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. A kis-és középvállalatok azonban nincsenek erre felkészülve, ezért várhatóan módosulni fog a vonatkozó szabályozás; mentesülnek a kötelezettség alól azok, ahol a beszerzés egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási-, egyedi munkahely-teremtési, kutatás-fejlesztési és innovációs célú, nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak vagy bármely, 2015. november 1. napját megelőzően odaítélt, nem uniós vagy uniós forrásból származó közvetlen támogatásából valósul meg. Az Országgyűlés várhatóan 2015. december 14-15-én szavaz a frissen hatályba lépett közbeszerzési törvény módosításáról.

kiskapukat nyitnak a közbeszerzési törvényben a kkv-knak

Kép: Pixabay

Az új közbeszerzési törvény a nagyobb volumenű építési beruházások, valamint az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások megrendelése tekintetében továbbra is fenntartja a korábbi – a beszerzés értékéhez viszonyított támogatási intenzitáson alapuló – szabályozást, azonban a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezi azokat is, akiknek a beszerzése legalább 25 millió forint összegben kerül közvetlenül támogatásra. Mivel változatlanul támogatásnak minősül minden a beszerzés teljesítéséhez szükséges pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny – az adókedvezmény és kezességvállalás kivételével –, a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek köre lényegében majdnem minden költségvetési, vagy uniós támogatásból részesülő kedvezményezettre kiterjed.

Az új szabályokról részletesebben itt olvashat!

Wellmann György, a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértője szerint a költségvetési és uniós források odaítélése a megváltozott közbeszerzési szabályoktól függetlenül folyamatosan zajlik és ez komoly problémát jelent, amennyiben a jogi szabályozás így maradna. A nyertes pályázatok azon kedvezményezettjei, akik amúgy nem minősülnének ajánlatkérő szervezetnek nincsenek ugyanis felkészülve arra, hogy az elnyert támogatásból megvalósítandó beszerzésüknél közbeszerezési eljárás folytassanak le. A legtöbb esetben a nyertes pályázó egy általa már kiválasztott áru, vagy szolgáltatás finanszírozása reményében nyújtotta be pályázatát. Sok esetben a kedvezményezett nem is érdekelt más áru, vagy szolgáltatás beszerzésében. A fenti problémakör leginkább a kis- és középvállalkozásokat érinti.

A jogalkotó azonban felismerte, hogy ez a szabályozás sokakat megoldhatatlan helyzet elé állít, ezért kezdeményezte a vonatkozó szabályozás módosítását. A módosító javaslat értelmében a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a beszerzés:

  • egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból;
  • egyedi munkahely-teremtési támogatásból;
  • képzési, továbbá tanműhely-létesítési és- fejlesztési támogatásból;
  • kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból;
  • nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából;
  • bármely, 2015. november 1. napját megelőzően odaítélt, nem uniós forrásból származó közvetlen támogatásból, vagy
  • bármely, 2015. november 1. napját megelőzően odaítélt, uniós forrásból származó támogatásból valósul meg.
Van aki jól jár az új közbeszerzési törvénnyel
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében megszűnik a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzési díja, a jogorvoslati díj pedig a felére csökken, ezzel is ezt a szférát támogatja az új közbeszerzési törvény.

Az Országgyűlés várhatóan 2015. december 14-15. napján szavaz a frissen hatályba lépett közbeszerzési törvény módosításáról.

Wellmann György szerint a köztes időszakban költségvetési, vagy uniós forrásból részesülő kedvezményezettek jelenleg jobbat nem tehetnek, mint várakozó álláspontra helyezkednek addig, amíg e kérdéskörben megoldás születik.

A törvényjavaslat elfogadásával azonban drasztikusan csökkeni fog azon támogatások köre, amelyek felhasználása érdekében közbeszerzési eljárást lesz köteles a kedvezményezett lefolytatni. A jelenleg folyamatban levő gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) több pályázata is ebbe a körbe fog tartozni.

Az uniós, vagy nem uniós forrásból megvalósuló támogatás iránti kérelmet benyújtók számára azonban rendkívül fontos, hogy tájékozódjanak arról, hogy a megvalósítandó beszerzésük közvetlenül mekkora összegű támogatásban részesülne. Ennek megfelelően a jövőben ajánlatkérőnek minősülnek-e az elnyert támogatás tekintetében.

A fentiek kapcsán a Szecskay Ügyvédi Iroda kiemeli, hogy nem az elnyert támogatási összegnek kell meghaladnia a 25 millió forintos küszöböt, hanem az adott beszerzésnek kell több mint 25 millió forintos közvetlen támogatásból megvalósulnia. Következésképpen, ha egy vállalkozás 70 millió forintos támogatást nyer el, de abból számos különálló beszerzést valósít meg, úgy abban az esetben nem feltétlenül lesz köteles közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. Az egyes beszerzések vonatkozásában elszámolt támogatás összegét abban az esetben kell egybe számítani, amennyiben a beszerzések tárgya műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező építési beruházások; ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás megrendelések; illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk.

A régi közbeszerzési törvény értelmében csak szűk körben volt köteles a költségvetési, vagy uniós forrást elnyerő pályázó a támogatás összegéből megvalósuló beszerzéskor közbeszerzési eljárást lefolytatni. Abban az esetben, ha uniós értékhatárt meghaladó beszerzés esetén a támogatási intenzitás meghaladta az 50 %-ot, a nemzeti értékhatárt meghaladó, de az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén pedig a 75%-ot. A beszerzés értékéhez képest meghatározott támogatási intenzitás viszonylag ritkán haladta meg ezeket az értékeket, így a nagyobb volumenű beruházások kivételével a támogatást elnyerő vállalkozások ritkán szembesültek ezzel a problémával. A vállalkozások többsége ugyanis otthonosan mozog az ajánlattevői pozícióban, azonban az ajánlatkérő szervezetekre irányadó összetett és rigorózus szabályozással értelemszerűen nem volt és most sincs tisztában.

Többeknek juthat lehetőség a törvényváltozás után
Sok tekintetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés 2015. november 1-től, így várhatóan jelentősen bővül a résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását foglaltuk össze.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek