Ki fizesse ki az alvállalkozókat?

Figyelemfelhívó demonstrációt tartottak a múlt héten a HBF Építőipari Kft. károsult alvállalkozói a társaság kisebbségi állami tulajdonosa, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap irodái előtt Budapesten. Az alapkezelő az eseményt követően egy blogbejegyzésben foglalta össze véleményét arról, hogy „Meddig ér a kockázati tőkés keze?”

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Tegyük fel, hogy a Coca-Cola Company nem fizeti ki az egyik alvállalkozóját. Erre az alvállalkozó felháborodik, és úgy dönt, felkeresi John Smith kisrészvényest, és az ajtaja előtt tiltakozva követeli, hogy tulajdonosként álljon helyt, és fizesse ki a cég tartozását. Elég abszurd megközelítés, és a valóságban nem is fordulhat elő. Vagy mégis? Hol a tulajdonosi felelősség határa? Minden tulajdonosra egyforma szabályok érvényesek? Miben más a kisebbségi és a többségi, vagy éppen a meghatározó tulajdonos szerepe? Más a kockázati tőkebefektető felelőssége, mint a többi tulajdonosé? - áll a tőkealap-kezelő blogbejegyzésében, amelyet az alábbiakban változatlan formában adunk közre.

Alvállalkozók demostráltak az SZTA székháza előtt
Figyelemfelhívó demonstrációt tartottak a múlt héten a HBF Építőipari Kft. károsult alvállalkozói a társaság kisebbségi állami tulajdonosa, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) irodái előtt. A megmozdulás indoklásaként az alvállalkozók nevében eljáró Likvid Kontroll Kft. kintlévőség-kezelő ügyvezetője, Szabó Bálint az MTI tudósítása szerint elmondta: arra kívánják az építőipari társaságba egy évvel ezelőtt mintegy 50-60 millió forint tőkével tulajdonossá vált állami szervezet figyelmét felhívni, hogy a HBF Építőipari Kft. mintegy 500 millió forinttal tartozik több tucat alvállalkozónak. Egyben arra kérték a Széchenyi Tőkebefektetési Alap felügyeletét ellátó minisztériumot, hasson oda, hogy rendeződjön a helyzet a mintegy 100 vállalkozó érdekében.
A demonstrálók képviselőit nem engedték be a Széchenyi Befektetési Tőkealap irodáiba. Erről személyesen kívánták tájékoztatni a felügyeletet ellátó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét, vagy annak képviselőjét, de ott sem fogadták őket.
Katona Zoltán, a HBF Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy társaságuk kintlévősége nagyjából megegyezik a hitelezők által követelt összeggel, helyzetüket az építőiparra jellemző körbetartozás nehezíti. Tulajdonosaik szándéka, hogy minden érintett bevonásával megnyugtatóan rendezzék a helyzetet, és ha az egyik hitelezőjük, a CLH cég visszavonja a felszámolási eljárásra vonatkozó kezdeményezését, akkor két héten belül újabb ajánlatot tesznek a hitelező alvállalkozóknak, amelynek lényege, hogy ütemezve kifizetnék a tartozást. Ha a CLH nem vonja vissza a felszámolási eljárásra vonatkozó bírósági beadványát, akkor a HBF Építőipari Kft. védelmet kér, és a tárgyalások azok szabályai szerint folytatódnak.
Ezek a kérdések annak kapcsán vetődtek fel bennünk, hogy múlt pénteken az egyik, iparági körbetartozás miatt likviditási nehézségekkel küzdő portfóliócégünk alvállalkozói közül néhány az SZTA, mint kisebbségi kockázati tőkebefektető tulajdonos székháza előtt tüntetett. Elgondolkodtunk azon, hogy az eset kapcsán érdemes végignézni a felelősségi szinteket, és rávilágítani a tulajdonosok lehetőségeire és kötelezettségeire.

Kockázati tőkebefektetőként az SZTA kisebbségi tulajdonrészt szerez a portfólió-cégeiben, hiszen az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott források befektetésének az az egyik feltétele, hogy az alapkezelő tulajdonosként időről időre nyomon kövesse az adott cég gazdálkodását, és ezzel az EU által rábízott pénz sorsát, megtérülését. Természetesen, az alapkezelő nem olyan tulajdonos, mint az alapító, aki ezeknél a cégeknél rendszerint az ügyvezetést is ellátja; ő ugyanis napi szinten követi az üzleti stratégia megvalósulását, sőt, aktívan befolyásolja a cég piaci pozícióját, üzleti kapcsolatrendszerét, cash-flowját.

Ehhez képest a kockázati tőkés inkább csendestárs: az ő szerepe addig fontos, amíg átvilágítja a céget, áttekinti az üzleti stratégiáját, megvizsgálja a piaci lehetőségeit. Ha úgy látja, hogy van benne potenciál, és az uniós forrás megtérülésére, illetve egy korrekt többlet realizálására van lehetőség, akkor megköti a szerződést, és tőke formájában hozzájuttatja a vállalkozást a plusz forráshoz. Itt azonban az ő aktív részvétele lezárul. Innentől a cég menedzsmentjére van bízva, hogy a meghatározott irányok mentén sikeresen kormányozza a hajót, és a haladásról rendszeresen tájékoztassa a tulajdonosokat, így a kockázati tőkebefektetőt is.

Amíg a cég helyzete stabil, piacai a várakozásoknak megfelelően alakulnak, cash flowja pozitív, addig a tulajdonosok örömmel meghallgatják a beszámolót, és pozitív várakozással tekintenek a következő időszak elébe.

De mi történik akkor, ha a cég piacán körbetartozás alakul ki, ha a megrendelők nem fizetnek, az alvállalkozóknak pedig elfogy a türelme? Egy átlagos cég esetében ilyenkor a tulajdonosok többnyire egyszerűsített felszámolási eljárással megszüntetik a céget, így viszont az alvállalkozók hoppon maradnak.

Ha azonban a cégben van kockázati tőkés tulajdonos – annak ellenére, hogy esetleg mindössze kisebbségi tulajdonrészesedéssel rendelkezik –, megpróbálja megmenteni a céget. Vagyis javaslatot tesz reorganizációs stratégia kidolgozására és elfogadására, a hitelezőkkel történő megállapodásra, segít a bankkal történő egyeztetésben, és támogatja a menedzsmentet a döntés előkészítésében.  Figyel arra, hogy egyik hitelező érdekei se csorbuljanak a másik javára, hogy a lehető legtöbbet megmentsenek a cégből és a vagyonból. A legjobb természetesen az, ha a hitelezők, ki nem fizetett alvállalkozók meg tudnak állapodni, és például a követelésükkel egyező mértékű tőkeemeléssel tulajdonrészt szereznek a cégben. Ilyenkor a felszámolás helyett esélyt adnak a cégnek a további működésre, és tulajdonosként várják meg a piaci helyzet rendeződését, és ugyan később, de nagyobb valószínűséggel jutnak a pénzükhöz.

Új forrás a hagyományos iparágakban tevékenykedőknek
Működése első teljes évében 1 milliárd forintot fektetett be a Széchenyi Tőkealapkezelő hazai kis- és középvállalatokba az ország minden régiójában. Az alapkezelő az Európai Bizottság engedélyével 3 új konstrukció vezet be az idén, s 2013-ban további 3,5 milliárd forint kihelyezésével számol. Az SZTA hagyományos iparágakban tevékenykedő, mérsékeltebb tőkeigénnyel rendelkező termelőcégeknek biztosít tőkét.
Ha nem jön létre a konszenzus, akkor a leginkább transzparens megoldás – amikor még a reorganizáció esélye is megvan – a csődeljárás, mivel a jogilag szabályozott eljárás keretében külön figyelmet fordítanak az alvállalkozók törvény szerinti kielégítésére.

Arra kell a legjobban odafigyelni, hogy egyik hitelező se billentse el a mérleg nyelvét a maga irányába, még akkor sem, ha az adott cég tartozása az irányába a legnagyobb, vagy leghosszabb ideje áll fenn - áll az SZTA anyagában.

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo