Ki érzi meg Magyarországon a török puccsot?

2016. július 25. hétfő - 17:08 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarországon közel 250 török tulajdonosi hátterű cég működik, 1500 főt meghaladó alkalmazotti létszámmal és a Törökországba irányuló export árbevétele meghaladja a 30 Mrd Forintot. A puccs által beindított politikai és gazdasági folyamatok mindkét irányba változtathatnak hazánk és Törökország jelenlegi gazdasági kapcsolatain.

törökországban is ott az exim

Kép: Pixabay

A törökországi események kapcsán a politikai, biztonságpolitikai és turisztikai hatások után lassan a gazdasági folyamatok is figyelmet kapnak. A Standard & Poor’s múlt hét szerdán jelentette be, hogy leminősíti Törökországot, mert a puccs politikai következményei – elemzésük szerint – negatívan befolyásolják a növekedést és a tőkebeáramlást. Magyarország Törökországgal való gazdasági kapcsolatai volumenüket tekintve nem különösen kiemelkedők, de a török piacban rejlő potenciál egyáltalán nem elhanyagolható.

A török tulajdonosi hátterű Magyarországon működő cégek száma a 250-et közelíti, és összesen több mint 1500 munkavállalót alkalmaznak. Nyereségük összességében közel 10 Mrd forint. A cégek több mint fele 5 évesnél fiatalabb, 30%-uk pedig már több mint 10 éve működik hazánkban – derül ki az OPTEN Kft. céginformációs adataiból.

„A törökországi export a Magyarországon bejegyzett cégek körében az utóbbi időben mind a cégek száma, mind az export volumenük tekintetében növekedett, így meghaladja a 30 milliárd forintot” – mondja Pertics Richárd, az OPTEN céginformációs igazgatója. A gazdasági kapcsolatok alakulásában változásokat hozhat a rendkívüli állapot bevezetése és a S&P leminősítése, mert ezek növelik Törökországban a kockázati felárat, csökkentik a befektetői bizalmat és a tőkebeáramlást.

Törökország, mint turisztikai desztináció vesztett – és minden bizonnyal tovább veszít vonzerejéből –, ugyanakkor ez nem feltétlenül hat jelentősen a külföldre irányuló hazai turizmus összesített volumenére, hiszen – bár a biztonságosnak tartott üdülőhelyek száma csökkent – az utazni vágyók számára még mindig bőven van miből válogatni.

Mint oly gyakran: ami problémákat vet fel egyik oldalon, lehetőségeket nyithat meg egy másikon. Különböző kockázati hajlandóságú befektetők különböző piacokat céloznak meg, így előfordulhat, hogy néhány befektetői csoport számára pont ez a változás irányítja rá a figyelmet a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére Törökországgal, míg mások esetleg kivonulóban vannak egy kockázatosabbá vált piacról. Persze az is érdekes lehet, hogy azon külföldi cégek, amelyek a közeljövőben terveztek beruházásokat Törökországban, módosítanak-e terveiken, esetleg választanak-e új célországot. Ezekből az átrendeződésekből általában a környező országok profitálhatnak, de globális értelemben szinte bármely ország, amely jól ismeri fel a lehetőségeket.

Nem Kína lesz a legvonzóbb exportcélpont?
Miközben a növekedésorientált vállalatokat érő nemzetközi gazdasági kihívások és főbb tényezők folyamatosan változnak, a közép-vállalatok mégis döntő szerepet játszanak a globális gazdaság fejlődésében. A nemzetközi növekedésnek nem kell feltétlenül új kontinensre kiterjedőnek lennie, sok esetben szerencsésebb első lépésként a regionális jelenlét növelése. Döntő fontosságú a sikeres növekedéshez a piaci sajátosságok feltérképezése és megértése, amelybe a működési modell, a helyi kereslet, a szabályozás, és a kulturális közeg ismerete is beleértendő.