Készülni kell a nagy találkozásra a befektető és a kkv között

2012. december 08. szombat - 07:30 / kfarkas
  •    

Forráshoz jutni a jelenlegi gazdasági helyzetben nem egyszerű, de nem is lehetetlen feladvány. Szigorú feltételek mellett ugyan, de manapság is lehet finanszírozáshoz jutni bankoktól vagy tőkebefektetőktől.

A banki, vagy befektetői finanszírozáshoz azonban az szükséges, hogy felkészült kis- vagy középvállalat (kkv) kerüljön a látótérbe. Nehezítő körülmény, ha a növekedni, fejlődni vágyó kkv nem reálisan méri fel saját lehetőségeit, adózási és jogi ügyei nem mennek zökkenőmentesen, üzleti terve – ha egyáltalán létezik – gyenge lábakon áll. Egyre kevesebb vállalat képes megfelelni a szigorodó nem-árjellegű hitelfeltételeknek. Így összességében csökken a hitelhez jutó vállalatok száma a Magyar Nemzeti Bank legújabb hitelezési felmérése szerint.

Egyre kevesebb vállalkozás hitelképes

Az esztendő harmadik negyedévében az MNB kérdőívét kitöltő vállalati hitelezéssel foglalkozó bankok 22 százaléka jelzett szigorítást általánosan a vállalati szektorra. Ez a mérték alacsonyabb az előző negyedévinek, amikor a pénzintézetek harmada változtatta ilyen irányban a feltételeket. A szigorítás a maximális hitelnagyságban, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de volt arra példa a szerződéses kötelezettségvállalás mértékében, a fedezeti követelményekben és a minimális hitelképességi szintben is

Pénz, de honnan?
A Piac & Profit Konferenciaközpont ősszel tovább folytatja „Pénz, de honnan?” konferenciasorozatát. Az ország 7 különböző városába látogatunk el a mikro-, kis és középvállalatok vezetőinek szóló gazdag, hasznos programunkkal.

Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egy vállalati hitel megszerzésében vagy a befektetők bevonzásában általában azok a cégek sikeresek, amelyek felkészülten vágnak neki a feladatnak. De minimális létszámmal, megtépázott büdzsé mellett mit is jelent ma felkészültnek lenni? A PwC szakemberei úgy vélik, a vállalkozás egészét kell vonzóvá tenni a külső szemlélő, különösen a befektetéssel egyben kockázatot is vállaló pénzügyi befektető számára.

Korábban, a forrásbőséggel jellemezhető 2000-es években mindenki könnyen kapott hitelt, tudott magának tőkeágon befektetőt találni. Nem néztek rá alaposan arra, milyen is a cég valójában, mennyire strukturáltan működik. Ezeknek az időknek azonban már vége; a szűkülő források és a bizonytalan környezet okozta megnövekedett kockázatok miatt a külső finanszírozók csak olyan cégekbe rakják a pénzüket, ahol biztosak lehetnek abban, hogy minden rendjén van. Nem elég csupán a vállalkozás növekedési kilátása.

Fontos az átláthatóság

Kedvezményes euróhitel kkv-knak
Az Eximbank segítségével és a MEHIB garanciájával, a kijelölt kilenc kereskedelmi bankon keresztül már 3,3-3,8 százalékos kamat mellett juthatnak euróhitelhez a vállalkozások.

„A befektetők és hitelezők számára ma már kiemelten fontos az adott vállalkozás szerződéses viszonyainak, ügyfélkapcsolatainak, eladási csatornáinak ereje és átláthatósága is. A szabályozott környezet, az erős és stabil ügyfélkör és a jó értékesítési csatornák ugyanis hatalmas értéket képviselnek egy-egy cég életében” – mondja Vági Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere. A szakértő szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az adózási szempontból kockázatos vállalkozás befektetési szempontból is kockázatos. Az adóoptimalizálás a befektető számára nem jelenthet ugyanis adóelkerülést. „Tisztában vagyunk vele, hogy mindezeknek nem könnyű megfelelni, ráadásul egy vállalkozás nagyon máshogy nézhet ki a benne élők szerint, mint ahogy ezt egy külső szem látja.” – mondta Vági Péter.

A befektetők potenciális célpontok százaival találkoznak évente, míg az egyes vállalkozásoknak rendszerint csak nagyon korlátozottan van esélyük meggyőzni a befektetőket cégük értékéről.  A pénzügyi befektetők így aztán jobb helyzetben vannak, válogathatnak a kínálatból. A másik oldalon viszont ott vannak a vállalkozások tulajdonosai, akiknek rendszerint csak egy esélyük van a bemutatkozásra.

„A nagy találkozásra pedig készülni kell” – hangsúlyozza Fekete Miklós, a PwC Magyarország cégtársa. ”Egy befektető számos szempont alapján mérlegeli, vajon megéri-e egyáltalán annak gondolatával foglalkoznia, hogy egy cégbe pénzt helyezzen. A szempontrendszer nagyjából állandó, és igencsak kiterjedt.

Így is lehet forráshoz jutni

PWC Kkv Turbó
A PwC Magyarország nemrég indított Kkv Turbó vállalkozásfejlesztési programjával a hazai cégeket szeretné segíteni abban, hogy ezeknek a finanszírozói elvárásoknak jobban meg tudjanak felelni, és így forráshoz juthassanak.
A kkvTurbó alapjait, a feldolgozandó területeket úgy állították össze, hogy azok hű képet mutassanak a befektetők számára fontos területekről. A program segítségével az adott vállalkozás önismereti tesztet végezhet annak érdekében, hogy reális képet kapjon saját magáról. Ezt követően a PwC szakértői igény szerint üzleti terv sablont bocsátanak rendelkezésre, melynek segítségével felmérhető, hogy mennyire megalapozott az adott vállalkozás hosszú távú stratégiája. „Létrehoztunk egy honlapot, aminek segítségével széles körű diagnózis készülhet a vállalkozásról. A tematikus kérdéssor és az üzleti terv modellen kívül olyan praktikus sablon-dokumentumok is megtalálhatóak az oldalon, mint a munkaszerződés, piacelemzési minta vagy éppen az értékesítési csapat mérését szolgáló dokumentum” – magyarázza Vági Péter.

Jelen gazdasági környezetben is széles a paletta a kis-és középvállalkozások számára elérhető finanszírozási formák terén. Az Új Széchenyi Terv keretében megjelenő pályázatok mellett a JEREMIE I alapokban is van még 2013 végéig kihelyezésre váró tőke, a JEREMIE II program pedig hamarosan aktív lesz 41 milliárd forintos keretösszeggel. Pályázatok, kockázati és magántőke mellett pedig a stratégiai partner, szakmai befektető is lehetőség – ez utóbbi befektetési formát járták körbe a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) és az M27 ABSOLVO közös rendezvényének előadói.

A JEREMIE programoknak köszönhetően a kockázati tőkebefektetések nem csupán nagy nyilvánosságot kaptak az utóbbi időben, hanem valós finanszírozási alternatívává is váltak a korai szakaszú vállalkozások számára. A befektetői partnerség azonban nem csak az induló vállalkozások kiváltsága. Bár stratégiai befektetésekről ritkán hallani, ez is létező alternatíva a tőkebevonás terén. Mi több, a stratégiai befektető nemcsak az innovatív vállalkozásokat keresi, hanem nyitott a tradicionális iparágak (mezőgazdaság, élelmiszeripar, építőipar) felé is. Így ha egy kis- és középvállalkozásnak nem elsősorban a pénzmozgás az érdeke, akkor sokat profitálhat a befektetés ezen típusából.

Bárki lehet célpont. De megéri?

Exportfinanszírozás: milliárdok parlagon
Noha a GOP 3.3.3. révén 3 milliárdos forrás áll rendelkezésre a magyar vállalkozásoknak, hogy külpiacok felé nyissanak, az eddig beadott pályázatok száma csupán 69, ami a forrás harmadát éppen, hogy eléri. Pedig a hazai kkv-k helyzetére az exportpiacok meghódítása lehet a legjobb megoldás, csak éppen önerőből szinte esélytelenek.

A kockázati tőke manapság mondhatni „divatos” formája a pénzszerzésnek, de egyáltalán nem biztos, hogy minden cég számára jó megoldás. A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért konferenciáján. Oszkó Péter a Portfolion Zrt. elnök-vezérigazgatója abban segített, hogy mit kérhet, és mit várhat egy cég, ha kockázati befektető bevonásában gondolkodik.

Kockázati tőkét annak érdemes igényelnie, aki látja magában a lehetőséget kb. 25%-os éves hozamban gondolkodni. Csak azért, hogy 2-3 évig lehessen költeni és biztonságban élni nem érdemes belefogni a kockázati tőke bevonásba, mert ennek megvan az ára. Valamennyi kockázati befektető licenszet, részesedést vagy egyéb, hasonlóan nagy súlyú ellenértéket kér biztosítékként, tehát ha nem megfelelően megalapozott a tőkebevonás, akkor a cég számára keserves lehet a vége. Ha szépen gyarapodik a hozam, akkor viszont óriási közös siker lehet az eredmény. Ha jól megy, mindkét fél nagyon sokat kereshet.

Előleget kérhetnek beruházásokra a gazdálkodók

Harminc százalékos támogatási előlegigénylésre lesz lehetőségük december 7-től azoknak a gazdálkodóknak, akik uniós forrás – társfinanszírozás – felhasználásával valósítanak meg mezőgazdasági beruházásokat. Az ezt lehetővé tévő rendelet november 22-én jelent meg. A rendelet célja, hogy a lehető legteljesebb mértékben felhasználhatóak legyenek az ágazat számára – ezen belül is a beruházásokra – rendelkezésre álló uniós támogatási források. A szaktárca ezért dolgozta ki az előlegfizetés lehetőségét, amit a gazdálkodók 110 százalékos bankgarancia mellett vehetnek igénybe.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek