Bár hangsúlyozták már a kormányzati szereplők, hogy a keleti nyitás exporttámogatási stratégiája nem jelent nyugati zárást, a kormányzati törekvés továbbra is egyértelműen az Európán kívülre irányuló export támogatása – mondta el Kubatov Anikó a KKM külkereskedelmi főosztályvezetője a Piac & Profit Exportpiaci trendek 2016 konferenciáján. Elmondása szerint a most 20 százalék körüli szintet 30-33 százalékra akarják növelni, ezért is hirdették meg a keleti- majd a déli nyitás politikáját. A keleti nyitást 2011-ben hirdette meg a kormány, a közönség az előadó kérdésre adott válaszai alapján azonban egyelőre nincsenek sokan, akiknek a kereskedőházak, külképviseletek segítettek. (Egyébként a KSH adatok is ezt támasztják alá, valójában 2012 és 2015 között csökkent az Ázsiába irányuló exportunk.)
A KKM tapasztalatai szerint a kkv-k érdeklődnek az export iránt, de inkább elméletben. (Attól is félünk, hogy kötünk üzletet.) Nincs meg a kockázatvállalási hajlandóság, a lendület az export elindításához – az intézményrendszert ennek segítésére akarják használni. Vannak azért jó példák, Kubatov egy Azerbajdzsánba irányuló elektronikai eszközök exportjáról szóló megállapodást, Mexikóba magyar borok importjára szóló megrendeléseket, egy Szudánba gépjárműkövető rendszer szállításáról megkötött szerződést, valamint prémium magyar kozmetikumok törökországi piacra lépésének támogatását emelte ki.
Kubatov elmondta, fontos cél volt a külgazdaság és a külpolitika integrációja is, aminek eredményeként mostanra minden külképviseleten dolgozik egy külgazdasági szakattasé, akinek feladata a magyar kkv-k külföldi piacra jutásának segítsége – tehát akár közvetlenül is a külképviseletekhez is fordulhatnak a cégek. A stratégia része a termék diverzifikáció is, hogy ne csak mezőgazdasági termékekben gondolkodjanak az exportálni szándékozók. Minél több feldolgozott termék exportja lenne a cél, kiváló szoftverek stb. vannak – mondta a szakember.
De hova forduljak?
A cégek szempontjából a leglényegesebb kérdés talán, hogy kinek melyik intézményhez érdemes fordulnia, ha exportálna. Ha a cég még nem rendelkezik exportképes termékkel, vagy változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy exportképessé váljon a termék (vagy a cég), akkor a Kereskedőház tud segíteni, akár a termékfejlesztésben is. Aki teljesen tapasztalatlan, vagy nem döntött még a célpiacot illetően, azoknak is a Kereskedőház tud elsőként segíteni, akár abban is tudnak segíteni, hogy milyen irányba, hogyan lehet elindulni. Aki már exportált, ismeri a folyamatot és arra van szüksége, hogy bevezessék az adott piacra, az az attasékat keresse - tanácsolta a szakember.
A KKM és háttérintézményei
Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH): a konkrét ügyletek lebonyolításában segít, akár előfinanszírozásban is. De van export akadémiájuk is, ahol olyan alapkérdésekről lehet többet megtudni, hogy hogyan kell piacot választani, mekkora személyi állomány kell, milyen az export képes termék. De az MNKH segíthet kiállítási megjelenésekben, delegációk kiutaztatásának megszervezésében is. Irodái leginkább Európán kívüli piacokon vannak. Vannak ágazati és reláció specifikus vezetők külön, így kifejezetten olyan szakembert kereshetünk meg a kérdéseinkkel, akire szükségünk van.
EXIM: az a szereplő, amely meg tudja finanszírozni a projekteket. Hitel és biztosítás programokkal támogatják az export fejlődését – tehát elérhető azoknak, akik itt termelnek, de külföldön adnak el, akik beszállítói exportáló cégnek, akik külföldről vásárolnak és tavaly óta már mindenkinek, aki beruházást tervez - foglalta össze Jákli Gergely, az EXIM igazgatóhelyettese. Az EXIM is része az egységes rendszernek, ennek előnye, hogy van kommunikáció, így bármelyik egységgel kerül kapcsolatba egy vállalkozó, a rendszer működni fog.
Az EXIM-nél tavaly majd 400 milliárd forint új hitelkihelyezés történt - mondta Jákli, 2015-ben az ügyfélkörben a kkv-k aránya elérte a 80 százalékot, ők használják tehát leginkább. A főváros mellett 9 helyen vannak az országban, ez a kkv-k számára fontos, két megyés távolságban mindenhonnan elérhető - tette hozzá Jákli. Három külképviseletet is üzemeltetnek: Moszkvában, Isztambulban és Belgrádban. Az itteni kollégák akár az export fejlesztésben is tudnak segíteni, illetve természetesen pénzügyi és biztosítási kérdésekben. Összesen 133 ország esetében tudnak finanszírozni – hiszen részei a keleti és déli nyitás politikájának.
De miben segít az EXIM? Kedvezményes kamatozással finanszírozást, illetve piacképtelen kockázatokra nyújtanak biztosítási termékeket (EHP - exportélénkítési hitelprogram)De minden vállalati ciklusban van olyan megoldás, amit az EXIM nyújtani tud. Több termék együttes használatával mindenre van megoldás - mondta a szakember, amit egy példán érzékeltetett. Egy autóipari beszállító ügyfelük esetén a gépek beszerzése lízinggel, a raktárkészlet megemelése forgóeszköz hitellel történ és a számlák faktorálását is igénybe vette az ügyfél. Fix kamattal tudják biztosítani, ezért a kamat kockázatot sem kellett áraznia ennek a cégnek, amikor tenderre jelentkezett.
Átlagosan 2%-os ügyfélkamat alatt dolgoznak. (0,1-4,1% között adnak lehetőséget kereskedelmi banki partnereknek az árazásra, ennek alapján jön ki az átlag.) A termékek a partner kereskedelmi bankokon keresztül érhetőek el.
Idén nagyobb fókusz kerül a beszállítói termékcsomagra, a versenyképességet javító belföldi beruházási hitelre. Ez egy kamattámogatott hitel beruházásra és forgóeszköz finanszírozásra, ami új termék és nem kapcsolódik hozzá export elvárás. Nagyobb fókuszt szeretnének az agrárvállalatokra is, a nekik szóló program kidolgozása folyamatban van.
