A fidesz frakció 35-37 százalékra emelné az eva adómértékét – ezt állította Lázár János a TV2 Mokka című műsorában kedd reggel –, Matolcsy Görgy nemzetgazdasági miniszter viszont egyértelműen 40 százalékról beszél. A mértékről szóló végleges döntést jövő hétfőre ígérik, és azt is állítják, hogy a bevételi szempontok fogják meghatározni, hogy a 35-40 százalékos sáv melyik felére billen a mérleg. (A frakció meggyőzte a miniszterelnököt, hogy maradjon az átalányadó.)
Gíró-Szász András kormányszóvivő korábban az adórendszer egyszerűsítésével, továbbá a makrogazdasági sarokszámok tartásának szükségességével indokolta az eva kivezetését. Mint mondta, legalább 50 milliárd forint többletbevétellel kalkulálhat a költségvetés az eva megszűnésével. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója ugyanakkor éppen ellenkezőleg, úgy vélekedett, hogy az eva megszüntetésével a költségvetés 50 milliárd forint bevételkiesést lenne kénytelen elkönyvelni.
Továbbra is kedvező?
Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint összességében a megemelt adómérték mellett sem lesz kedvezőtlen az adónem, mert egy átalányadózást nem választó vállalkozás esetében az áfa és a 16 százalékos kulcs együttesen meghaladja a 40 százalékos mértéket, olvasható az MTI közleményében.
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint sokan ki fognak lépni az eva hatálya alól. Lehet, hogy lesz, akinek még így is megéri, de az érintettek jelentős része valószínűleg abbahagyja az evázást - mondta. Az adószakértő adószakmailag indokolatlannak tartja a lépcsőzetes kivezetést, álláspontja szerint az evát bevezetni sem kellett volna annak idején.
– Amióta Lenin azt mondta, hogy nem minden kompromisszum elvtelen, azóta minden elvtelenséget kompromisszumnak hívnak – jelentette ki. Arra az érvre, amely szerint az evát nem lehet "hirtelen" kivezetni, úgy reagált: az adót ugyanakkor hirtelen meg lehet emelni, az adójóváírás kivezetésénél pedig, ami sokkal nagyobb tömeget érint, nincs átmenet. – Vegyük tudomásul, hogy az evások tipikusan szellemi tevékenységet folytató vállalkozások, amelyeknek nyilvánvalóan nagyobb a társadalmi megnyivánulási lehetőségük, mint az átlagnak – tette hozzá.
Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adópartnere szerint azzal, hogy várhatóan egy átmeneti évet adnak az eva kivezetésére, pozitív, kompromisszumos megoldás született. Az eva alanyok ugyanis így át tudják gondolni a további lépéseket, a jogalkotóknak pedig lesz idejük arra, hogy olyan átalányadózási technikát dolgozzanak ki, amely mind a költségvetés, mind az adózók számára kielégítő lehet. Ez olyan horderejű döntés, amelynél mindenképpen üdvözlendő, hogy van átmenet. Hangsúlyozta: ez alatt az egy év alatt az ekhot és az egyéb átalányadózási módokat is vagy egységesíteni kellene, vagy el kellene gondolkodni azon, hogy adnak-e preferenciákat, s ha igen, mi módon és milyen körnek. Úgy vélekedett, az, hogy 40 százalékra emelik fel az adókulcsot, már önmagában az általános adózás választása felé tereli az adóalanyokat.
30 százalékos költségnél lehet a határ
A döntő kérdés, hogy az adónemet választónak mi a tényleges kiadása, beszerzéseinek mekkora része áfás – mondta az InfoRádióban Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte 30 százalékos költségnél lehet az a határ, aminél a levonható áfa miatt a normál adózásba visszalépve ugyanabba a helyzetbe kerülne a vállalkozás.
Zara László úgy véli, 2013-tól érdemes lenne megvizsgálni az átalányadózás kibővítését és vonzóvá tételét, a társasági adó alá tartozóknál pedig azt, hogy van-e adócsökkentési lehetőség. Különösen az osztalékadó és az eho változtatásával lehetne a mikrovállalkozásokat kedvezőbb helyzetbe hozni.
Az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke kiemelte: az átlagos bevétel alapján az várható, hogy az evás vállalkozások 80 százaléka maradni fog ebben a körben, akkor is, ha emelkedik az eva mértéke. Ez 70-80 ezer vállalkozást jelent.
Tavaly már az eva adókulcsa 25-ről 30 százalékra nőtt követve az áfa 20-ról 25 százalékra történt emelését. Ezzel a kör tavalyi adókötelezettsége 179,1 milliárd forintra emelkedett, 6,3 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi összeget. Az adózói kört azonban a kulcs többszöri emelése sem riasztotta el, kevesen hagyták el emiatt az evát. Az adóhatóság korábbi értékelése szerint nagy szerepe volt ebben az adminisztráció egyszerűségének, továbbá annak, hogy az adóterhelés a többszöri adókulcs-emelés után is viszonylag alacsonyabb maradt, mintha a kiadási tételeket nélkülöző cég áfát, szjat, társasági nyereségadót fizetne.
