Kezdünk rákapni a fizetési meghagyásra

2017. február 06. hétfő - 12:20 / piacesprofit.hu
  •    

Jelentősen nőtt a fizetési meghagyások száma 2016-ban, de főként cégek élnek ezzel az eszközzel. Még mindig kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást, pedig számukra is van lehetőség.

Tizenhárom százalékkal nőtt 2016-ban a fizetési meghagyásos (fmh) eljárások száma Magyarországon, 90 százalékuk néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.

A 2016-ban indított összesen 526 ezer fizetési meghagyás iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek –, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. A fizetési meghagyást kiváltó leggyakoribb esetek közé tartozik, ha a jegy vagy bérlet nélkül utazó, vagy a parkolási díj megfizetését elmulasztó nem rótta le a kiszabott bírságot, illetve, ha valaki nem fizette be időben víz-, gáz-, villany- vagy mobilszámláját. De szerzői jog megsértése miatt is sok fizetési meghagyásos eljárás indult, jellemzően olyan cégekkel vagy egyéni vállalkozókkal szemben, akik az általuk működtetett nyilvános helyeken – például éttermekben, sörözőkben, borozókban – jogosulatlanul játszottak zeneszámokat.

Forrás: MOKK

Forrás: MOKK

Az eljárások döntő részét, közel 516 ezer kérelmet elektronikusan nyújtották be, a szóban, vagy papíron beterjesztett kérelmek száma – amelyre jogi képviselővel nem rendelkező magánszemélyeknek és társasházaknak van lehetősége – azonban 11.745-ről 10.457-re csökkent tavaly. „A szóbeli és írásbeli kérelmek alacsony aránya (1,9 százalék), valamint a közjegyzők tapasztalatai azt mutatják, hogy magánszemélyek továbbra is elenyésző arányban kezdeményezték az eljárást” – mondta dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig nagyon sokan hagyják elévülni jogos követelésüket.

Itt olvashat arról, hogyan kell megindítani a fizetési meghagyásos eljárást.

Utolérhető a külföldön élő adós?
Gyakran, ha valakinek olyan céggel vagy magánszeméllyel szemben van követelése, aki külföldi illetőségű, akkor meg sem próbálja érvényesíteni e követelését, azt gondolva, hogy az adós külföldön nem érhető utol. Ez azonban sok esetben nincs így. külföldön a követelés? Szakértőnk összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat!

Kevesen tudják, hogy magánszemélyek is a közjegyzőknél kezdeményezett fizetési meghagyással szerezhetik vissza például a magánkölcsönt, vagy az elmaradt bérleti díjat, társasházak pedig az elbliccelt közös költséget, feltéve, hogy a követelés nem haladja meg az egymillió forintot. (1 millió és 400 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a perindítás között, 400 millió felett pedig kötelező a bíróságra menni.) Ráadásul a tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem – csupán közjegyzőhöz kellene fordulni. Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül ki kell bocsátania a közjegyzőnek.

A fizetési meghagyások mellett szól az is, hogy a tavaly elindított 526 ezer eljárás több mint 90 százaléka – összesen 480 ezer eset – néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy, mert nem mondott ellent, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Az ellen, aki ezt követően sem fizet, végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2016-ban közel 415 ezret kértek, mintegy 65 ezerrel kevesebbet, mint ahány fizetési meghagyás jogerőssé vált. E különbségre magyarázat lehet, ha például a követelését visszaszerezni szándékozó megfeledkezett az ügyről vagy kivár, illetve a tartozást időközben rendezték. A fizetési meghagyásos kérelmek alig több mint 4 százalékát utasították el a közjegyzők 2016-ban. Részben formai okok miatt, például azért, mert akinek a kérelmet elektronikusan kellett volna előterjesztenie, azt papíralapon nyújtotta be. Per a fizetési meghagyások mindössze 6,5 százalékából, 34,4 ezer eljárásból lett, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

Milyen okiratok alapján indítható végrehajtás?
A szolgáltatók olykor azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthatnak, akár közvetlenül tilthatnak le például az adós fizetéséből. Ez azonban nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására? Szakértőnk segít!

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor