Kamera a társasházban? Csak óvatosan

Gyakran felmerülő igény társasházak esetén, hogy a vagyonbiztonság érdekében, és más jogsértések megelőzésére kamerákat szereljenek fel a házban. A kamera működtetése számos adatvédelmi és személyiségi jogi aggályt vethet fel, ezért a kamerák használatának szigorú feltételei vannak. Nézzük melyek a kamerarendszer alkalmazásának lényeges feltételei.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Milyen célra használható kamera?

A kamerarendszer használata szükségszerűen személyes adatok kezelésével jár, mivel a kamera által felvett személyekről készült felvételek személyes adatnak minősülnek. Személyes adatot kezelni csak meghatározott, jogszerű célból lehet. A személyes adat pedig csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A társasházban kamerarendszert üzemeltetni az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme érdekében, illetve jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása érdekében lehet. Ezen kívül a kamerák szolgálhatják a társasházi közös tulajdonban álló vagyontárgyak védelmét. Kamerarendszert alkalmazni e célok eléréséhez szükséges mértékig lehet. Így például még vagyonvédelmi célból sem feltétlenül indokolt a társasházi folyosók minden négyzetméterét bekamerázni.

A szükségesség elvét is be kell tartani. Azaz kamerarendszert üzemeltetni akkor lehet, ha a körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el.

Kép: Pixabay

A kamerarendszer üzemeltetése

A társasházban a kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a tulajdonostársak közgyűlésen, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel határozhatnak. Az üzemeltetés elkezdéséhez nem elegendő a döntés meghozatala, ugyanis a szervezeti-működési szabályzatba kell foglalni a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat. A kamerákat csak olyan személy üzemeltetheti a társasházzal kötött szerződés alapján, aki törvényben meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkezik.

A kamerarendszer csak a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálhatja. Kamera így nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló területen került elhelyezésre. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonú vagy használatú helyiségben sem, amelyben a megfigyelés helyiség rendeltetése miatt az emberi méltóságot sértheti (például öltöző, mosdó).

A munkaadó mindent lát
A fejlett kommunikációs technológiák kiszolgáltatottá tehetik a munkavállalókat az adatokkal visszaélő munkáltatókkal szemben. Az otthoni munkavégzés, valamint a Bring Your Own Device (munkahelyen való saját eszközhasználat) elterjedése továbbfokozza az alkalmazottak privát környezetben való megfigyelésének veszélyét is.
A kamerával felszerelt területre belépő személyeket jól látható helyen, jól olvashatóan, megfelelően tájékoztatni kell az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásáról. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is.

Hozzáférés a felvételekhez

A kamerafelvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni. A rögzítés célja, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatti eljárásban bizonyítékul felhasználhatóak legyenek. A 15 napos határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A rögzített felvételekhez a rendszer üzemeltetője férhet hozzá. Az üzemeltető a felvételeket akkor ismerheti meg, ha ez a szerződéséből fakadó kötelezettségei teljesítése körében és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges. A felvételeket pedig csak a bíróság vagy más hatóság részére továbbíthatja. Az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített felvétel érinti, e jogának igazolásával, a felvétel rögzítésétől számított 15 napon belül kérheti, hogy a felvételt üzemeltető ne törölje. Ha ezt követő 30 napon belül az illetékes bíróság, vagy hatóság kéri a felvétel megküldését, akkor az üzemeltető azt megküldi. Ha e határidőn belül ilyen megkeresés nem érkezik, a felvételt törölni kell.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Jogszerű az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon?
A hazai vezetők között is egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák, amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes az ilyen felvételek elkészítése és felhasználása. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének segítségével összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo