Kínában lejárt a gagyi ideje

2015. március 05. csütörtök - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

A kormány már évek óta dolgozik a keleti nyitáson, de ha nem a megfelelő terméket és nem a megfelelő kommunikációval visszük Kínába, ne számítsunk sikerre. A Piac&Profit konferenciáján szakértők összefoglalták, hol állunk most és mi az, amire mindenképpen érdemes figyelni.

2010-ben döntött a kormány a keleti nyitás stratégiájáról, amelynek célja szorosabb kapcsolat a gazdaságilag meghatározó keleti államokkal. Érdekeltek vagyunk a kapcsolatok dinamizálásában és fejlesztésében – mondta előadásában Dr. Pana Petra a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A politikai kapcsolatok magas szintűek Kína és Magyarország között.

A hazánkban megvalósult kínai befektetések mértéke is dinamikusan növekszik 2014. augusztusában meghaladta a 3.5 milliárd USD-taz adatok szerint. 2013-ban Kína volt a 10. legfontosabb export partner Magyarország számára, a kivitel értéke majdnem 2 milliárd USD volt. A 7,7 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalom az elmúlt években jelentősen növekedett, 2012-ről 2013-ra 10 százalékkal, 2014-re az első 11 hónap adatai alapján további 6%-os növekedést prognosztizálnak – mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette, a kormányzati törekvések fő célja a diverzifikáció, ami alatt a piacok bővítését értik és az exportőri kör kiterjesztését értik. Külön figyelmet fordítanak a kkv-k részesedésének növelésére az exportban, amire azért van szükség, mert a foglalkoztatás 70 százalékát lefedő kkv szektor részesedése az exportban csak 15 százalék. A cél középtávon 10.000 fölé emelni az exportáló kkv-k számát.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/nuttakit

Szeretettel várnak

Wang Hongliang Kínai Népköztársaság Magyarországi nagykövetségének kereskedelmi attaséja előadásában azt hangsúlyozta, hogy 2014 nagy előrelépést jelentett a magyar-kínai kapcsolatokban, még bővebbé vált az együttműködés.

Mind mondta, a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója volt 2014., amit kellőképpen meg is ünnepeltünk – 20%-kal bővült a Magyarországról Kínába irányuló export, ami azt jelenti, hogy visszakerült a pénzügyi válság előtti szintre.

A két országnak közös erőfeszítéseket kell tennie a gazdasági kapcsolatok előmozdítására. A kereskedelmi forgalom mértéke minden évben növekszik valamennyit, de a fejlődési ütem lelassult. A kínai fél most intézkedéseket tesz a két ország közötti kereskedelem kiegyensúlyozott növekedése érdekében.

A kínai fél sok szeretettel várja a jó minőségű magyar mezőgazdasági termékeket a kínai piacokon. A kínai emberek ezeket nagyon szeretik, a sertéshús más sikeresen megjelent – mondta Wang Hongliang.

Az előadó hangsúlyozta az infrastrukturális fejlesztésekben való együttműködés fontosságát is. Erre példaként említette a Budapest-Belgrád gyorsvasút beruházást, ami az új selyemút része és mindhárom érintett ország számára nagy lehetőségeket jelent. Kína technológiával, berendezésekkel tud hozzájárulni a fejlesztéshez, az építési munkálatokba magyar munkaerő is bekapcsolódhat. A cél, hogy ez a vasút projekt világszínvonalú projektté nője ki magát, melynek eredményeként a Budapest-Belgrád távolság a mostani nyolcról két órára csökkenhet.

Kisokos kezdő exportálóknak
Kezdő exportálóként a közelebbi, biztonságosabb piacokkal érdemes kezdeni, de azokból is csak néhánnyal. Amit pedig nem lehet megspórolni, az a jó szakemberek – az export kooperáció szakértői a kkv-k exportlehetőségeit, támogatásait és céljait elemezték.

Made in China helyett Made for China

Látnunk kell a Kína és Magyarország közötti méretbeli különbségeket, hogy el tudjuk helyezni magunkat, de nem szabad elkedvetlenedni tőlük, inkább arra kell koncentrálni, hogy hogyan tudunk fejlődni – hangsúlyozta Pető Ernő, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke. Az, hogy kicsik vagyunk, nem azt jelenti, hogy meg kell ijednünk.  Ki kell használni a szinergiákat, a két gazdaságpolitika szerencsésen kiegészíti egymást. Ugyanakkor Kínai befektetőknek csak a magyar piacot ajánlgatni egyenesen bűn, fogadóként legalább Európában gondolkodnak. Vagyis mi nem tudunk piacot adni Kínának, de megjelenési platformot igen – mondta a szakember.

A kínai gazdasági környezet lehetőségeket is kínál. Viszonylag könnyűvé teszi a tervezést, hogy a kínai gazdaságpolitika változatlanul az ötéves tervek rendszerére épül, 2016. január elsején kezdődik a 13. A sarokszámokat már évekkel ezelőtt meghatározták, az együttműködések tehát jól előre tervezhetők. Emellett fontos trend, hogy az urbanizáció megváltoztatta a kínai fogyasztási szokásokat, lehetővé tett apró lazításokat a kormányzat részéről és Kína megjelent mint fogyasztói piac. A Made in China mellett megjelent a Made for China. Ez átalakította a belső termelést is, de jelentős hatása van a Kínába irányuló exportot is.

A méretek miatt elvileg korlátlan az export lehetőség, de valójában mégsem… Mindenképpen figyelembe kell venni a piac nagyságát és azt, hogy minden világcég jelen van, így meg kell találnunk azt a piaci rést, ahova a magyar áruk beférnek, meg kell találni a megfelelő árut, amivel meg lehet jelenni.

Előbb barátság, aztán üzlet

Fontos ugyanakkor tudni, hogy a kínai üzlet bizalomra épít és konszenzusra törekszik. Meg kell teremteni a bizalmat a hosszú távú kapcsolathoz. A kínaiak ugyanakkor nagyon udvariasak.

A kapcsolatrendszer nagyon más. Az európai gazdasági célú orientációval szemben Kínában mindenképpen van társadalmi vonatkozás is. Lehetetlen kizárólag e-mailben üzletet kötni, bármennyire is hatékony lenne és bármennyire is működik ez az európai üzleti életben.

Minden apró részletre figyelni kell és az elvárt formaságokat nem tanácsos felrúgni. Ezért is nagyon fontos a tolmács jelenléte nem egyszerűen a nyelvtudás miatt, hanem mert egy jó tolmács korrigálni tudja az apró hibákat, amiket esetleg tapasztalatlanságunk miatt elkövetünk, és amikre rámehetne egy üzlet.

Kínában minden üzlet csak akkor működik, ha megvannak a megfelelő kapcsolataink, tudjuk, hogy kit kell megkeresni ahhoz, hogy eljussunk ahhoz az emberhez, akihez végül szeretnénk. Ez az ismeretségi háló a bizalom alapja, a kiépítése nem megúszható – hangsúlyozta Pető Ernő.

A kínaiak nem sietnek el semmit, nem kapkodnak. Jellemzően kezdetben nem kezdenek konkrét üzleti ajánlatokat, tárgyalásokat. Először a jó kapcsolatra, a barátságra helyezik a hangsúlyt, aztán majd kötünk esetleg üzletet is – fogalmazott az előadó.

Éppen a bizalomra épülő kommunikáció miatt rosszul veszi ki magát az is, ha olyan szerződéseket próbálunk megkötni, ahol igyekszünk minden veszéllyel szemben körülbástyázni magunkat. Ugyanakkor minden szerződésben ki kell kötni a vita esetén eljáró bíróságot, de Pető azt ajánlja, hogy ne magyart, hanem kínait válasszunk, mert így lesz nagyobb esélyünk, hogy az esetleges követeléseinket behajtsák a bonyolult kínai jogrendben.

Nagyon fontos, hogy soha ne kényszerítsük arra kínai tárgyaló partnerünket, hogy elveszítse az arcát! A saját kollégánkat se toljuk le a tárgyalás alatt, mert azt megérzik, és akkor mi veszítjük el a saját arcunkat. Ha konfliktus van, azt mindenképpen magunk között rendezzük, ha sikeres üzletet akarunk kötni.

Emellett meg kell találni a megfelelő Kínai partnert, a megfelelő marketinget és végül, de nem utolsó sorban a megfelelő csomagolást. Ez utóbbi egyáltalán nem mellékes! Ha arról beszélünk, hogy bort exportálnánk, nem lehet műanyag csomagolásban, igénytelen címkével vinni, mert eladhatatlan. Persze – tette hozzá Pető, egyáltalán nem biztos, hogy az elegáns fadobozt is innen kell vinni, azt legyártathatjuk Kínában is, ha megvan a megfelelő partner.

Kiemelten fontos a megfelelő piaci szegmens megtalálása! Az éttermek számára például nagyon fontos a jól szállítható, visszazárható csomagolás. Példa, a jó minőségű bor „bag in boksz” csomagolásban – ez lehet egy szegmens, amivel be lehet törni Pető Ernő szerint, mert egyelőre ott még nem elterjedt, viszont az éttermek számára nagyon hasznos, hiszen tudnak egy pohárnyit szervírozni.

Végül, de nem utolsó sorban nem szabad elfelejtkezni az internetes kereskedelemről, még nem is tudjuk felmérni, hogy mekkora lehetőségeket jelent a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokban.

Lassan de biztosan

Biztosak lehetnek abban, hogy az első kínai útjukon nem fognak nagy üzletet kötni. Kínát nem egyszerű megismerni, de érdemes, mert hosszú távon nagy üzleteket jelenthet – mondta Nádasi Tamás, az MKIK Magyar-kínai tagozatának elnöke. A kínaiak tisztelik a magyarok tudását, az innen származó innovációkat a két ország hatalmas méretbeli különbség ellenére. Kifejtette, abban, hogy milyen szinten fogadnak egy Kínába érkező delegációt, fontos szerepe van annak, hogy milyen szintű vezető érkezik– ezért nagyon fontosak az állami utak, a miniszteri és miniszterelnöki látogatások.

Hangsúlyozta, kár lenne már „gagyival” próbálkozni, a kínaiak a világ legjobb kereskedői, tudják, mire van igény és azt fognak szállítani. Amikor olcsó termékek kellettek, akkor azt gyártottak, de ha a magas minőség az eladható, akkor arra fordulnak. A kínai termékek már rég nem rossz minőségűek és a fogyasztásban is a legjobb minőséget keresik. Csak kiváló minőségű áruval van esélyünk sikeresen megjelenni. Amikor célt választunk, akkor viszont érdemes jobban megnézni a térképet és továbblépni az ismert nagyvárosokon, hisz nagyon fontos és eredményes gazdasági kapcsolatokra tehetünk szert a most fejlődő, fejlesztett hatalmas területeken.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek