Károkozás, kártérítés – mire kötelezhet a munkaadó?

2014. április 07. hétfő - 17:06 / piacesprofit.hu
  •    

Ellopják a céges laptopot. A dolgozó véletlenül leveri a nyomtatót. Megsérül a céges autó. Számos oka lehet, hogy a munkáltatót kár érje. Mi a következménye a károkozó vagy érintett munkavállalóra nézve? Öt esetre ad választ dr. Sipos Márta ügyvéd, a Monster.hu munkajogi tanácsadója és dr. Újvári Melinda ügyvéd.

Kép: SXC

1. Balesetet okoz a munkavállaló a céges autóval. Kötelezheti-e a munkaadó a dolgozót a cégautóban történt kár megtérítésére?

Igen, ha az alábbi három, a Munka törvénykönyve által meghatározott feltétel fennáll, amelyek meglétét a munkáltatónak kell bizonyítani: a munkavállaló

  • a munkaviszonyból származó kötelezettségének szándékos vagy gondatlan megszegésével;
  • kárt okozott; azzal, hogy
  • a károkozás és a kár közötti okozati összefüggést is bizonyítani kell.

A munkáltató a kártérítési igényét bíróság előtt tudja érvényesíteni, azaz a bíróságtól kérheti a munkavállaló kártérítésre kötelezését.

Mekkora mértékű kártérítést követelhet a munkáltató a munkavállalótól?

Nem vezető állású munkavállaló esetében gondatlan károkozás esetén a kártérítés maximális mértéke négyhavi távolléti díjának az összege. Nem vezető állású munkavállaló esetében csak a szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén, vezető állású munkavállaló esetében ugyanakkor – a szándékos és súlyosan gondatlan károkozáson túlmenően – a gondatlan károkozás esetén is a teljes kárt kell megtéríteni (kivétel: nem kell megtéríteni azt a kárt, amely a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelynek a bekövetkeztében a munkáltató vétkes magatartása is közrejátszott).

A ténylegesen felmerült kárt bizonyítani kell, idetartozik az a kár, amely a gépkocsiban keletkezett, továbbá az azzal összefüggésben felmerült egyéb károk – például a jármű-alkatrész szállítási költsége vagy a felelősség-biztosítás körében a balesetet szenvedettnek kifizetett kártérítés. Fontos megjegyezni, hogy mindezek csak a munkavállaló belső, a munkáltatóval szembeni kártérítési felelősségére irányadóak. A munkavállaló bizonyos esetekben harmadik személyekkel szemben is kártérítésre kötelezhető – ha egyúttal a munkáltató vezető tisztségviselője is (például, ha a kft. ügyvezetője társasági jogi tisztségét munkaviszonyban látja el), vagy – igaz, csak egy szűkebb körben – ha vezető állású munkavállalónak minősül.

Van-e valamilyen gyakori céges gyakorlat? Milyen szerződések, kitételek alapján lehet a dolgozótól a munkáltatónak okozott kár megtérítését követelni?

A kártérítési felelősséggel kapcsolatos rendelkezések általában a munkaszerződésben, illetve (ahol van) kollektív szerződésben találhatóak, ugyanakkor egyes eszközök használatára (pl. céges gépjármű) külön szabályzatok is vonatkozhatnak. A kártérítési felelősséggel kapcsolatos rendelkezések általában megegyeznek a Munka törvénykönyvének rendelkezéseivel, azzal, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján a kártérítés mértéke nyolchavi távolléti díj összegére emelhető gondatlan károkozás esetén (szemben a Munka törvénykönyvében meghatározott négyhavi távolléti díjjal).

Új Ptk: mégse vihetik az ügyvezető házát
Nagy felzúdulás övezte az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését, ami drasztikusan megnövelte az ügyvezetők (anyagi) felelősségét az esetleges hibák és károkozások esetén. Most azonban úgy tűnik, túlzott volt az ijedtség.

Bírósághoz kell fordulni a munkáltatónak a kártérítési igényével, azonban ha a kár mértéke nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, fizetési felszólítással is érvényesítheti a munkáltató az ilyen követelését. Létezik egy erre vonatkozó méltányossági szabály is a Munka törvényében, amely szerint: „A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.” (Mt. 190.§)

2. A céges laptopot / mobiltelefont egy külsős (nem irodai) tárgyaláson ellopják. Követelheti-e a munkaadó a kár megtérítését?

Általában ezek a munkaeszközök a munkavállaló által aláírt átvételi elismervény (vagy jegyzék) alapján, úgy kerülnek a munkavállalóhoz, hogy az eszközök állandóan az őrizetében vannak, kizárólagosan használja vagy kezeli azokat, és meghatározott időpontban (de legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor) vissza kell azokat szolgáltatnia. Ebben az esetben az ún. megőrzési felelősségre vonatkozó, szigorúbb szabályok alkalmazását írja elő a Munka törvénykönyve: annak érdekében, hogy mentesüljön a kártérítési felelősség alól, a munkavállalónak azt kell bizonyítani, hogy a káresemény a munkavállaló részéről elháríthatatlan ok miatt következett be. Ha tehát nem hagyja az eszközt őrizetlenül egy üres teremben, nem felejti el azt magával vinni a tárgyalás végén, és a magatartásával még csak elő sem segítette a lopást, mentesülhet a felelősség alól.

Mekkora kártérítést lehet a dolgozóval megfizettetni?

Ilyen esetben ha a munkavállaló nem tudja kimenteni a károkozó magatartását, a teljes kárt köteles megtéríteni, ami lehet a forgalmi érték vagy a beszerzési érték. Mindenképp javasolt tisztázni a munkaszerződés megkötésekor, hogy milyen felelősség terheli a munkavállalót a részére átadott munkaeszközökért (pl. mely eszközökre irányadó a fenti megőrzési felelősség), illetve milyen felelősség terheli a munkavállalót a munkakör jellegéből eredően (pl. van-e leltárfelelősség).

3. A munkahelyen – az irodában – véletlenül, egy rossz mozdulattal a dolgozó leveri a nyomtatót. A kár 50 ezer forint. Kötelezhető-e a munkavállaló kártérítésre? Más-e ez, mint a munkahelyen kívül okozott kár?

A munkavállaló felelős a munkáltatónak okozott kárért, függetlenül a kár bekövetkeztének a helyétől, ha a kárt a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozza. Véletlen (azaz nem szándékos) magatartás gondatlannak vagy súlyosan gondatlannak minősülhet. Ha a károkozó magatartás gondatlannak minősül – ahogy azt fentebb is jeleztük –, a munkavállaló négyhavi távollétidíj-összeg határáig köteles a kárt megtéríteni. (Kivétel: kollektív szerződés ezt az összeget nyolchavi összegre emelheti).
Egyéb körülmények fennállása esetén ugyanakkor változhat a kártérítés mértéke: ha, például, a nyomtató nem szabályszerűen volt elhelyezve, akár mentesülhet is a munkavállaló a felelősség alól, vagy ha más személy közrehatása is megállapítható, például, ha más magatartása miatt tette a munkavállaló a rossz mozdulatot, akár együttesen is felelhetnek az okozott kárért.

4. Kiskereskedelmi boltban a munkaidő alatt 20 ezer forint értékű drága bort lopott el egy „vevő”. Levonható-e ez az összeg a munkatárs fizetéséből?

A kereskedelemben tipikusan leltárfelelősségi megállapodást szoktak kötni a munkavállalókkal, és a hiányt ez esetben a vétkességre tekintet nélkül meg kell téríteni annak a munkavállalónak, aki a leltárhiányért felelős. Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető. Fontos, a munkavállalókat védő szabály, hogy leltárfelelősségi megállapodás csak írásban érvényes. Leltárfelelősség esetében ismeretlen okból keletkezett hiányért felel a munkavállaló, ezért ha a lopás elkövetője ismertté válik, a hiány megtérítésére nem kötelezhető a munkavállaló.

5. Mikor kérhet a munkaadó munkavállalói biztosítékot?

Új jogintézmény a Munka törvénykönyvében. Legfeljebb egyhavi alapbérnek megfelelő biztosítéki összeg letétbe helyezése kérhető a munkavállalótól, ha

  • a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy
  • ezek teljesítését közvetlenül ellenőrzi (pl. pénztárosok, szállításban dolgozók). A munkáltató köteles a biztosíték összegét az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni, és a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul visszafizetni, ha a biztosítéknyújtás feltételei már nem állnak fenn (pl. a munkavállaló munkaköre megváltozott), vagy ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnt.

A biztosíték kizárólag a munkaviszonyból származó kártérítési igény kielégítésére használható fel, és a munkabérből való levonás szabályai megfelelően irányadók.

Forrás: monster.hu

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek