Kamera a társasházban? Csak óvatosan

2018. március 29. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Gyakran felmerülő igény társasházak esetén, hogy a vagyonbiztonság érdekében, és más jogsértések megelőzésére kamerákat szereljenek fel a házban. A kamera működtetése számos adatvédelmi és személyiségi jogi aggályt vethet fel, ezért a kamerák használatának szigorú feltételei vannak. Nézzük melyek a kamerarendszer alkalmazásának lényeges feltételei.

Milyen célra használható kamera?

A kamerarendszer használata szükségszerűen személyes adatok kezelésével jár, mivel a kamera által felvett személyekről készült felvételek személyes adatnak minősülnek. Személyes adatot kezelni csak meghatározott, jogszerű célból lehet. A személyes adat pedig csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A társasházban kamerarendszert üzemeltetni az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme érdekében, illetve jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása érdekében lehet. Ezen kívül a kamerák szolgálhatják a társasházi közös tulajdonban álló vagyontárgyak védelmét. Kamerarendszert alkalmazni e célok eléréséhez szükséges mértékig lehet. Így például még vagyonvédelmi célból sem feltétlenül indokolt a társasházi folyosók minden négyzetméterét bekamerázni.

A szükségesség elvét is be kell tartani. Azaz kamerarendszert üzemeltetni akkor lehet, ha a körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A kamerarendszer üzemeltetése

A társasházban a kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a tulajdonostársak közgyűlésen, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel határozhatnak. Az üzemeltetés elkezdéséhez nem elegendő a döntés meghozatala, ugyanis a szervezeti-működési szabályzatba kell foglalni a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat. A kamerákat csak olyan személy üzemeltetheti a társasházzal kötött szerződés alapján, aki törvényben meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkezik.

A kamerarendszer csak a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálhatja. Kamera így nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló területen került elhelyezésre. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonú vagy használatú helyiségben sem, amelyben a megfigyelés helyiség rendeltetése miatt az emberi méltóságot sértheti (például öltöző, mosdó).

A munkaadó mindent lát
A fejlett kommunikációs technológiák kiszolgáltatottá tehetik a munkavállalókat az adatokkal visszaélő munkáltatókkal szemben. Az otthoni munkavégzés, valamint a Bring Your Own Device (munkahelyen való saját eszközhasználat) elterjedése továbbfokozza az alkalmazottak privát környezetben való megfigyelésének veszélyét is.

A kamerával felszerelt területre belépő személyeket jól látható helyen, jól olvashatóan, megfelelően tájékoztatni kell az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásáról. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is.

Hozzáférés a felvételekhez

A kamerafelvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni. A rögzítés célja, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatti eljárásban bizonyítékul felhasználhatóak legyenek. A 15 napos határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A rögzített felvételekhez a rendszer üzemeltetője férhet hozzá. Az üzemeltető a felvételeket akkor ismerheti meg, ha ez a szerződéséből fakadó kötelezettségei teljesítése körében és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges. A felvételeket pedig csak a bíróság vagy más hatóság részére továbbíthatja. Az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített felvétel érinti, e jogának igazolásával, a felvétel rögzítésétől számított 15 napon belül kérheti, hogy a felvételt üzemeltető ne törölje. Ha ezt követő 30 napon belül az illetékes bíróság, vagy hatóság kéri a felvétel megküldését, akkor az üzemeltető azt megküldi. Ha e határidőn belül ilyen megkeresés nem érkezik, a felvételt törölni kell.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Jogszerű az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon?
A hazai vezetők között is egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák, amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes az ilyen felvételek elkészítése és felhasználása. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének segítségével összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor