Folyamatosan nő az egyéni vállalkozók száma: jelenleg 1,7 százalékkal több regisztrált egyéni vállalkozás van Magyarországon, mint 12 hónappal ezelőtt a Dun & Bradstreet Hungária Kft. kimutatása szerint. Arról viszont nincs statisztika, hogy a kiugróan sok egyéni vállalkozó közül vajon hányan folytatnak tényleges vállalkozói tevékenységet, és hányan vannak, akiket az élet – a munkáltató, vagy éppen a munkanélküliség – kényszerít ebbe a helyzetbe. Számtalan jel utal arra, hogy az utóbbiak sincsenek kevesen.
Bár a törvény 2010 januárja óta lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó egyéni cég formában működjön (ekkor azonban kiesik az EVA hatálya alól), a lehetőséggel csak kevesen éltek. Összesen mintegy 9000 egyéni cég szerepelt valaha is a cégnyilvántartásban, ám ezek közül jelenleg csupán 637 olyan van, amely rendben működik. Több mint nyolcezret viszont már töröltek a cégjegyzékből, ezek egy számottevő részét azért, mert társasági formát váltott, a legtöbbször korlátolt felelősségű társasággá változott, mutat rá a CompLex. Az adatok tanúsága szerint tehát elenyésző azoknak az egyéni vállalkozóknak a száma, akik a vállalkozásukat felfuttatják, és a fejlődés eredményeképpen egy komplexebb működési formát választanak. A kétlépcsős – egyéni és társas vállalkozásokból álló – gazdaság tehát máig sem alakult háromlépcsőssé.
A statisztikákból az is kiderül, hogy a fejlettebb gazdasági térségekben a vállalkozói lét vonzóbb, mint a szegényebb régiókban. Budapesten és Pest megyében összesen mintegy 105 ezer jelenleg is aktív vállalkozó van. Arányait tekintve is vezet a közép-magyarországi régió, ahol az egyéni vállalkozók 27,45 százalékát regisztrálták, a Dél-Dunántúlon és az észak-magyarországi régióban viszont csak a vállalkozók mintegy 10-10 százaléka tevékenykedik.
Bár az egyéni vállalkozók több mint egynegyede a fővárosban és az azt körülölelő megyében van, az arányt összevetve az év eleji népességi adatokkal - ebben a régióban él a magyarországi lakosok csaknem 30 százaléka -, a részesedés inkább alacsonynak mondható. A főváros és Pest megye lakói közül átlagosan minden huszonnyolcadik váltott ki vállalkozói igazolványt, míg a Nyugat-Dunántúlon – Vasban, Zalában és Győr-Moson-Sopron megyében – átlagosan minden huszonegy lakosra jut egy egyéni vállalkozó, vagyis majdnem 5 százalék a vállalkozók aránya. A két másik dunántúli régióban nagyjából 24 lakosonként van egy vállalkozó, vagyis több mint az emberek négy százaléka él egyéni vállalkozásból. Vagyis az adott régióban az egyéni vállalkozók száma a gazdaság fejlettségén túl függ attól is, hogy milyenek a munkához jutási lehetőségek: ahol több az álláshely, kevesebben kényszerülnek arra, hogy kiváltsák a vállalkozói engedélyt.
Az viszont már egyértelműen a gazdaság fejletlensége indokolja, hogy az észak-magyarországi térségben – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében – van, ahol csak minden harmincadik lakos próbál egyéni vállalkozóként megélni, miközben a munkanélküliségi ráta szintén ebben a térségben a legnagyobb: több mint 16 százalék volt 2010-ben. Itt már az egyéni vállalkozás sem jelent kiutat még rövid távra sem.
