Jön a kötelező biztosítás családi házakra

2016. november 10. csütörtök - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

A magánépítkezésekre is kiterjesztené a kormány jövőben azt a kötelezettséget, hogy a tervezőnek és kivitelezőnek kötelezően rendelkeznie kell felelősségbiztosítással.

ház kézben

Kép: Pixabay

Sok tízezer építkezni vágyó család számára volt jó hír az év elején, hogy ezentúl nem kell építési engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok számára. Az építési hatóságok kivonása a rendszerből azonban jelentősen megnövelte a műszaki tervezők és kivitelezők felelősségét egy-egy épület szakszerű megvalósításával kapcsolatban.

Emiatt kormányrendeletet fognak létrehozni a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításról a magánépítkezések területén – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 68. Kormányinfón. Az építési törvény szeptember elején hatályba lépett módosítása a kormány számára lehetővé teszi, hogy rendelettel kötelezze a tervezőket és a kivitelezőket a 300 négyzetméter alatti, egyszerű bejelentéssel érintett családi házak építése esetén felelősségbiztosítás megkötésére.

De kinek jó ez?

„Az építőipart érintő kötelező felelősségbiztosítás bevezetése egyértelműen az építtetők érdekét szolgálja, hiszen nem csupán az építkezés idején, hanem az azt követő években bekövetkező károkra is biztosítási fedezetet kínál” – magyarázza Póczik András, Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. „Ez fontos előny, hiszen az építési vállalkozások területén a mai napig jellemző a kivitelező cégek néhány év működés utáni felszámolása, fantomcégek működtetése, ami a jogos garanciák, szavatosságok érvényesítését sok esetben lehetetlenné teszi.”

A rendelet várhatóan rögzíti majd, hogy az előírt felelősségbiztosítás nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg, annak meglétét az építésügyi hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hiányában pedig azonnal leállíthatja az építkezést. A súlyos szabálytalanságnak minősülő hiányosság emellett komoly hatósági bírság kiszabását is eredményezheti.

Építési tervező kell az engedély helyett az építkezésehez
A csok és az 5 százalékos ingatlanáfa bevezetésével egyidejűleg az év elejétől lazultak az építkezésekre vonatkozó hatósági szabályok is. Úgy tűnik azonban, hogy túlságosan kilendült az inga. Erre utal legalábbis az, hogy júniusban a kormány szigorított a szabályrendszeren.

„Egy családi ház építése több évre, évtizedre szóló beruházás. Ezért a gondos építtetők széles körű tájékozódás, alapos mérlegelés alapján választják ki mind a tervező, mind a műszaki vezető, mind pedig a kivitelező személyét. E mérlegelés fontos elemének kell lennie már most is, hogy probléma esetén az adott szakember tevékenysége mögött milyen biztosítói fedezet áll. Sok százezres vagy milliós követelések, évekig tartó perek elkerülése múlhat a megfelelő döntésen – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Kétszázezerrel drágább lehet egy ház

A tervezett kötelező biztosítás zömmel azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent majd pótlólagos terhet, amelyek idáig rendszerint írásbeli megállapodás nélkül, ennek megfelelően kapcsolódó biztosítások nélkül végezték a munkájukat. A vállalkozók jó eséllyel a megrendelőre igyekeznek majd hárítani a pótlólagos kiadásokat, melyeknek becsléséhez célszerű a piacon már meglévő biztosítások díjszintjét alapul venni.

Áfacsökkentés: olvassuk el az apró betűs részt is!
A 2016-os adóváltozások közül sok szempontból kiemelkedik az új lakások áfájának 5b százalékra történő csökkentése. Az építőipari szereplők, akárcsak az új lakások iránt érdeklődők egyaránt pozitívan értékelik a döntést. Felmerül azonban néhány kérdés az új szabályozás kapcsán: mi számít a jogszabály alapján „lakóingatlannak”, mi a jogi helyzet a lakások 150 nm feletti részével, mi vonatkozik az irodából átalakított lakóingatlanokra, illetve mennyire számít egyáltalán különlegesnek a mostani adócsökkentés a régió országaiban.

Az FBAMSZ információi szerint 50 millió forint alatti beruházási költségkeretig a tervezés esetében káronként minimum 2 millió, míg az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintnyi limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell megkötni. Egy maximum 50 millió forintos családi ház építés-szerelési biztosításának éves díja 130-160 ezer forint között mozog. Ha a szerződést követő 3 év káreseményeire is kell majd fedezetet nyújtani, ez további modulok, és az ezekhez kapcsolódó pótdíjak beépítését jelentheti.

Egy 10 millió forintos tervezői árbevétellel rendelkező mérnök évi 130-190 ezer forintért köthet olyan felelősségbiztosítást, amely nem terjed ki a felelős műszaki vezetésre. Ez utóbbi szintén további díjat jelent, de ha lakásonként 300-400 ezer forint körüli tervezési díjjal számolunk, akkor az arra eső biztosítási költség nem fog 15-20 ezer forintnál magasabb plusz költséget jelenteni.

Nem nagy üzlet a biztosítóknak

A megkérdezett biztosítók várhatóan a jelenleg elérhető biztosítási termékekkel – kiegészítő szolgáltatások alkalmazásával – ki tudják majd elégíteni a rendeletben megjelenő feltételeket, ám számolni kell azzal, hogy a biztosítást kötők köre jelentősen felhígul: a fedezetközösségbe az eddig is felelősen működő cégek mellé sok, kevésbé megbízható építési vállalkozás is bekerül. Ez jelentősen emeli majd a kockázatot, ami akár komolyabb díjemelést is jelenthet. Ezért egy családi ház esetében a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését követően reálisan átlagosan legalább 200 ezer forintnyi költségnövekedéssel számolhatunk.

Bár szivárogtak már ki információk a várható feltételekről, hivatalos paraméterek híján a biztosítók kínálatában egyelőre az eddig is ismert építés-szerelési és különféle szakmai felelősségbiztosításokkal találkozhatunk. Mivel a kiszivárgott adatok szerint a tervezett rendelet igen alacsony minimális limiteket állapít meg (a hazai gyakorlatban pedig a szerződők ezektől felfelé jellemzően nem térnek el), a biztosítók várhatóan nem fognak nagy üzletet látni ebben az új előírásban, és kevés új terméket fognak erre az igényre fejleszteni. Az alapvetően eltérő felelősségi körök, illetve az eltérő időszakokban zajló tevékenységek, miatt az építési felelősségbiztosítás kötelezővé tételét követően sem jelennek majd meg egységes csomagok: a tervezésre, illetve a kivitelezésre a jövőben is külön biztosítási termékek vonatkoznak majd.

A nyílt terasz nem hasznos alapterület
Pár hete egy állásfoglalásában az NGM, bizonyos feltételekkel, a lakás hasznos alapterületébe tartozónak minősítette a lakáshoz tartozó terasz, valamint az erkély, a pince és beépített tetőtér területét. Ez a jogszabály értelmezés jelentősen leszűkítette az új lakások értékesítésére irányadó 5 százalékos áfa igénybevételének lehetőségét. A kétségek miatt az adóhatóság nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben finomított a teraszokat érintő álláspontján, a lakásépítők legnagyobb megelégedésére.