IMF vs. Magyarország: Jön a finálé?

2012. május 29. kedd - 15:04 / Sebők Orsolya
  •    

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a harmadik felvonás: ez történt 2012-ben.

A sorozat első részét itt, a másodikat itt olvashatják.

Fellegi Tamás, Magyarország és a nemzetközi pénzügyi szervezetek közötti tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter 2012. január 10-én Washingtonban megbeszéléseket kezd a hivatalos tárgyalások előkészítéséről. A tárgyalásból „informális” egyeztetés lesz, amelyen az IMF egyértelművé teszi: Magyarország az elővigyázatossági hitel (PCL) helyett csak a készenléti hitelkeretre (SBA) jogosult, amit sokkal szigorúbb feltételekkel nyújt az IMF. A valutaalap egyértelműen kimondja: a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt a jegybanktörvényt módosítani kell és csak akkor tárgyal, ha az EU is. Christine Lagarde IMF-főigazgató a megbeszélést követő nyilatkozatában leszögezte: „az IMF, mielőtt eldönti, mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról, és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából”.

Orbán Viktor és Jose Manuel Barroso Kép:PP archív

Orbán Viktor és Jose Manuel Barroso
Kép:PP archív

Fellegi január 20-án találkozik Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével, ám időközben a bizottság bejelenti: nem csak fenntartja a túlzott deficiteljárást, hanem további intézkedéseket tart szükségesnek. Három uniós kötelezettségszegési eljárás indul. A jegybanktörvénnyel kapcsolatos eljárás megindításáról szóló bizottsági tájékoztatóban az is szerepel: az igényelt magyar pénzügyi támogatásról való hivatalos tárgyalások előfeltétele a jegybanki függetlenség. Olli Rehn, José Manuel Barroso bizottsági elnök és Amadeo Altafaj Tardio, Olli Rehn szóvivője is hangsúlyozta: Magyarországnak teljesítenie kell az előfeltételeket, mielőtt el lehet indítani a tárgyalási folyamatot. Az Európai Bizottság a jegybank, a bírák, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének, ezenkívül a bírói tevékenység felső korhatárának szabályozását problematikusnak találta, ezek megváltoztatása a hitelkérelmi tárgyalások előfeltétele. (Az Európai Parlamentben is téma volt hazánk.)

“Magyarországnak teljesítenie kell az előfeltételeket, mielőtt el lehet indítani a tárgyalási folyamatot”

Velencei Bizottság 2012. március 16-án hivatalos véleményt fogadott el a bírósági törvényekről, amelyben javaslatokat fogalmazott meg a bírósági törvények általuk kívánatosnak tartott módosítása céljával. Miközben a hazai közvélemény folyamatosan találgat, hogy mikor indulnak a hivatalos tárgyalások, Orbán Viktor azt mondja: ő két hónapja az asztalnál ül, csak az IMF nem jön. Eközben a nemzetközi szervezetek több szócsövön keresztül is jelzik: a magyar kormánynál a labda, hiszen az EU és a Valutaalap is egyértelművé tették, hogy milyen feltételeket kell Magyarországnak teljesítenie ahhoz, hogy a tárgyalások megindulhassanak.

Áprilisban Martonyi János külügyminiszter az ATV Híradójában még mindig azzal érvel, hogy a kormány nem ismeri pontosan a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kötendő hitelmegállapodás előfeltételeit. Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára a Dow Jones hírügynökségnek pedig azt mondja: reméli, hogy senki nem akarja összetéveszteni a dolgokat, amelyek nem szükségszerűen kapcsolódnak a hiteltárgyalások megkezdéséhez. A kormány akceptálja, hogy a nemzeti bank függetlenségét érintő eljárás előfeltétel, de álláspontja szerint a bírók nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt folyó uniós kötelezettségszegési eljárás teljesen külön ügy. A kormány álláspontja szerint marad az egykulcsos személyi jövedelemadó és az új adórendszer kétharmados oltalmát sem kívánják megszüntetni. Orbán Viktor úgy véli, hogy kizárt az, hogy a kötelezettségszegési eljárások hátráltatnák a megállapodást.

Március 30-án a magyar kormány benyújtja válaszait a kötelezettségszegési kérdésekben. Április 12-én az Európai Központi Bank a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban néhány pontot továbbra is kifogásol, egyebek mellett a monetáris tanács bővítésének szándékát. Április közepén Frankfurtban ötoldalú szakértői tárgyalás kezdődik az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány képviselőinek részvételével az MNB-törvénnyel kapcsolatos kifogások tisztázására, és hogy a vitás pontokat megoldják.

Varga Mihály Kép:MTI/SoósLajos

Varga Mihály
Kép:MTI/SoósLajos

Április végén informális megbeszélést folytat Brüsszelben José Manuel Barroso és Orbán Viktor. A magyar kormányfő tájékoztatása szerint lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. A kezdés feltétele továbbra is a jegybanktörvény módosítása. Ha a parlament megszavazza a szükséges változtatásokat, elindulhatnak a tárgyalások.

A magyar kormány gyors megállapodást szeretne. Orbán Viktor biztosítja az Európai Bizottság elnökét, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét semmi sem veszélyezteti. Jelezi, a Velencei Bizottság által javasolt lépéseket a kormány elfogadta és azokat gyorsan és egészében végrehajtja. A Magyar Nemzeti Bank ügyében pedig azt nyilatkozta, hogy a kormány gyorsan meghozza az eddig megküldött megoldási javaslatoknak megfelelő intézkedéseket, az Európai Központi Bankkal pedig folytatja a „biztató előrehaladást mutató” konzultációt az általa felvetett kérdésekről. Az adatvédelmi hivatallal és a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban a magyar közlés szerint a vitás kérdések többsége sikeresen lezárult, már csak két jogvita maradt, a kormány ezekkel kapcsolatban „tudomásul veszi, ha azok lezárására az Európai Bíróság eljárásában kerül sor”.

Április 25-én az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben bejelenti: megkezdődhetnek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről. Április 26-án a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált a magyar-EU tárgyalások fejleményeire. Ebben üdvözölte az előrelépést és egyúttal kijelentette: kész megkezdeni a hiteltárgyalásokat, amint a megfelelő lépések megtörténnek az MNB függetlenségének biztosítására.

A tárgyalásokat június 1-jétől Varga Mihály tárca nélküli miniszter vezeti. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Május 22-én Varga Mihály a parlamenti meghallgatásán azt mondja: „Én sem vagyok Superman, nem tudom egyedül befolyásolni a megállapodást. A végső megállapodás csak harmadrészt múlik a magyar kormányon, az Európai Unió és az IMF hozzáállása ugyanolyan mértékben befolyásolja majd a tárgyalások kimenetelét”.

Vélemények
Év elején elemzők úgy vélik, a kormány időhúzásra játszik.
Orbán Viktor kormányfő szerint ez „szamárság”. Szerinte Magyarország mindent megtett azért, hogy a tárgyalások elkezdődjenek, megnevezte főtárgyalóját, kinyilvánította ez iránti szándékát, több ezzel kapcsolatos lépést megtett – vagyis „nem mi, hanem a tárgyalópartnereink késlekednek”, mondja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fórumán.
Egyre nagyobb szüksége lenne az adóssággal küszködő magyar gazdaságnak a megállapodásra, vélekedtek március felé az elemzők.
A Bloomberg szerint a rossz első negyedéves növekedési adatok rontják Magyarország alkupozícióját az IMF-nél.