Ipar 4.1, avagy digitalizáció bölcsen

2019. május 13. hétfő - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az ismert mondás szerint a tájékozott ember tudja, hogy a paradicsom gyümölcs, de a bölcs ember az, aki ennek ellenére nem rakja bele a gyümölcssalátába. Hasonló a helyzet a digitalizációval is. Ügyes fejlesztőkkel bármilyen működés automatizálható, de ha bölcsen akarunk eljárni, akkor érdemes előtte átgondolni, hogy biztosan a jelenlegi folyamatainkat szeretnénk-e hosszú távra bebetonozni. Ahogyan a jó gyümölcssaláta harmonikus íze a megfelelő belevalók használatát, a jól működő automatizált folyamat a megfelelő tevékenységek optimális végrehajtását igényli.

Az „Ipar 4.0”, a „Dolgok Internete” vagy az „Okos városok” kifejezések széles körben ismertek, és lényegében ugyanarról szólnak: az adattudomány, a robotizálás és általában az automatizálás forradalmi hatásáról mindennapi életünkre, beleértve a munkavégzési szokásainkat is. Rendszeresen bukkannak fel a médiában publikációk, amelyek hangsúlyozzák ezek veszélyét, nem minden ok nélkül riogatva egyes szakmák eltűnésével vagy radikális átalakulásával, illetve újak megszületésével. Vállalatvezetőként mindannyian ki vagyunk téve ezeknek a veszélyeknek, amelyeket jól hasznosítva lehetőségekké és előnyökké formálhatunk.

4.0-s megoldások alkalmazásában jól áll az európai ipar Forrás: ipar4.hu

Forrás: ipar4.hu

Ahogy a cikksorozatunk korábbi részeiben is igyekeztünk alátámasztani, a folyamatok képezik a vállalkozások egyik legnagyobb értékét, amelyek megfelelő menedzselése segítheti leginkább a piaci versenyelőny megőrzését vagy megszerzését. Kétség sem férhet hozzá, hogy – leszámítva néhány speciális területet – az automatizálás önmagában is javíthat a folyamatokon, csökkentve a manualitásból származó hibákat és időveszteséget. Ugyanakkor a „gép” mindent megcsinál, amit kérünk tőle, ezért nem spórolhatjuk meg ez előtt azt a munkát, amely a folyamat veszteségeinek azonosítását és megszüntetését, valamint a munkavégzés megszervezését célozza. Ez reményt is adhat mindannyiunknak arra, hogy a robotizálás és algoritmizálás ellenére szükség lesz az emberi kreativitásra addig, amíg a mesterséges intelligencia el nem tudja végezni ezt a feladatot is.

Az értékteremtés szimfóniája
Mi lesz, ha melléfogunk, vagy ha rossz ütemben mozdulunk és megbomlik az oly nagy műgonddal megtervezett harmónia? Lesz-e lehetőségünk javítani, vagy az eddig befektetett munka kárba vész?

A folyamatautomatizálás előszervezése nagy vonalakban az alábbi lépésekből áll:

  • A folyamat céljának, az előállítandó értéknek a meghatározása. Ez azoknak a termék- vagy szolgáltatás-jellemzőknek a halmaza, amelyekért az ügyfél hajlandó fizetni, mert számára értéket hordoz. Ebben a lépésben kell megfogalmazni azt is, hogy melyek azok a jellemzők, amelyeket tudatosan nem fogunk létrehozni.
  • Az értékáramlás meghatározása, amely azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyek az értéket hordozó funkciókat létrehozzák. Az automatizálás szempontjából talán ez a legfontosabb lépés. Itt kell ugyanis eldöntenünk, hogy melyek azok a műveletek, amelyeket nem kell (és eddig sem kellett volna) elvégezni, ezért gépesíteni sem szabad. Szolgáltató folyamatnál itt kell gondoskodni a fölösleges adatrögzítés megszüntetéséről is.
  • A termelés megszervezése, azaz annak a szabályrendszernek a meghatározása, hogy milyen termékeket, milyen sorrendben és milyen ütemezésben állítunk elő. Ennek eredménye a tételek egydarabos áramlását biztosító, a húzó elvnek megfelelő, végeredményben a lehető leggyorsabb és ezáltal leghatékonyabb gyártást biztostó folyamat. Csak ennek elérése után érdemes a szabályokat algoritmizálni. A tömegszerű feldolgozást végző szolgáltatások is hasonló elvek mentén szervezhetők.
  • Az erőforrások hozzárendelése kapacitás- és kompetenciaelemzés alapján. Ez szintén hatással van az automatizálásra, amelyet könnyen beláthatunk, ha a munkaállomások elrendezésére vagy az informatikai eszközök felhasználó-menedzsmentjére és méretezésére gondolunk.

Tapasztalatunk szerint csak a fenti lépéseket követően érdemes nekilátni akár dobozos szoftverek vagy kész gyártósorok vásárlásának, akár egyedi fejlesztéseknek. Az ezek miatti átfutási idő növekedés busásan megtérül az igények pontosabb specifikálása, a fejlesztés során felmerülő problémák kezelése, a tesztelés és a próbaüzem felgyorsítása, valamint a bevezetés megkönnyítése eredményeképpen.

Az automatizálás jelentős anyagi ráfordítást igényel, ezért csak a valódi értékteremtésre érdemes alkalmazni, a szükséges átalakításokat pedig még előtte javallott elvégezni, töredékköltségek mellett. Ehhez nyújt segítséget a folyamatközpontú előszervezés, amelyet együttesen alkalmazva a robotizálással és algoritmizálással, bátran hívhatunk bölcs digitalizálásnak, vagy Ipar 4.1-nek.

Szerző:

Dr. Csiszér Tamás

minőségügyi mérnök,

Resultator Kft. vezető tanácsadója.

Szerzőnk:
Csiszértamás_bélyegkepDr. Csiszér Tamás minőségügyi mérnök, az Óbudai Egyetem oktatója, a Resultator Kft. fekete öves Lean Six Sigma vezető tanácsadója. Szakmai tapasztalatát több mint száz működésfejlesztési projektben végzett munkája során szerezte. Kutatási területei a működésfejlesztés eszköztárának fejlesztése, valamint a lézersugaras technológiák alkalmazása fém-polimer hibrid kötések kialakításában.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor