Kellemetlen meglepetés érheti mától a munkáltatókat

Október 1-jétől két hónapon keresztül zajlik a szabadságokkal kapcsolatos szabályok országos célellenőrzése. Tekintettel arra, hogy a szabadságokra vonatkozó szabályok az elmúlt években egyes pontosító rendelkezések életbe léptetésével többször változtak, előfordulhat, hogy a vizsgálat sok munkáltató esetében fog elmarasztaló eredménnyel zárulni. A BDO Magyarország ezért bemutatja, elsősorban mely szempontok érvényesülését érdemes mielőbb a munkáltatónak előzetesen, saját hatáskörben ellenőrizni.

Kép: Pixabay

„Fontos látni, hogy a munkaügyi felügyelők ellenőrzési jogköre a munkaidő, pihenőidő szabályok megtartása kapcsán teljes körű, vagyis a munka törvénykönyve minden erre vonatkozó előírásának betartását jogosultak vizsgálni – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – E körbe tartoznak azok a szabadságolási szabályok is, amelyek az októberi-novemberi vizsgálatok fókuszában állnak.”

A november végéig előzetes bejelentés nélkül lefolytatott célvizsgálatok ezeken belül várhatóan elsősorban az alap és pótszabadságok megállapítására, a fél napot el nem érő töredéknapok megállapítására, a szabadság kiadására, az esedékesség évéről történő szabadság áthozatok okának jogszerűségére, illetve a kilépő munkavállalók szabadságának megváltására fognak fókuszálni. Ezzel párhuzamosan várhatóan a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos nyilvántartások ellenőrzésére is sor kerülhet.

A szabadságolás szabályai közül az új Munka törvénykönyvének azon rendelkezésének betartása is figyelmet érdemel, hogy eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Itt a vizsgálat többek között kiterjedhet arra, hogy a munkáltató tudja-e igazolni, hogy minden egyes munkavállaló esetében betartották-e ez a szabályt. Ha pedig van olyan munkavállaló, aki nem kapott szabadságot tizennégy egybefüggő napra, minden ilyen esetre rendelkezésre kell állnia a munkavállalóval kötött megállapodásoknak.

(Itt olvashat részletesen arról, hogy miben dönthet a munkáltató a szabadság kiadásával kapcsolatban.)

Az egyik leggyakrabban visszatérő kérdése a munkáltatóknak, hogy a szabadságengedély-tömbök használata vajon kötelező-e? „A rövid válasz: nem kötelező, de nagyon célszerű, ugyanis több munkajogi szabály betartását ezzel tudja igazolni a munkáltató – magyarázza Máriás Attila. – Például annak az előírásnak a betartását, hogy évente hét munkanapot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adta-e ki. Természetesen erre a célra szabadságolási ütemterv, illetve e-mailek vagy egyéb elektronikus megoldások is megfelelnek, ám ezeket a munkáltató ritkán rendszerezi oly módon, hogy az egy ellenőrzés során a munkaügyi felügyelő részére azonnal átadható legyen.”

Tévhit, hogy mi dönthetünk a szabadságunkról
Két, három vagy négy hét, esetleg több – mennyi szabadságot lehet nyáron kivenni? Számos kérdés felvetődik ezzel kapcsolatban, például hogy mikor és ki dönthet a szabadságunkról – a kérdésekre megpróbáltak választ találni a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo