Jelentős javulás a cégvilágban

2013. augusztus 01. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Egyre kevesebb vállalkozás válik fizetésképtelenné, ezzel együtt egyre kevesebb új cég alakul, bár a működő vállalkozások száma lassan ugyan, de még mindig emelkedik. Javult a számlafizetési fegyelem is, stabilabb szerkezet felé mozdult el a cégvilág.

Lecsengőben a cégalapítási kedv – Kép: SXC

A cégalapítási kedv egyre inkább csökken Magyarországon. 2013 első félévében ugyanis 26 százalékkal kevesebb vállalkozás alakult, mint 2012 azonos időszakában. 2013 első felében közel 18 500 új céget jegyeztek be, ez a szám azonban majdnem 25 000 volt 2012 első hat hónapjában – áll az üzleti információszolgáltató elemzésében.

Magyarországon 2013. július 1-jén több mint 565 ezer társas vállalkozás működött, ami csupán 1,3 százalékkal több mint 2012 júliusának elején. Évről évre nő az aktív cégek száma hazánkban, azonban ez a növekedés egyre kisebb mértékű, és várható, hogy hamarosan csökkenni fog a számuk. A 2014 márciusának közepétől életbe lépő szabályozás is a gombamód növekvő cégszám ellen hat, ugyanis ismét 3 millió forintban határozza meg a kft. alapításhoz szükséges minimális jegyzett tőkét. 2012 elején, amikor csupán az illetékek változtak, sokan előrehozták cégalapításukat az alacsonyabb költségek miatt. Ez alapján feltételezhetjük, hogy 2014 elején az új cégalapítások számában növekedés történik majd. Előfordulhat, hogy a meglévő cégeknek is fel kell majd emelniük tőkéjüket, azonban erre haladékot kaphatnak, illetve ezt apportként is teljesíthetik, így az előrehozott cégalapítás valószínűleg jellemző lesz a jövő év elején is.

Az iparágak közel harmadánál csökkent a működő cégek száma az elmúlt egy évben. A legnagyobb csökkenés 2012. július 1-je és 2013. július 1-je között a bútorgyártásban, a textiliparban és a bányászatban volt, ahol több mint 2 százalékos csökkenés jellemezte az elmúlt 12 hónapot. Az élelmiszergyártásban, a nagykereskedelemben, a szolgáltatási szektorban, a közmű szolgáltatóknál és a gépjavítás területén azonban 3 százalékot meghaladó mértékben nőtt a vállalkozások száma. (Első ránézésre sokszor ijesztőnek látszanak a cégbedőlési adatok, pedig a gazdaság megtisztulását jelzik.)

Megyei bontásban az látszik, hogy Zala és Komárom-Esztergom megye kivételével nőtt az aktív cégek száma. A legnagyobb mértékben – 2 százalék felett – Békés és Csongrád megyében emelkedett a működő vállalkozások száma. A keleti és dél-keleti megyékben nőtt a legjobban a működő cégek száma az elmúlt 12 hónapban. Ennek oka, hogy munkalehetőség híján itt még mindig többen látják a kiutat a cégalapításban, azonban az új cégek stabilitása megkérdőjelezhető.

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Mindig van vevői kockázat
A kihívásokkal teli európai gazdasági környezet arra sarkallta a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fennmaradásuk érdekében új piacokat keressenek, azonban jelentősen alábecsülték a kockázatokat. A nyugat-európai cégek nemzetközi kereskedelemből származó behajthatatlan tartozásainak értéke 74,1%-kal, 90 napon túl lejárt számláik értéke pedig 22,6%-kal nőtt egy év alatt.

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül van, az elmúlt fél évben azonban 27 napra csökkent. Az építőiparban és a papíriparban, valamint az elektronikai cikk gyártásban nem ritka a jóval magasabb fizetési határidő, ugyanis a papíripari cégek esetén 2013 első félévében meghaladta a 40 napot az átlagos fizetési határidő, az építőiparban a 41 napot, az elektronika területén pedig a 48 napot. A július 1-jén életbe lépett törvény a maximális fizetési határidőt 30 napban határozza meg, és indokolt esetben engedi a 60 napot. Ebből következik, hogy az átlagos fizetési határidő biztosan csökkenni fog, mivel 2013-ban eddig a számlák 20,5 százalékánál 30 nap feletti fizetési határidővel kellett kalkulálni, valamint 60 nap feletti határidőt a kibocsátott számlák 5,61 százalékánál szabtak meg.

A Bisnode adataiból látszik, hogy az átlagos fizetési késedelem 2013 első félévében 23 nap volt, míg 2012 azonos időszakában csupán 20 nap. “A fizetési határidő rövidülésével gyakran előfordul, hogy a fizetési késedelmek nőnek meg” –  mondta Keleti József a Bisnode csoport Country Managere. Ahogy eddig is elengedhetetlen, hogy szerződéskötés előtt leellenőrizzük partnereink fizetőképességét, üzleti megbízhatóságát. (A fizetési késedelmek még mindig a magyar vállalkozások mumusai.)

Ma átlagosan csupán a számlák 61 százalékát fizetik határidőben a cégek. Ez az érték az elmúlt fél évben javult, mivel 2012 első felében csupán a számlák 53 százalékát fizették időben a vállalkozások.  Ez az eredmény nem feltétlenül jelzi a fizetési morál javulását, mivel egyre többen szabnak szigorúbb fizetési feltételeket, és csak akkor teljesítenek, ha már a fizetés megtörtént.

Nógrád megyében a számlák csupán 53,6 százalékát fizetik határidőben a cégek, míg Baranya és Tolna megyében a számlák több mint 65 százalékát időben egyenlítik ki.  A fizetési késedelem megyénként jelentősen eltér. Az országos átlagnál magasabb fizetési késedelmekkel kell számolni Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves megyében és Budapesten.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A fizetésképtelenségi eljárások száma jelentősen  – 42 százalékkal – csökkent 2013 első felében az előző év azonos időszakához képest. A megindított végelszámolások is jelentős mínusszal zárták az első félévet. 2013 első felében ugyanis közel 7000 végelszámolás indult, ami 64 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. (A tisztességes vállalkozások egyébként a jövőben kaphatnak majd második esélyt.)

A Bisnode Bedőlési Index értéke (BBI), mely a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított arányát jelzi, 2008-ban még 2,33 százalék volt, ehhez képeset 2012 végére közel megduplázódott és meghaladta a 4 százalékot. Az elmúlt fél évben azonban javulás kezdődött és a BBI értéke 3,14 %-ra csökkent. A BBI minden esetben 12 hónap felszámolásait és csődeljárásait viszonyítja az átlagos cégszámhoz, így kiválóan megvizsgálható vele a cégek fizetésképtelenségének alakulása. A cégbezárások egyéb eljárásokkal is történhetnek, például végelszámolással, de ezt nem a hitelező kezdeményezi partnere ellen, hanem ekkor a cég indítványozza saját vállalkozása bezárását.  Illetve ezek az eljárások is felszámolássá alakulnak kielégítetlen hitelezői igény esetén, így megjelenik az indexben, ha egy cég fizetésképtelenség miatt kénytelen bezárni. Ezért tisztán fizetésképtelenségi eljárásoknak csak a csőd és felszámolási eljárásokat tekinthetjük, amit a BBI is tartalmaz.

A 10 legkisebb Bisnode Bedőlési Indexszel rendelkező iparág

A legkisebb bedőlési indexszel rendelkező szektorok mezőnye stabilnak mondható, és a tavalyi értékhez képeset két iparágnak csökkent annyira a fizetésképtelenségi indexe, hogy be tudott kerülni a legkisebb bedőlési indexű szektorok közé. A vegyipari  (1,88 százalék) és a kommunális tevékenységet végző vállalkozások (2,39 százalék) 2012. júniusában még nem szerepeltek a legkisebb kockázatú szektorok között, mára azonban beletartoznak az első tízbe.

A 10 legnagyobb Bisnode Bedőlési Indexszel rendelkező iparág

A legnagyobb bedőlési indexszel rendelkező iparágak mindegyikének csökkent a BBI indexe az elmúlt egy évben, ha a 2013. júniusi értéket hasonlítjuk az ezt egy évvel megelőző értékhez. Az építőipar (5,27%) és a vendéglátás (4,45 %) már hosszabb ideje a lista elején szerepel. A bányászat (4,26 %) és a nemfém ásványi termék gyártása (3,63 %), azaz az üveg, kerámia, cementgyártás, ami szintén kapcsolódik az építőiparhoz, tavaly még nem volt benne a legrosszabb 10-ben. A bútorgyártás (3,29 %), ami egy éve még a 6. legnagyobb bedőlési szektor volt, most kikerült a listából.

Mi várható 2013-ban a továbbiakban?

A Bisnode Bedőlési Index (BBI) értékének jelentős csökkenése azt vetíti elő, hogy a cégvilág rálépett a stabilizáció útjára. Egyre kevesebb új vállalkozás alakul, amit inkább pozitívumnak könyvelhetünk el, mivel Magyarországon még mindig nagyon magas a cégszám és minden 8. háztartásra jut egy vállalkozás. Amennyiben a csökkenő cégszámhoz egy alacsonyabb bedőlési index tartozik, akkor hosszú távon egy stabilabb cégszerkezettel számolhatunk.

A július 1-jén életbe lépett Ptk. fizetési határidő maximalizálásra vonatkozó része miatt várhatóan nőni fog az átlagos fizetési késedelem Magyarországon, mivel jelenleg a számlák ötödét 30 napnál nagyobb határidőre állítják ki. Különösen fontossá válik ezért az üzleti partnerek fizetőképességének ellenőrzése, valamint az információszerzés arról, hogy a cégek általában milyen fegyelemmel, mekkora határidőben és milyen késéssel egyenlítik ki tartozásaikat. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere ezen kívül fontosnak tartja a megrendelők fizetőképességének folyamatos nyomon követését, monitorozását. Így a cégek automatikusan értesülnek, ha valamelyik megrendelőjük kockázatossá válik, és időben minden szükséges lépést megtehetnek, hogy megvédjék magukat a nemfizetési kockázatoktól és veszteségektől.

Most már időben kell fizetni
Hozzávetőleg 400 milliárdra becsülik csak az építőiparban a lánctartozások okozta veszteségeket. A körbetartozások azonban már nemcsak ezt a szektort sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban válságállónak tartottak. A „baj” oka sok esetben a kifizetetlen vagy késve fizetett számla, ami akár a cég és üzleti partnereinek bedőléséhez is vezethet. A késedelmes fizetések ellen és a lánctartozások megakadályozása érdekében készült el a polgári törvénykönyv 2013. július 1-jével hatályos, pénzfizetésre vonatkozó szabályozása, amely szigorúbb fizetési határidőket és szigorúbb szankciókat ír elő. – derül ki a Szecskay Ügyvédi Iroda összeállításából.