Íme, a kisvállalati adó részletei!

2012. július 11. szerda - 12:33 / Kolossa Katalin
  •    

A maximum 25 főt foglalkoztató és legfeljebb 500 millió forint bevételű vállalkozások választhatják majd a kisvállalati adózást. A létszám- és árbevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni. A kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.

kk
Kép: PP archív

A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében két új, az érintettek számára választható adónemről – szóló törvényt nyújtott be kedden a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, mégpedig a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, valamint a kisvállalati adóról.

Ha a bejelentés napján a vállalkozás végre-hajtható adótartozása meghaladja
a 10 millió forintot, a bejelentés nem jogszerű.

A törvénytervezet indoklása hangsúlyozza: a kisvállalati adóra vonatkozó rendelkezéseket a számviteli törvény rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni, az attól való eltérés – a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében – nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A törvényjavaslatról várhatóan szeptemberben szavaznak majd a képviselők.

A kisvállalati adó alanya lehet
□ egyéni cég,
□ közkereseti társaság,
□ betéti társaság,
□ korlátolt felelősségű társaság,
□ szövetkezet és lakásszövetkezet,
□ erdőbirtokossági társulat,
□ végrehajtó iroda,
□ ügyvédi iroda,
□ közjegyzői iroda,
□ szabadalmi ügyvivői iroda,
□ külföldi vállalkozó,
□ belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Ki választhatja a kisvállalati adót?

Annak a vállalkozásnak, amely a kisvállalati adó szerinti adózást választja, ezt be kell jelentenie az adóhatóságnál, a bejelentését elektronikus úton kell megtennie, és a törvényben meghatározott feltételeknek is meg kell felelnie. Ezek szerint:

■ az adóévet megelőző év január első napjától november utolsó napjáig bármely időpontban a foglalkoztatottak száma nem haladhatja meg a 25 főt,
■ az adóévet megelőző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétel nem haladhatja meg az 500 millió forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén annak időarányos részét),
■ az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszeg nem haladta meg az 500 millió forintot,
■ az üzleti éve a naptári évnek felel meg,
■ adószámának alkalmazása az adóévet megelőző két naptári évben nem volt jogerősen felfüggesztve.

A foglalkoztatotti létszám és az árbevételi korlátok számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni. (E jogszabályban a társasági adóról szóló törvény 4. paragrafus 23. pontja szerinti vállalkozás minősül kapcsolt vállalkozásnak.)

Mikor szűnik meg?
A kisvállalati adóalanyiság megszűnik:
■ ha a vállalkozás bevétele az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintot meghaladja, mégpedig az azt megelőző hónap utolsó napjával;
■ végelszámolás, felszámolás esetén, az eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
■ ha az adóalany felszámolás, végelszámolás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával,
■ ha az adóhatóság az adózónál jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, illetve be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása jogcímen mulasztási bírságot állapít meg, a határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával;
■ ha az adóhatóság az adózó adószámát jogerősen felfüggesztette, a határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával;
■ ha valamely naptári negyedév utolsó napján az adózó végrehajtható adótartozása meghaladja a 10 millió forintot, a naptári negyedév utolsó napjával;
■ átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén az azt megelőző napon;
■ ha változás miatt a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, a változás hónapjának utolsó napjával .

A törvényjavaslat a belföldi jogalanyok számára teljes körű – vagyis a belföldi és külföldi jövedelemre egyaránt vonatkozó – adókötelezettséget ír elő, míg a külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyén végzett vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmére terjed ki.

A kisvállalati adót választóknak a mérlegforduló nap megváltoztatására nincs lehetőségük.

Mikortól, és meddig?

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság az erre vonatkozó bejelentést követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-jétől december 20-áig lehet megtenni az adóhatóságnál. Ha a bejelentés napján a vállalkozás végrehajtható adótartozása meghaladja a 10 millió forintot, a bejelentés nem jogszerű.

Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy adókötelezettségeit már nem a kisvállalati adózás szabályai szerint kívánja teljesíteni, akkor az erre vonatkozó bejelentését – ugyancsak elektronikus úton – december 1. és december 20. között kell megtennie – határidő jogvesztő -, és ebben az esetben a kisvállalati adó szerinti jogalanyiság a bejelentés adóévének utolsó napjáig fennáll..

A megszűnés tényét, a megszűnés okát és napját a megszűnés napjától számított 15 napon belül kell bejelenteni az állami adóhatóságnak, amely határozatot hoz az adóalanyiság megszűnéséről, kivéve azt az esetet, ha a megszűnést az adóalany végelszámolása, felszámolása, illetve azok nélküli megszűnése, valamint átalakulás, egyesülés vagy szétválás okozta.

Ha az adóalanyiság megszűnik, azt a megszűnéstől számított két évig az adózó ismételten nem választhatja.

A törvényjavaslatban szerepel
25 adóalapot korrigáló tétel is.

A kisvállalati adó alapja és mértéke

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása – vagyis a pénzeszközök számvitel beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége -, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, amelynek a járulékalapot képező jövedelemként magánszemélynek (ideértve különösen a munkavállalót) juttatott vagyoni érték minősül.

A törvényjavaslatban szerepel 25 adóalapot korrigáló tétel is. Az adóalapot csökkentik a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök, különösen: a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése. Az adólapot növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök, így egyebek mellett hitel visszafizetése, hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás. Ugyancsak növelik az adóalapot a nem a vállalkozás érdekében felmerülő kiadások, ráfordítások, ilyen többek között a végleges pénzeszközátadás, a bőncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben felmerült kiadás, a tartozás térítés nélküli átvállalása, a követelés elengedése, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, a térítés nélküli eszközátadás. Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, elszámolt ráfordítás összege szintén növeli az adóalapot.

Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka, amelynek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

A bevallás szabályai
A kisvállalati adó alanyát adóelőleg- és adófizetési, egyes esetekben előlegkiegészítési kötelezettség terheli. A vállalkozásnak főszabály szerint az adóévet követő május 31-éig kell a kisvállalati adót megállapítania és bevallania, kivéve, ha az adóalanyisága év közben szűnik meg. Ebben az esetben az adóbevallás benyújtásának határideje a megszűnést követő ötödik hónap utolsó napja. Az adóelőleg összegét naptári hónaponként kell megállapítani, és azt az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafusának (2) bekezdése szerinti bevallásában kell bevallani. Ha a kisvállalkozás előlegkiegészítésre köteles, arról az adóév december 20. napjáig köteles bevallást benyújtani.
A vállalkozásnak – az adóév első 11 hónapjára – az adott tárgyhónapban a foglalkoztatottaknak kifizetett, a társadalombiztosítási juttatásokról szóló törvény alapján járulékalapot képező összes jövedelem 19 százalékában meghatározott mértékű adóelőleget kell fizetnie a tárgyhónapra vonatkozóan. Ha a vállalkozás éves szinten számított bevétele az adóévet megelőző adóévben meghaladta a 100 millió forintot, akkor az adóév december 20-áig köteles az általa addig megfizetett adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére kiegészíteni (előlegkiegészítés).
Az adóévre megállapított adót – a megfizetett adóelőleg beszámításával – az adóbevallás benyújtására előírt határidőig (az adóévet követő év május 31-éig, illetve év az adóalanyiság év közi megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig) kell megfizetni. Ha a megfizetett adóelőleg meghaladja az éves adófizetési kötelezettséget, a különbözet visszaigénylésére a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától jogosult a vállalkozás.