Még mindig nem ért véget az a vesszőfutás, amit a visszaeső belső fogyasztás miatt kell elszenvedniük a vállalkozásoknak: az elmúlt 12 hónapban nemhogy csökkent volna, hanem valamelyest még emelkedett is az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártásával, a kiskereskedelemmel, a gépjármű kereskedelemmel, a vendéglátással foglalkozó cégek bedőlési aránya.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Jól látszik, melyek azok az ágazatok, amelyeket továbbra is sújtanak az évek óta tartó gazdasági válság hatásai: a korábbi 12 hónap adataival összehasonlítva 2012. április 1-je és 2013. március 31. között valamelyest tovább nőtt az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásával, a gépjármű-kereskedelemmel, a kiskereskedelemmel és a többi között a vendéglátással foglalkozó cégek bedőlési aránya – derül ki a Bisnode üzleti információs szolgáltató legfrissebb elemzéséből. A számítógépek, elektronikai termékek és a bútorgyártás területén is romlott a helyzet némileg.
Nem meglepetésszerűen dőlnek be a cégek – Kép: SXC
„A bedőlési arány a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányát jelzi, így alkalmas arra, hogy a segítségével jellemezzük egy-egy ágazat helyzetét. Egyértelmű, hogy a belső fogyasztás visszaesése továbbra is sújtja a vállalkozásokat. Nemcsak az élelmiszerek, tartós fogyasztási cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek körében nőtt a felszámolások, csődök aránya, hanem például a pénzügyi szolgáltatások, a művészet, a szórakozás és a szabadidő területén is" – mondja Keleti József, a cég ügyvezető igazgatója.
Továbbcsökkent a fogyasztás
A szakember szerint az ok az, hogy a háztartások részben kényszerűségből, részben önként visszafogták kiadásaikat. Azokban a családokban, ahol egy vagy több kereső munkanélküli lett az elmúlt időszakban, vagy a hitelek törlesztőrészleteit nyögik, egyszerűen nem jut annyi pénz élelmiszerre, szórakozásra,mint korábban. A többiek pedig egyelőre kivárnak például az új autó, motorkerékpár megvásárlásával, hiszen még mindig nem tudható, mikor kerül felszálló ágba a gazdaság. A bedőlési arány továbbra is az építőipar területén a legmagasabb (6,6%), ami a felújítások, az építkezések és a beruházások elmaradásával magyarázható.
A cégek fele sáros valamiben
Közel 390 ezer olyan cég van Magyarországon, amely legalább 3 éve működik és ezeknek csupán 48 százalékát nem érintette soha semmilyen negatív esemény (pl.: NAV eljárás, bírság, bírósági határozat). Amennyiben a fiatalabb cégeket is belevesszük az elemzésbe, akkor azt látjuk, hogy csupán 53 százalékuk negatív esemény „szűz”, azaz gyakorlatilag minden második cégnek volt már valamilyen bírsága, végrehajtása. Egy cég kockázatosságával kapcsolatban az úgynevezett egyéb negatív események beszédesek, mivel ezekből tájékozódhatunk például az APEH adószám-felfüggesztési és törlési határozatairól, adótartozás meglétéről, bírósági végrehajtásról, büntetőjogi eseményekről vagy munkaügyi bírságokról. A hatóságok által indított negatív események aránya évről évre magas értékeket ér el. 2011-ben volt a csúcs, amikor több mint 671 ezer eljárást indítottak a hatóságok 407 ezer cég ellen. 2012-ben ez az adat csökkent, mivel „csak” 267 ezer céget érintett ilyen esemény, de még így is nagyon magas számról beszélünk.
Fontos azonban, hogy ez a folyamat az ágazatok szerkezetére nézve korántsem egyértelműen negatív. Tény, hogy a bedőlő cégek egy része olyan vállalkozás, aminek az évek óta tartó krízis során egyszerűen kimerültek a pénzügyi tartalékai, és a tulajdonosok sem rövid, sem hosszú távon nem látnak már perspektívát a működtetésben, így kénytelenek bezárni a boltot. Bár a fogyasztás visszaesése mellett sokan küszködnek a hitelek hiányával, a bankok szigorú garanciavállalási előírásaival is, a felszámolások és csődök hosszú távon oda vezetnek, hogy jellemzően a stabil, jó stratégiával versenyző vállalkozások maradnak talpon. Ez pedig erősebb, kevésbé sérülékeny ágazati és gazdaságszerkezetet hoz létre regionális és országos szinten is – teszi hozzá Keleti József.
A legfejlettebb régiót is elérte a válság
A megyei statisztikákat vizsgálva szembeötlő, hogy a dél-alföldi megyéken kívül a főváros és Pest megye is emelkedő bedőlési mutatókat produkál. – Ennek magyarázata az, hogy a válság továbbgyűrűző hatásai immár elérték az ország legfejlettebb, közép-magyarországi régióját is – mondja Keleti József. Ugyanakkor Vas megye kivételével a Nyugat-Dunántúl minden megyéjében csökkent a felszámolások, csődeljárások aránya, csakúgy mint az Észak-Alföldön.
Komáron-Esztergom megyében harmadára csökkent a bedőlési mutató, ami annak köszönhető, hogy az itt működő – elsősorban autóipari – cégek már korábban csökkentették kapacitásaikat, és jelenleg kivárnak. Még meglévő beszállítói körüket ellátják munkával, akik pedig nem kaptak elegendő megrendelést, már korábban bedőltek.
Mennyire kockázatos üzleti partnere?
Új kockázatossági mutatószámmal jelent meg a piacon a Bisnode csoport. A Bisnode Rating a korábbinál meglepően nagyobb pontossággal jelzi előre a cégbedőléseket, és különíti el a rossz, illetve jó vállalkozásokat. A Bisnode csoporthoz tartozó, Dun & Bradstreet Hungária Kft. 2007-ben bevezetett kockázatossági mutatószáma, az úgynevezett Failure Score megalkotásakor még 2,1 százalék volt a cégek bedőlési aránya, míg mára ez a szám felkúszott 4 százalékra. Ez a jelentős változás, valamint a Bisnode adatbázisának, fizetési tapasztalatok programjának dinamikus bővülése motiválta egy új, a korábbinál hosszabb megfigyelési alapon nyugvó, minden eddiginél jobb előrejelző képességgel rendelkező kockázatossági mutatószám kifejlesztését.
