Így veszítjük el a jelentkezőket már a hirdetéssel

A cégek egyre tisztábban látják, hogy pedálozniuk kell a jó munkaerőért, sokan mégis már az álláshirdetéssel elriasztják azokat a kiváló jelentkezőket, akiket szeretnének megfogni. Lássuk a legalapvetőbb hibákat!

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A munkaerőhiány volt 2016 egyik fő témája a magyar gazdaságban, és úgy tűnik, nem lesz ez másképp idén sem. Sőt… A munkaerőhiány komoly, kézzelfogható veszteségeket jelent a cégeknek, azonnali megoldásokra lenne tehát szükség.

A legjobb, amit tehetünk, hogy igyekszünk megtartani a munkavállalókat – erről sokat írtunk, többek között itt és itt.

Azonban biztos, hogy a korábbi éveknél gyakrabban lesz szükség arra is, hogy új dolgozókat toborozzunk. Vagyis egy rövidke álláshirdetés segítségével kellene felkeltenünk a kiváló munkavállalók figyelmét, és meggyőzni őket, hogy keressenek meg minket. Nem könnyű.

Kép: Pexels

Ráadásul az aktív munkakeresők több mint 80 százaléka kérdőjelezi meg az álláshirdetések igazságtartalmát – derült ki a DreamJo.bs és az NRC Marketingkutató Zrt. közös felméréséből. Munkaerő-piaci szakértők szerint ennek elsődleges oka a sok mellébeszélés.

Egy a százból

A legtöbb hirdetésnél, ha kitakarjuk a pozíciók megnevezéseit, megállapíthatatlanná válik, melyik területhez is köthetők: szinte ugyanazok a követelmények a jelentkezőktől. Mi úgy gondoljuk, hogy a munkakeresők akkor fogják elhinni az álláshirdetések tartalmát, ha az alapján el tudják képzelni magukat, szerepüket, egy napjukat a csapattal – mondja Sóti Anett, a DreamJo.bs társalapítója.

A szakértők szerint a cégeknek a bevett frázisok – versenyképes díjazás, fiatalos környezet – helyett a valódi erősségeiket és elvárásaikat kellene megmutatniuk, ez lenne az, amivel valóban ki lehetne emelkedni a mezőnyből.

Érdemes lehet megmutatni, hogy az adott munkakörben már a cégnél dolgozó kollégák mit szeretnek a munkájukban, lehetőség szerint névvel vállalt idézetekkel alátámasztva az állítások valódiságát. Minden toborzási szakértő egyetért abban, hogy jelenleg a munkavállalói ajánlás a legjobban működő toborzási forma: vagyis ott jelenik meg a legtöbb és legjobb jelentkező, ahol egy ismerős szól, hogy toboroznak a cégnél. Ha erre épp nincs lehetőségünk, akkor is érdemes megpróbálni hasonló „hangulatot” létrehozni. Mindig meggyőzőbb, ha egy dolgozó mondja el, miért jó az adott cégnél dolgozni, mint ha a HR osztály hivatalos megfogalmazásai sorjáznak a hirdetésben.

Jó HR, jó cégreputáció
Kevés cégnél gondolnak rá, hogy nemcsak ők formálnak véleményt az állásra jelentkezőkről, de a folyamat során a pályázó is megítéli a céget. A munkáltatói márkát, a munkáltató jó vagy rossz hírét a dolgozókon kívül azok is építik vagy rombolják, akik végül nem nyerték el a vágyott pozíciót.
Az igazán jó álláshirdetés alapja, hogy a vállalat ismerje saját magát, valódi előnyeit, amit kommunikálni érdemes. Természetesen ennek a tudásnak a megszerzése is energiabefektetést igényel, de ez bőven megtérül. Hiszen ez az alapja a cég mellett hosszú távon elkötelezett munkatársak megszerzésének.

Mit is akarok?

Sok álláshirdetés úgy próbál meg egyedi lenni, hogy szórakoztatónak szánt megfogalmazásokkal írja körül, kit keres – amitől sok esetben csak épp az nem derül ki, hogy valójában mi a pozíció, amit szeretnének betölteni. Persze, az egyediség fontos, de alapvetően nem szórakoztatni akarunk a hirdetéssel, hanem információt átadni. Ne kényszerítsük a potenciális jelentkezőket arra, hogy olvassanak a sorok között!

Nem csak azt kell egyértelműen közölnünk, hogy mi a pozíció neve, hanem ennél sokkal többet: azt, hogy valójában mi az, amit elvárunk.

Ha nem merünk bátran, őszintén, a munkavállalóinkra felnőttként tekintve kommunikálni, akkor nem fogjuk a számunkra szükséges, tehetséges munkaerőt megtalálni. Végül is miért kéne egy villanyszerelőnek csapatjátékosnak lennie, vagy miért is lenne szüksége egy szoftverfejlesztőnek kiváló kommunikációs készségre – veti fel a kérdést Tóth Gergely, a Brain Bar Budapest korábbi operatív vezetője és a HR Fest társalapítója.

Kép: Pixabay

Hiába írják, nem olvassuk

A cégek nagy része hajlamos túl sok mindent kérni a jelentkezőktől már az első körben. Például még mindig nagy divat a motivációs levél, pedig az Insperity szakértői szerint réges-rég túlhaladtunk már ezen a formán.  A legtöbb cégnél valójában el sem olvassák ezeket – pont azért, mert a legtöbb jelentkező olyan általánosságokkal írja tele, amiből semmilyen plusz információt nem lehet kinyerni. Kevésbé jó tollú jelentkezők számára merő kínszenvedés egy motivációs levél összehozása, és lehet, hogy eleve elrettent a jelentkezéstől egyébként tökéletesen alkalmas jelölteket. Rengeteg időt és energiát igényel a megírása és, ha komolyan veszik, a HR osztály számára az irományok feldolgozása is. Ha valójában nem várunk tőle semmit – és a pozíciók többségében ez így igaz –, akkor ne kérjük a jelentkezőktől, hogy ezzel vesződjenek!

Íme Warren Buffett receptje a kiváló alkalmazott megtalálásához
A 86 éves Warren Buffett nemcsak a világ talán legsikeresebb befektetője, hanem remek menedzser is. Vállalatát, a Berkshire Hathaway-t sem egyedül építette fel. Üzlettársával, Charlie Mungerrel nagyon hisznek a csapatmunkában. Íme az ő receptje arra, milyen a kiváló alkalmazott.
Sokkal hatékonyabb például referenciákat kérni korábbi munkáltatóktól – bár itthon még ennek sincs nagy kultúrája. Ennek összegyűjtése elvileg nem okoz különösebben nagy nehézséget, viszont ha tényleg többet akarunk megtudni a jelentkezőkről, ez az, ami segíthet.

Igénytelen hirdetés

Tudomásul kell vennünk, hogy mostanra bizony a munkavállalók többsége – legalábbis azok a jól képzett, gyakorlott, megbízható emberek, akiket szeretnénk megnyerni magunknak, bármilyen szakmáról van  is szó – válogathat az álláslehetőségek közül. A munkáltatói márkaépítés többé vált divatos frázisnál, a mindennapi gyakorlatban előnyt jelentő dologról van szó.

A munkáltatói márkaépítés a vállalat stratégiájának fontos része, de az álláshirdetésekben is meg kell, hogy jelenjen. Nemcsak abban, hogy mit kérünk és ajánlunk, de abban is, hogy hogyan. Ha a hirdetés megfogalmazása, megjelenése igénytelen, ha nem működik a megadott kontakt, nem elérhető a vállalat weboldala, már elég lehet ahhoz, hogy elve „bukjuk” az első osztályú jelentkezőket. (Sok álláshirdetésben elve nem szerepel a cég neve. Nem jó ötlet, általában valami takargatnivalót jelent. Ha nekünk nincs mit elrejteni, miért ne vállalnánk, hogy embert keresünk?)

A professzionális keresés nagyobb eséllyel hoz professzionális jelölteket. A fejvadászok mellett ebben segíthet, ha saját karrieroldalt hozunk létre, ahova irányítani tudjuk a jelentkezőket, és sokkal többet megmutathatunk magunkról nekik, mint az akár legprofibb módon megfogalmazott pár soros hirdetésben.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo