Kezes lenne? Most nem biztos, hogy jó ötlet!

2013. november 14. csütörtök - 15:02 / piacesprofit.hu
  •    

Jelentős „irányváltás” figyelhető meg a készfizető kezesség szabályozása esetében. A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. azon az elvi megfontoláson áll, hogy készfizető kezességet a jövőben jellemzően nem kizárólag a felek egyező akarata hoz majd létre. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, törvényben rögzített tényállások esetén egy korábban egyszerű kezességként vállalt kötelezettség is átalakulhat készfizető kezességgé, ami a kezesek számára eddig nem jellemző plusz kockázatot jelenthet.

Kockázatosabb lesz a kezesség – Kép: Pixabay

Érdekes megfontolásnak ad teret a készfizető kezesség szabályozásában az új Ptk. A jelenleg hatályos kódex („régi Ptk.”) 274. paragrafus 2. bekezdése úgy rendelkezik, hogy készfizető kezességet a felek előre vállalnak. Ez oly módon történhet, hogy a kezes a sortartási kifogásról kifejezetten lemond a megállapodásban, vagy bank vállalja, illetve kár megtérítéséért vállalják. Az új Ptk. 6:420. paragrafusa ezzel szemben teljesen más elvi alapra helyezkedik. Természetesen a felek  ilyen irányú megállapodása ebben a tekintetben továbbra is irányadó, azonban a jogi logika megfordul. Az egyszerű kezesség alakul át készfizetővé, ha az adóssal, elsősorban annak elérhetőségével, vagyoni helyzetével, illetve fizetőképességével kapcsolatos körülmények oly módon változnak hátrányosan, amely következtében a kezességgel biztosított követelés behajthatósága jelentősen megnehezül hívja fel a figyelmet bejegyzésében az Advoctus blogon Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere.

Az új Ptk. az adóssal kapcsolatos háromféle körülményváltozást nevesít, amelyek bekövetkezése a kezesre nézve hátrányos, hiszen sortartási kifogását többé nem érvényesítheti:

a)    a követelésnek a kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;

b)    a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy

c)    a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott, vagy ellene felszámolás indult.

(Az új Ptk. finanszírozást érintő kérdéseinek más aspektusairól itt olvashat!)

Könnyű belátni, hogy az új szabályozás a kezesség járulékosságának, nem utolsó sorban a „terhesebbé válás tilalma” elvének egyfajta áttörését jelenti. A kezes elesik a sortartási kifogás lehetőségétől azáltal (noha a kezesség elvállalásakor ennek fennállásában még bízott vagy bízhatott), hogy az adós vagyoni helyzete lényegesen romlik. , Ilyen eset lehet például, ha egyéb, a kezesség által biztosított követeléstől eltérő követelés tekintetében az adós ellen vezetett végrehajtási eljárás sikertelen, illetve ha adott esetben az adós ellen felszámolási eljárás indul.

Indokolt tehát a kiemelt figyelem! Az új Ptk. értelmében készfizető kezességet a felek ugyanis nem kizárólag szabad megfontolásból vállalhatnak: egy egyszerű kezesség is készfizető kezességgé alakulhat át az adós körülményeinek hátrányos változása folytán. Ez pedig egy olyan fontos szemléletbeli változás, amely a kezesek helyzetét jelentősen nehezítheti.

A határon is átnyúlik az új Ptk.
A több országot érintő vállalatfelvásárlási, finanszírozási ügyletekre is hatással lesz a új Ptk. hatályba lépése. E tranzakciókban fontos szerepe van a társaságok által nyújtott biztosítéki lehetőségeknek, az e területhez kapcsolódó szabályozásnak, a törvényváltozás miatt komoly változásokra kell felkészülniük a finanszírozóknak és a cégeknek egyaránt.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek