Kigazdálkodhatatlan az elvárt béremelés

Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, aki szerint azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük.


December 22-én háromoldalú konzultációs fórum létrehozásáról állapodtak meg.
A képen balról jobbra: Dávid Ferenc, Rolek Ferenc, Szijjártó Péter, Orbán Viktor, Matolcsy György
Fotó: MTI

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc az MTI-nek adott interjújában a versenyszféra állandó háromoldalú konzultációs testületének létrehozásáról szóló karácsony előtti megállapodásról beszélt. A MGYOSZ alelnöke szerint ez a konzultációs fórum minden ügyben összeül majd, amely érinti a vállalkozások, a gazdaság, valamint a versenyszféra helyzetét.

Kétszintű fórum, a magasabb szinten a gazdasági miniszter és a miniszterelnök részvételével

Elmondta, hogy az elképzelések szerint ez a fórum kétszintű lesz: a magasabb szint - amelyben részt vesz a nemzetgazdasági miniszter és feltehetően a miniszterelnök is - évente két-három alkalommal ül össze, míg a az alsó szinten a korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) bizottságaihoz hasonló egyeztetés folyik majd kormányrendeletekről, törvénytervezetekről.

Az MTI kérdésére, miszerint ez a konzultációs fórum a jövőben valódi érdekegyeztetést folytat-e majd - például a minimálbérről, illetve az éves bérmegállapodásról -, vagy csak ráteszi a pecsétet a kormány javaslatára, az alelnök azt felelte: itt nem születnek kötelező érvényű megállapodások. Hozzátette: az alkotmánybíróság 2008. évi határozata óta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) sem születtek ilyenek, lényegében az is konzultációs fórumként működött. Arra a kérdésre, hogy a bérkompenzáció ügyében is működött-e az új munka-törvénykönyv egyeztetésénél kialakult konzultáció, Rolek Ferenc igennel válaszolt.


Rolek Ferenc
Fotó: PP/Bartos Gyula

Nem pusztán öt százalékról van szó

A kormány által szorgalmazott béremelést nem lehet kötelezővé tenni, tehát elvárásként fogalmazódik meg, és valójában nem pusztán 5 százalékot jelent - magyarázta az alelnök. A kormány elvárása az, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálják, azaz a nettó keresete ne csökkenjen.

Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése 93 ezer illetve 108 ezer forintra is komoly nehézséget okoz a tagvállalatok számára, hiszen ez 14-18 százalékos emelést jelen, mondta Rolek Ferenc, ismertetve az MGYOSZ felmérését. Különösen azokban az ágazatokban, például a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat. Ami a bérkompenzációt illeti, a kormány közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra: a vállalkozások járulék-jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az 5 százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt - mondta az alelnök. Példaként említette: a 18 százalékos minimálbér-emelésből 5 százalék jut a vállalkozásra, 13 a költségvetésre, mégpedig úgy, hogy ez utóbbit már nem kell befizetni a tb-kasszának.

A többletteher „benne marad a rendszerben"
Azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük. Számolni kell azzal is, hogy a költségvetés csak 2012-ben és valószínűleg 2013-ban teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy a minimálbér 18 százalékos emeléséből az öt százalék feletti részt leírják a szociális adóból, 2014-től ez a 13 százalékos többletteher „benne marad a rendszerben”, azaz hosszabb távon is rontja a versenyképességet – fogalmazott Rolek Ferenc.

„Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot. A felmérés azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz" - összegezte a vállalati véleményeket az MGYOSZ alelnöke, aki szerint feltehetően emiatt is késik a szabályozás, és e probléma megoldását segítheti a meghirdetett 21 milliárd forintos keret. A helyzet azért is bonyolult - mutatott rá Rolek Ferenc -, mert az szja-szabályozás éves összjövedelemre épül, a bérkompenzációt pedig az adott munkáltatónál dolgozó kapja, havi elszámolás alapján.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo