Jobban védenék a bedőlő cégek hitelezőit

2013. január 21. hétfő - 12:34 / piacesprofit.hu
  •    

Csődeljárási, illetve adatvédelmi szabályozásról tárgyaltak pénteki informális találkozójukon Dublinban az uniós országok igazságügyi miniszterei. A szabályozók szerint jobban kellene védeni a cégek hitelezőit, ugyanakkor lehetőséget kellene adni a bajba került cégeknek is a túlélésre.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Távirati Irodának adott nyilatkozatában elmondta: korábban a csődeljárás szinte mindig a vállalkozás felszámolásához vezetett, ám a gazdasági válság nyomán az európai országokban előtérbe került az a szemlélet, hogy adjanak még egy esélyt a csődbe jutott vállalkozónak a talpra állásra, cége újraszervezésére.

Magyarországon egyelőre nem létezik sem az ilyen reorganizációs eljárás, sem a magáncsőd jogintézménye, amit szintén tartalmaz majd az eddigi helyébe lépő, kidolgozás alatt álló új európai szabályozás.

A most érvényes európai rendeletet azért kell módosítani – közölte előzetes tájékoztatójában a magyar igazságügyi tárca -, mert az eredetileg kitűzött célt, vagyis a fizetésképtelenségi eljárások helyének megválasztásával történő fedezetelvonás megakadályozását egyelőre nem sikerült elérni. A rendeletmódosítás arra koncentrál, hogy a cégek az igazgatásért felelős szervezeti egységeik áthelyezésével – és így a joghatósági szabályok kijátszásával, az eljáró bíróság “megválasztásával” – ne hozhassák hátrányos helyzetbe azokat a hitelezőiket, akik még a korábbi tagállamban léptek jogviszonyba velük. A pénteki vita – mondta Navracsics Tibor – olyan részletszabályokról folyt, hogy miként lehet európai viszonylatban is megnyugtató módon behajtani a követeléseket.

Százból négy cég becsődöl – Hogyan kerüljük el a bedőlést?

A hazai vállalkozások több mint 4%-a bedől, azaz 100 cégből átlag 4 válik egy éven belül fizetőképtelenné. Az elmúlt 5 évben a helyzet folyamatosan romlott, a bedőlési arány megduplázódott a 2008-as szinthez képest. Összegyűjtöttünk néhány figyelmeztető jelet, amely segít elkerülni, hogy tömegessé váljanak a kifizetetlen számláink.

Sokan azért nem fizetnek, mert az ő vevőjük sem fizet, és így tovább. Jelenleg európai viszonylatban is kiugróan nagyarányú a hazai körbetartozás mértéke és a fizetésképtelenség ma is nő. Bár a cégek kockázattudatosabbak és óvatosabbak lettek, a Bisnode csoporthoz tartozó PartnerControl döntéstámogató céginformációszolgáltató tavalyi évre vonatkozó gyorsjelentése szerint sok vállalkozás a saját bőrén tapasztalta meg a válság hatását: 2008 és 2012 között gyakorlatilag lineárisan nőtt a felszámolás vagy csődeljárás alá kerülő cégek aránya.

4 tipp, hogy mire figyeljünk
Számtalan céges adat nyilvános és ingyenesen elérhető akár az interneten, ám ez még önmagában nem elegendő. Ahhoz, hogy a potenciális nemfizetőt időben és nagy valószínűséggel ki lehessen szűrni, azt is tudni kell, hogy milyen összefüggéseket érdemes vizsgálni.
1. Könnyen lehet, hogy az alig egy éve alakult cég makulátlan: nincs lejárt tartozása sem a szállítók, sem az adóhatóság felé. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a tulajdonosok és cégvezetők előéletét (ilyen mátrixszerű szolgáltatás a céginformációs szolgáltatók portfoliójában általában elérhető), lehet, hogy kiderül: számtalan korábban bedőlt cégben is tulajdonosként vagy tisztségviselőként szerepeltek az érintettek. Ez pedig már olyan információ, amelyre oda kell figyelni.
2. Fontos támpontot jelent a pénzügyi adatok elemzése is: a mérlegek, beszámolók sokat elárulnak a vállalat gazdálkodásáról. Amennyiben egy cég árbevétele alig 10 millió forint, nem feltétlenül biztonságos 15 millió forintra szerződni vele. Triviálisnak tűnik, mégis sok szerződést megkötnek anélkül, hogy ezt ellenőriznék.
3. A vállalati tulajdonlás és a cég pénzügyi adatai mellett a cégdemográfia is sok mindenről árulkodik: az a vállalkozás, amely gyakran vált telephelyet, székhelyet, jellemzőek rá a gyakori tulajdonosváltások, az ügyvezető cserélése, vagy a bankszámla módosítása könnyen lehet, hogy ha fizetési nehézsége támad, inkább eltűnik, semmint megpróbálná teljesíteni a felé fennálló követeléseket.
4. A meglévő partnerek monitorozására is megéri (a céginformációs szolgáltatók figyelik a negatív információkat és rendszeresen értesítik az előfizetőt). Negatív információ lehet: adóhatósági eljárás, cégbírósági ügyek vagy más jogi procedúrák indulása, valamint a más partnerekkel való üzleti kapcsolat alakulása. Jó tudni: a NAV végrehajtás alá kerülő cégek egynegyede a statisztikák szerint nagyságrendileg egy éven belül megszűnik.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek