Kinek kell innovációs járulékot fizetnie?

2015. április 20. hétfő - 06:05 / piacesprofit.hu
  •    

Az innovációs járulék fizetési kötelezettség szabályai 2012. január 1-től és 2015. január 1-től is jelentősen megváltoztak. Sok olyan vállalkozás is bekerült a jogszabály alanyai köré, akiknek eddig az időpontig nem volt teendőjük az innovációs járulékkal.

Kép: SXC

Mi a lényege a változásnak és hogyan azonosítható be az érintettek köre? Mi a teendő, ha most állapítjuk meg egy cégről, hogy 2012 óta már kellett volna innovációs járulékot fizetnie?

Kinek kell járulékot fizetnie?

Az Atv. 3. § (1) bekezdése szerint az innovációs járulék megfizetésére – bizonyos kivételekkel – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Szt. hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok kötelezettek. Ebbe a körbe a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság tartozik a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:89. §-a szerint – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.

Nem tartozik a törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban „KKV tv.”) szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

Hogyan kell meghatározni a kis- vagy mikrovállalkozásokat?

Az innovációs járulék alanyainak meghatározásánál a gyakorlatban a legtöbb problémát tapasztalataim szerint az okozza, hogy a vállalkozások nem megfelelően sorolják be magukat a vállalati kategóriákba.

Ez az a jogszabályi rész az Atv-ben, amely 2012. január 1-től változott, és azoknál a vállalatoknál, akik a változás hatásait saját magukra nézve nem vizsgálták meg, most komoly problémák elé nézhetnek.

Amennyiben most tárják fel, hogy 2012-től az innovációs járulék hatálya alá tartoztak, így három év (2012-2014) elmaradt adófizetési és adóbevallási kötelezettségét kell, hogy teljesítsék. 2012 előtt az Atv. pontosan meghatározta, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat csak a KKV tv. 3. § (2)-(3) bekezdése alapján kellett besorolni, ami azt jelentette, hogy a gazdasági társaságokat elegendő volt önállóan (kapcsolódó és partnervállalkozások nélkül) vizsgálni.

Jó a magyar rendszer, csak nem használják
Súlyos milliárdokra is rúghat az az összeg, amit a magyar vállalkozások az államnál hagynak, mert nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységük után járó adókedvezményeket.

Tehát ha a vizsgált vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt két feltételnek együttesen megfelelt, 2012 előtt nem kellett innovációs járulékot fizetnie. Fontos kitétel az „együttesen” szó, tehát egy 50 fős létszámú (vagy 50 fő feletti létszámú) vállalkozásnál már nem lehet kisvállalkozásról beszélni.

A módosítás eredményeként 2012.01.01-től a fenti mutatószámokat már nemcsak önállóan az adott vállalkozásnál kell vizsgálni, hanem a megfelelő összevonási szabályok alkalmazásával össze kell számítani a kkv törvényben definiált kapcsolódó és partnervállalkozásokkal. Ennek eredményeként bővült az innovációs járulékfizetésre kötelezettek köre, és a gazdasági társaságok méret szerinti besorolása azonos elvek alapján történik az innovációs járulék, illetve a társasági adó rendszerében. A gyakorlatban arra is érdemes gondolni, hogy azok a vállalkozások, akik transzferár nyilvántartás készítésére kötelezettek, biztosan van feladatuk az innovációs járulék tekintetében is.

Jó hír, hogy 2015-től új innovációs törvény lépett hatályba (2014. évi LXXVI. törvény), mely szerint a kkv méret besoroláshoz innovációs járulék szempontjából ismét nem kell figyelembe venni a kapcsolódó és partnervállalkozások mutatószámait! Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól: „a Kkv. tv. 3. § (2) és (3) bekezdése szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság”. A már megállapított előlegek törlését külön kell kérni a NAV-tól, erről az alábbi honlapon tájékozódhatnak.

Hogyan úszhatjuk meg az innovációs járulékot?
2014. december elején kihirdetett a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról (K+F+I) szóló 2014. évi LXXIV. törvény újrafogalmazta az innovációs járulékfizetésre kötelezettek körét.