Inkább ártanak nekünk az uniós pénzek?

2016. június 27. hétfő - 08:08 / piacesprofit.hu
  •    

Az Európai Unió alapjaiból érkező források a jelenlegi formában torzítják a magyar gazdaság működését, piacidegen viselkedésmintákat alakítanak ki, jelentős részben olyan kapacitásokat finanszíroznak, amire nincs kereslet, a gazdaság fenntartható növekedésére gyakorolt eredményességük pedig szinte alig látható – vélekedtek a szakértők a Milennium Intézet uniós forrásokról rendezett konferenciáján.

uniós pénzgurigák uniós zászlóval

Kép: Pixabay

„A rövid távú pozitív hatások egyértelműek, és nem is túl bőségesek: a pénz megérkezik, és valamilyen kapacitást szolgál – vélekedett Zsembery Levente, az X-Ventures Zrt. vezérigazgatója a Milennium Intézet által rendezett Fejlődés, vagy függőség című konferencián, majd kijelentette: “teljesen elhibázott a jelenlegi támogatási rendszer, mert végső soron más hatása van, mint ami a célokban szerepel.”

A gombhoz varrnák a kabátot
A kis- és középvállalkozások fele indulna az új uniós pályázatokon, közel harmaduk pedig eszköz- és telephelyfejlesztésre fordítaná az így bevont forrást, de üzleti elképzeléseiket a pályázathoz igazítanák – és nem fordítva.

A szakértő szerint ugyanis a jelenlegi pályáztatás legnagyobb gondja, hogy nem a vállalkozások valódi szükségleteit támogatja, hanem fordítva, eltorzítja a vállalkozások igényeit. A szereplők az „ingyen pénzre” hajtanak, vagyis ahhoz igazítják terveiket, amire pályázni lehet. Ebből következően sokszor olyan kapacitások épülnek ki, amelyek mögött nincs vagy alacsony a piaci kereslet, így ezek nem fenntarthatók. A kihasználhatatlan eszközparkok pedig az amortizáció elszámolásakor tőkevesztéshez vezetnek, és könnyen csődbe taszíthatják az adott szereplőt.

„Ennek fő oka, hogy a magyar piacon nagyon komoly hiánycikk a vállalkozói tudás, a vevőorientált gondolkodás, a fókuszált menedzsment, a rugalmasság. A szereplők nem látják, nem tervezik tetteik következményeit, így sokszor pályázati intézményrendszerben és adminisztrációban elveszve találják magukat. A vevői igények így háttérbe szorulnak, az adott vállalkozás pedig nem tud fejlődni, nem lép tovább. A helyzetet tovább rombolja, hogy a pályázati rendszer nagyon kevéssé rugalmas, így a nyertesek a menet közben változó piaci környezethez nem tudnak alkalmazkodni, évekig nem tudják pályázaton nyert eszközeiket továbbértékesíteni, felhasználni, ez pedig rombolja a versenyképességet” – vélekedett Zsembery Levente.

Összességében a vezérigazgató meglátásai szerint a mai uniós finanszírozás torzít, piacidegen és hatékonyságromboló, valamint ráerősít a vállalkozások egyébként is meglévő gyengeségeire. Megoldást jelenthetne, ha a rendelkezésre álló forrásokat Magyarország elsősorban az intézményrendszer fejlesztésére, hazai vállalkozások gyengeségeinek kiküszöbölésére fordítaná, azaz a jelenleginél jóval többet költene képzésre, menedzsmentképességek kialakítására, általában üzleti gyakorlati tudás fejlesztésére.

Még pályázni sem tudunk rendesen
Lényegesen nagyobbra nő az idén a GINOP kerete a vártnál, várhatóan a legsikeresebb, kapacitásbővítő pályázat is újranyílik a kkv-knak. De hiába több a pénz a GINOP-ban, ott is marad, ha a cégeken múlik: még mindig túl sok a hibásan beadott támogatási kérelem. Összeszedtük, mire érdemes figyelni.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek