Jönnek az Y-srácok!

2012. november 04. vasárnap - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Asztalokon ugrálni, összevissza rohangálni ezután sem lesz az irodaélet jellemzője, de a nagyobb rugalmasság és a rövidebb meetingek valószínűleg szabállyá válnak, ahogyan az Y generáció tagjai közül egyre többen elfoglalják helyüket a munka világában.

Kép:sxc

Az elkövetkező nyolc évben a ma még túlnyomó többségben lévő 1946 és 1964 között születettek helyét átveszik az 1979 és 1997 között született Y generáció tagjai a munkahelyeken. 2020-ban már a foglalkoztatottaknak legfeljebb 25 százalékát teszik ki az idősebb generáció képviselői, és 50 százalékban mai harmincasok, illetve most még gimnáziumba járók töltenek be pozíciókat. Az arány az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik, ám valószínűleg az európai országokban sem lesz másképpen. A helycsere általánosságban új normákat, új munkastílust hoz: az Y generáció – vagy ahogyan másképp nevezik, a millenniumiak – eltérő módon kommunikál, dolgozik, létezik. A prosperáló vállalkozás érdekében a munkáltatóknak alkalmazkodniuk kell az újfajta elvárásokhoz.

Fő szempont a rugalmasság

A ma húszas, harmincas éveikben járók számára mindennél fontosabb a flexibilitás s a munkához való személyes kötődés – mutat rá a CNN.com nemrégiben publikált cikke. A PayScale és Millennial Branding közös felmérése is elsősorban a rugalmasság iránti vággyal magyarázza, hogy a generáció tagjai a nagyvállalatok helyett a kisebb cégeket keresik, ahol arra is van lehetőségük, hogy kiéljék vállalkozói attitűdjüket, és kihasználják a közösségi média területén szerzett tapasztalataikat a szigorú vállalati szabályokhoz való alkalmazkodás helyett. Olyannyira, hogy a Cisco nemrégiben készített felmérése szerint az Y generáció több mint felénél szóba sem jöhet olyan állás, ahol korlátozzák a közösségi média használatát. A korosztály számára az internet éppoly alapvető, mint a levegő, a víz, az étel vagy a lakhatás. Ha ez a tét, a fizetés is kevésbé nyom a latba. Pedig a nagyvállalatok messze jobban fizetnek: a Google-nál a korosztály tagjainak például évi 80 ezer 900 dollár, azaz hozzávetőleg 17,5 millió forint az átlagfizetése.

5 tipp, hogy vonzó legyen a munkahely a fiatalok számára
– Legyen rugalmas A generáció tagjai nemcsak az anyagi biztonságot értékelik, hanem a flexibilitást a munkaidő-beosztásban, valamint fontosak számukra a juttatásokat. A munkája 30–70 százalékát a 85 százalékuk otthonról végezné. Gondoljuk végig, hogy milyen rugalmas megoldást tudunk kínálni.
– Használjuk a technológiát a toborzáshoz A millenniumiak rengeteg időt töltenek a közösségi oldalakon és az interneten. Ezeken keresztül lehet eljutni hozzájuk.
– Készítsünk tökéletes munkaleírást A korosztály számára az átláthatóságot jelenti a pontos munkakörleírás. Szeretik tudni, hogy milyen munkára jelentkeznek, és azt is, hogy megfelel-e a képzettségük az elvárásoknak.
– Legyenek beléptető programok Ez a generáció úgy nőtt fel, hogy a szüleiktől és tanáraiktól rengeteg útmutatást, irányítást kaptak. Ugyanezt a mentalitást várják a munkahelyüktől is. Igénylik a beléptető programokat, ahol megismerkedhetnek a vállalti kultúrával, a közösséggel, a cég missziójával, a munkakörükhöz szükséges erőforrásokkal. Ezzel növeljük a lojalitásukat is.
– Legyünk a mentoraik Az Y generáció számára az ideális munkahely az, ahol együtt dolgozhat általa elismert menedzserrel, akitől tanulni tud.
Forrás: sme-blog.com

Közösségi szobák tárgyalók helyett

Az Y-ok a munkához is másképp állnak. Nekik ez inkább tevékenység és életmód – mutat rá egy 2010-ben összesen negyven ország 15 ezer különböző generációhoz tartozó munkavállalójának megkérdezésével készült felmérés. Ebből fakad, hogy a munkahelyükön is szeretnék úgy érezni magukat, mint otthon. A fókusz a funkción és a gyakorlatias környezeten van. A millenniumiaknak az iroda nem státusszimbólum, sokkal inkább az viszont az Iphone5 vagy az új iPad-jük, valamint a szabadságérzetük.

Nekik fontosabb a megnyerő munkaállomás, és kevésbé fontos a tárgyaló, míg az idősebbek épp fordítva értékelnek. Ők még a strukturált, rendszeresen tartott személyes megbeszélésekre esküsznek, a fiatalok pedig a gyors, kényelmes, társasági összejövetelszerű meetingeket kedvelik. Náluk a technológiai eszközök már aláásták a hosszas és unalmas, helyhez kötött tanácskozások szerepét. Azokban az irodákban, amelyeket manapság alakítanak ki, egyre gyakrabban találunk közösségi szobákat a tárgyalók helyett. Afféle „pihenőket”, ahol beszélgetni és elmélkedni egyaránt lehet.

Az Unilever hamburgi irodáját vagy a Microsoft amszterdami bázisát szokták említeni példaként, ahol az együttműködés és az innováció elősegítése áll a fókuszban, senkinek nincs állandó asztala, és az alkalmazottakat arra bátorítják, hogy költözzenek nap-nap után, és találják meg azt a teret, ahol a leginkább tudnak működni. Magyar példa is akad hasonló szemléletű irodaházra: a Telenor törökbálinti épületének kialakításakor pont ezeket a szempontokat fogalmazták meg.

A hirtelen váltás veszélyes

Persze nem csak az új generáció igénye miatt változnak az irodák. A technológia, a gazdaság és az üzleti környezet átalakulása is ebbe az irányba hat. Mindenesetre vállalatmérettől függetlenül a cégvezetők jó, ha ismerik és értik az új generáció igényeit és elvárásait, ha kvalifikált és motivált munkavállalókat szeretnének magukénak tudni. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ma több generáció dolgozik együtt; a csupán a fiatalok igényeire szabott házakban lesznek sokan, akik nem találják a helyüket. A hirtelen váltás veszélyes lehet.