Az Országgyűlés 2016. június 7-én fogadta el az új jövedéki szabályozást (2016. évi LXVIII. Törvény), amelynek hatályba lépése több alkalommal is csúszott. Az új szabályozás elsődleges és legfontosabb céljai az egyszerűsítés, az egységesítés, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint az adóbeszedés hatékonyságának növelése volt, és ennek érdekében az új szabályozás meghatározó tartalmi és szerkezeti változtatásokat tartalmaz. Az új szabályozás által érintett jövedéki területen az új rendelkezések gyakorlati alkalmazása természetszerűen vet fel kérdéseket. A gazdálkodóknak szükséges tisztában lenni az új jogszabály bevezetésével kapcsolatos napi aktualitásokkal és a gyakorlati kérdésekre adott válaszokkal, annak érdekében, hogy felkészülten és magabiztosan várják a jövedéki ellenőrzéseket.
Tekintettel arra, hogy az új szabályozás és annak hatálybalépése között több mint egy év telt el, úgy gondolhatnánk, hogy elégséges idő volt az új szabályokra való felkészülésre, ez azonban közel sem biztos. Még a törvény hatályba lépése előtt is történtek változtatások, így folyamatosan nyomon kellett és kell követni azokat a fórumokat, ahol tájékoztatást lehet kapni az éppen aktuális szabályokról. Szinte nem telik el nap, hogy a NAV honlapja ne tartalmazna a jövedéki területet érintő tájékoztatást, gyakran változtatást. A hatályba lépés óta eltelt időszak természetesen rövid még ahhoz, hogy jelentős tapasztalatokról lehetne beszámolni, de ebben az esetben is igaz, hogy a puding próbája az evés – vélekedett Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágának vezetője, legfrissebb blogbejegyzésében.
Nem minden lett egyszerűbb
Az új jövedéki törvény egyik legnagyobb vívmányának tekinthető a teljes ügyintézés elektronikussá tétele. Látszólag ez valóban az ügyintézés egyszerűsítése felé hat, azonban nem minden esetben. Az új szabályozás szerint a jogsértőnek vélt határozatok ellen is elektronikusan kell a fellebbezést előterjeszteni. A probléma ezzel az, hogy a jogorvoslati kérelmek alapvetően eltérnek a többi kérelemtípustól, mint amilyen például az engedélykérelem, vagy akár egy adatszolgáltatási kötelezettség. Egyedi esetekben merül csak fel, jogorvoslati kérelmet nem csatol be a gazdálkodó nap, mint nap. Az is természetes, hogy a fellebbezéshez külső szakember segítségét, ügyvédi közreműködést igényel a gazdálkodó, ami tovább bonyolítja az ilyen kérelem elektronikus előterjesztését.
„Álláspontom szerint ebben az esetben az egyszerűsítésnek nyoma sincs, és csak hab a tortán, hogy a beérkezett iratokat a hatóság hagyományos úton terjeszti fel a fellebbviteli hatósághoz, aki szintén nem elektronikusan fogja közölni döntését. Ha valóban az egyszerűsítés a cél az eljárás során, akkor a jogorvoslatnál szükséges lenne a képviselő számára alternatívaként meghagyni a hagyományos utat” – vélekedett Falcsik István.
Schrödinger e-liquidje – nem egyértelmű, melyik szabály érvényesül
Ugyan rövid idő telt még el a hatálybelépés óta, de már most érdekes kérdést vett fel a viszonylag újnak mondható az elektromos cigarettában használt töltőfolyadék (e-liquid) új jövedéki termékként kezelése. Az anomáliát az generálja, hogy ez a termék 2017. január 1-jét megelőzően nem volt jövedéki termék, a Jöt. módosítás miatt került be a körbe. Nincs azonban megfelelő átmeneti rendelkezés arra nézve, hogy ezekből a termékekből a változás pillanatában készleten lévő termékeket hogyan kellene kezelni.
Arra a töltőfolyadékra, amely a jövedéki termékké történő minősítés előtt keletkezett, vagy akkor szerezte be a gazdálkodó, nem lehet értelmezni a Jöt. által használt fogalmakat, mint például az „adózott termék”, ugyanis soha nem kellett érte adót fizetni, vagy a „jövedéki szabadforgalomba helyezés”, mivel ilyen eljáráson sem esett át a termék soha.
