Kicsi a cég, de segít

2016. szeptember 16. péntek - 07:30 / Timár Gigi
  •  
  • Előfizetés

Sok esetben pénz, vagy kapacitáshiánnyal indokolják a cégek, hogy miért nem tesznek lépéseket a társadalmi felelősségvállalás erősítése érdekében. Pedig nem a hatalmas programokon, hanem az elkötelezettségen múlik a hatás - az alábbi kisvállalati példák is bizonyítják.

Gyakran hallott kifogás különböző cégek vezetőitől, hogy a társadalmi felelősségvállalási program nem fér bele a büdzséjükbe. Az itt bemutatott három, Üzleti Etikai Díjat nyert kisvállalat példája azonban bizonyítja, a CSR egyáltalán nem feltétlenül pénz, sokkal inkább gondolkodásmód és döntés kérdése. Hiszen nem kell drága, a semmiből felhúzott programokban gondolkodni, sokkal könnyebb és a szakértők szerint hosszabb távon fenntartható megoldás, ha a saját tudásra, szakterületre építve támogatnak számukra fontos ügyeket a kkv-k.

Hatos Hajnalka Fotó: Hatos és Társa/archív

Hatos Hajnalka
Fotó: Hatos és Társa/archív

Felelősségünk van

A 19 éve működő győri Hatos és Társa nyelviskola vezetője, Hatos Hajnalka látja, társadalmi szempontból mennyire fontos a munka, amit végeznek.

– Az oktatás szép és hasznos szakma, a nyelvtudás pedig óriási érték, amivel még mindig rosszul állunk. Hiszünk abban, hogy a tudásmegosztás nagyon fontos, a mi eredményeink pedig össztársadalmi szempontból is számítanak, ami nagyon jó érzés.

A cég alapvetően a helyi társadalmat akarta kiszolgálni, nem volt cél, hogy országos hálózatot építsenek. Így felelősségvállalási tevékenységük is a környezetükre koncentrál. A vállalkozás példája kiválóan mutatja, hogy az alaptevékenységre építve milyen sokat tehet valaki a szűkebb környezete fejlődéséért.

A Hatos Nyelviskola saját tanárai számára szervezett továbbképzései például nyitottak a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára is, a környező iskolákkal együttműködve pedig tehetséges, rászoruló gyerekek kapnak lehetőséget, hogy ingyen vegyenek részt a cég által szervezett nyelvtanfolyamokon.

Nemzetközi CSR-trendek 2016-ra és azon túl
Egyre több vállalat számára egyértelmű, hogy nem tekintheti függetlennek magát a körülötte lévő természeti és társadalmi környezettől. A fejlődés ezen a területen sem csak „mennyiségi”, az irányok is erősen változnak.

– Az induláskor még inkább spontán döntések mentén alakult, hogy mikor mivel és kit segítünk. Mostanra egyre tervezettebb a felelősségvállalási programunk. De kis cégként tudunk rugalmasan reagálni, tehát nem fog kimaradni valaki az ingyenes nyelvoktatás lehetőségéből, mert eggyel túlléptük az év elején eldöntött keretszámot.

Sokat költenek a felelősségvállalási programokra, amelyekre Hatos Hajnalka nem marketingként, hanem szakmai presztízstevékenységként tekint még akkor is, ha a tudatos és elkötelezett CSR ennyi év után már pluszt hoz a vállalkozás számára: az ismertségnek és jó hírnévnek köszönhetően kevesebbet költenek reklámra, és könnyebben találnak új kollégákat is, akik ragaszkodnak a céghez.

Kell tudni visszaadni

A tízéves iData alapítói számára az első perctől fontos volt, hogy ne csak a profitot tartsák szem előtt, hanem a munkatársakra is koncentráljanak.

Szabó Lajos Fotó: iData/archív

Szabó Lajos
Fotó: iData/archív

– Nagy tervekkel indultunk, de alapvetés volt, hogy családias vállalatként fejlődjünk – mondja Szabó Lajos, az egyik alapító, aki hisz abban, hogy csapatként működni azt jelenti, „mindenki egyért, egy mindenkiért”, vagyis a cég vezetésének is tenni kell a kollégákért, a cégnek a környezetért, mert csak így lehet sikeres. – Kell tudni visszaadni valamit abból, amink van. Ha nem így lenne, csak harcolnánk valódi együttműködés helyett. Hatékony céget kell építeni, ami lehetőséget ad erre, ha ez megvan, erkölcsi kötelesség támogatni másokat. Első lépésként a munkatársakat, ez a legegyszerűbb.

Szabó Lajos szerint a felelős működésben kiemelt szerepe van a vezetőnek, de emellett a tulajdonosok között teljes az egyetértés. Mostanra pedig ezen a területen is „professzionalizálódtak”: van esélyegyenlőségi tervük és CSR-ra elkülönített keretük, de őrzik a kezdeti rugalmasságot is. A kollégáktól is jönnek újabb ötletek, hol vállalhatna még szerepet a cég.

Az iData eleinte több kisebb adománykérőt támogatott, ám szerettek volna egy olyan ügy mellé állni, ami kifejezi a cég társadalomban betöltött szerepét. Így született meg az együttműködés a koraszülött-mentéssel foglalkozó Peter Cerny Alapítvánnyal. Egy szenzort fejlesztettek számukra, amely a szervezet autóiba építve orvosi kutatásokhoz nyújt segítséget, és nyomkövető rendszer biztosításával is segítik a munkájukat. A cég profiljába illő informatikai eszközökkel támogatják a NaNe Egyesületet, de a Lea Alapítvány bántalmazott családokat segítő otthonát és a gyereksportot is. A főiskolásoknak adott projektfeladatok az egyetem mellett a cégnek is hasznosak, a legtehetségesebb diákokból ugyanis sokszor gyakornok, később pedig kiváló munkaerő válik – ez pedig nagyon fontos a súlyosan munkaerőhiányos IT-ben.

Íme a 21. század felelős vállalatának modellje
A világ leghíresebb befektetője és számos neves kollégája nyílt levélben fordultak az amerikai cégvezetőkhöz: harácsolás és a rövid távú profitérdek helyett üzleti döntéseikben olyan elveket kövessenek, melyek a “józan észre” alapoznak. A “Commonsense Corporate Governance Principles” nevet viselő kiáltványban hat pontban fogalmazták meg, milyen alapelvek mentén kell működnie egy felelősségteljes cégnek, hogy ne zsigerelje ki a természeti környezet és ne vegye semmibe azokat a terheket sem, melyeket a társadalom egészének jólétért kell magára vállalnia.

– Nem csinálunk nagy reklámot annak, hogy mit teszünk, de az ügyfeleink tudják, és értékelik. Sok versenytársunk Kínában gyártott olcsó termékekkel dolgozik, mi itthon gyártatunk, fejlesztünk, mert hiszünk benne, fontos, hogy itt teremtsünk hozzáadott értéket és munkahelyet. Megoldható, csak hozzáállás kérdése az egész.

Természetes a társadalmi szerepvállalás

Építészmérnök az eredeti szakmája a családi vállalkozásként működő TERC Kft. ügyvezetőjének, Molnár Miklósnak, aki, mint mondja, az építőipari költségvetés készítésével a szakma egy olyan területére lépett, amelyet kevesen űznek itthon profi szinten. Az 1990-ben alapított cég mára több, kapcsolódó területen is sikeres.

Molnár Miklós Fotó: Terc/Lakos Gábor

Molnár Miklós
Fotó: Terc/Lakos Gábor

Szinte természetes volt számukra, hogy szerepet vállaljanak a szakma fejlesztésében. Jelentős értékű könyvadományaikkal nemcsak a következő szakmai generációt, de az építészeti ismeretterjesztést is segítik, ott vannak a mérnök-továbbképzésben, térítésmentesen adnak szoftvereket építőipari közép- és felsőfokú képzőhelyek számára.

– A rólunk kialakult pozitív kép a cégnek is fontos, akár lehetséges munkavállalóval, akár más üzleti szituációban, már döntési pozícióba került szakemberrel találkozunk – mondja az ügyvezető.

Amellett, hogy a cég filozófiájának alapja az építőipar szakmai színvonalának emelése, kiemelt figyelmet szentelnek a cég teljes egészében etikus működésének. Az elveket etikai kódexben is rögzítették az őszinte kommunikációtól a környezetkímélő működési módszerekig, és a társadalmi szerepvállalás egyre nagyobb teret kap a cég életében. A megkeresések egyelőre adják magukat, klasszikus családi vállalkozásként pedig akár a vacsoraasztal mellett is eldőlhet, hova jusson még a támogatásra szánt pénzből.

– Valahová az embernek illik az eredményéből továbbadni, külföldön ez már szinte természetes. Fontos ugyanakkor, hogy legyen fókusza a segítségnek, azaz bizonyos esetekben meg kell keményíteni a szívünket – mondja Molnár Miklós.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek