Így változott a szellemi tulajdon védelme

2013. május 23. csütörtök - 18:30 / piacprofit.hu
  •    

Április 1-jén lépett hatályba az a törvénycsomag, amely átfogó változtatásokat hozott a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvényeken. A módosítás elsődleges apropóját az a 2011-es EU-irányelv adta, amelynek fő célja az előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének 50 évről 70 évre emelése. Emellett azonban számos, az eljárásokat egyszerűsítő, illetve a védelem tartalmát érintő egyéb rendelkezést is tartalmaz. Erre hívja fel a figyelmet a Piac&Profit jogi szakértőjének írása.

Valamennyi szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárás gyorsítását célozza, hogy ezentúl azokban az ügyekben, ahol nincs ellenérdekű fél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntéseit az ügyfél ellenük benyújtott kérelme alapján saját hatáskörben is megváltoztathatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, így tehát a jövőben elkerülhető lehet a bírósági eljárás.

Védjegy: szűkülő oltalom

Azokban az esetekben, amikor a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta, vagy a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét, illetve megtévesztővé vált, az érintett a korábbi szabályok szerint is kérhette a védjegy megszűnésének megállapítását, akár arra az időpontra visszaható hatállyal, amikor a védjegy megszűnésének feltételei bekövetkeztek.

A jelenlegi módosítás azonban a védjegy értékét kívánja növelni azzal, hogy a visszaható hatály alkalmazását csak akkor teszi lehetővé, ha az oltalom megszűnésének feltételei mind a megjelölt korábbi időpontban, mind a kérelem benyújtásakor fennálltak. Ha például a védjegyet a jogosultja öt évig nem használta, akkor beáll ugyan a védjegy megszűnésének egyik feltétele, de ha időközben a védjegyet újra használni kezdi, akkor a megszűnés megállapítása ettől az időponttól már nem kérhető.

 A védjegybitorlás abban az időszakban, amikor a védjegy „inaktív” volt, nem szankcionálható.

Előfordulhat, hogy más személyek a védjegyet vagy azzal összetéveszthető más megjelölést éppen abban az időszakban használtak, amikor a védjegy „inaktív” volt, tehát a megszűnés feltételei fennálltak. Igazságtalan lenne, ha a védjegyjogosult – passzivitása ellenére – védjegybitorlási pert indíthatna az ezen időszakban történt használat ellen, ezért az új szabály értelmében a védjegybitorlás ebben az időszakban nem szankcionálható, ha az alperes ilyen tárgyú kifogást terjeszt elő.

Itt megtalálja védjegy “kisokosunkat”!

Hasonló nevek: összhangban az üzleti tisztességgel

Szűkíti a védjegyoltalom terjedelmét a törvénymódosítás azzal is, hogy hatályon kívül helyezi a védjegytörvény azon rendelkezését, amely kimondta, hogy csak természetes személy hivatkozhatott a védjegyjogosulttal szemben arra, hogy gazdasági tevékenysége körében a saját nevét vagy címét használja. Ez a szabály eddig a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy védjegy jogosultja felléphetett olyan cégekkel szemben, amelyeknek a neve a védjeggyel azonos vagy hasonló volt.

A szabályozás nem azt jelenti, hogy a védjegy használatának tilalma kijátszható lesz azzal, ha valaki azonos néven egy céget alapít.

Az Európai Bíróság egy friss ítéletében ugyanakkor kimondta, hogy a védjegyoltalom fenti korlátja a kereskedelmi nevek vonatkozásában is érvényesül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl a bejegyzett védjegy használatának tilalma egyszerűen kijátszható lesz azzal, ha a védjegy hírnevéből profitálni kívánó személy azonos néven alapít egy céget. Amint a törvény indoklásában idézett Európai Bíróság ítélete is megállapítja, az ilyen használatnak összhangban kell lennie a gazdasági tevékenység körében megkövetelt üzleti tisztességgel. Ennek mérlegelésekor pedig figyelembe kell venni, hogy a célközönség milyen mértékben következtethet a harmadik személy árui és a védjegyjogosult árui közti kapcsolat fennállására, e harmadik személy mennyire lehet ennek tudatában, illetve rendelkezik-e egyáltalán a védjegy olyan hírnévvel, amelyet a harmadik személy kihasználhat.

A szerző becsülete

Végül a törvénymódosítás kiterjeszti a szerzői jogi védelem határait is. Ezentúl ugyanis szerzői jogot sért az, aki a művel kapcsolatos olyan visszaélést követ el, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

Becsületet sértő ábrázolás lehet az is,
ha a művet a szerzőhöz nem méltó környezetben mutatják be.

A szakirodalomban a szerzőnek a mű integritásához való jogaként hívott védelem eddig is létezett, de a korábbi szabályozás kifejezetten a mű eltorzítására, megcsonkítására, megváltoztatására helyezte a hangsúlyt. Márpedig becsületet sértő ábrázolás a mű megváltoztatása nélkül is elképzelhető, például, ha a művet olyan környezetben mutatják be, amely nem méltó a szerzőhöz, vagy ha negatív hírek illusztrálására használják fel.

A szerzői jogi törvény ezentúl tehát több lehetőséget ad a szerzőnek a személyiségi jogi jellegű igényeinek érvényesítésére, de annak értelmezése már a bíróságokra vár, hogy mi tekinthető becsületsértő visszaélésnek az olyan, személytelenebb szerzői művek esetében, mint például egy szoftver.


dr. Illés Ádám, LL.M

ügyvéd
Illés Ügyvédi Iroda

 

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor