Így nem viszi el a céges tudást a lelépő alkalmazott

Sokakban felmerülhet, hogy az alkalmazottaik olyan tudást szereznek a cégnél végzett munka során, amely bizony a versenytársak számára igencsak hasznos volna. Jó lenne ezt kivédeni? Van rá lehetőség - bizonyos keretek között.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Gyakori, hogy egy cég munkavállalója olyan tudást szerez a cégénél, melyet a vezetőség nem szeretne megosztani a versenytársakkal és valahogy megtiltaná azt, hogy a volt alkalmazott kiadja a féltett tudását. Sok esetben olyan tudásra is nagyon érdemes ügyelnünk, ami nem egy szabadalom alapja, de másokéhoz képest eltérő és piaci értékkel bíró gondolat. (A know-how átadása mára új fegyvernem az üzleti versenyben.)

Az ez ellen való védekezés eszköze lehet, ha a munkáltató jogos gazdasági érdekére hivatkozva megtiltja, hogy a tőle kilépő munkavállalója egy konkurens cégnél helyezkedjen el. De hogyan tilthatja-e egy cég/munkaadó, hogy a volt munkavállalója szabadon munkát vállaljon úgy, hogy már nem is állnak szerződésben?

Védjük meg a cégben felhalmozott tudást!
Kép:FreeDigitalPhotos.net/digitalart

Munkaviszonyból fakadó általános kötelezettség, hogy a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné, kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja. A munkavállalót ez a kötelezettség a munkaviszony fennállása alatt, és ellenérték nélkül terheli. A munkaviszony megszűnése után ez az általános magatartási követelmény csak abban az esetben marad fenn, ha a felek versenytilalmi megállapodást kötnek.

Mekkora korlát?
A munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartást az Mt. konkrétan nem határozza meg. Ilyennek minősülhet a konkurens cégnél való elhelyezkedés, vagy a munkáltatóéval azonos gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás indítása. A pontos tevékenységi kört, a tilalmazott jogviszonyt, annak területi hatályát mindenképpen célszerű és szükséges meghatározni a megállapodásban. Nem elegendő, ha a felek csak az Mt. egzakt megfogalmazását ismétlik meg. A munkáltatóéval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban tagsági viszony fennállása csak akkor minősül a versenytilalom megszegésének, ha a munkavállaló személyesen és tevékenyen közreműködik a társaság tevékenységében. Ugyanakkor a versenytilalom nem eredményezhet olyan mérvű korlátozást, amely nem a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését szolgálja, hanem az adott tevékenység tekintetében széles körben és területen a piaci verseny jelentős korlátozását jelenti.
A Munka Törvénykönyve úgy szól, hogy a felek önkéntes és kölcsönös megállapodása alapján lehet szerződésbe foglalni a munkavállalónak azt a kötelezettségét, hogy - legfeljebb a munkaviszonya megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét veszélyeztetné.

Ha ilyen megállapodás születik a felek közös akaratából, akkor a munkáltató a munkavállalónak ezért ellenértéket fizet. Az összeg meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltató gazdasági érdeke milyen mértékben sérül és a munkavállaló szaktudásának, iskolai végzettségének megfelelően tud-e a megállapodás miatt munkát vállalni vagy sem. A díjat egyfajta kompenzációként fogja fel a törvény, melynek az összegét nem határozza meg, de a minimumát igen. Ez pedig az alapbér minimum 1/3-a.

Fontos továbbá tudni, hogy ha a megállapodás megszegése miatt a munkáltató kártérítést követelne, az új Munka Törvénykönyve szerint először neki kell bizonyítania a kárt.

Élesen el kell különíteni a titoktartási és a versenytilalmi megállapodást. Utóbbi létre sem jön a felek kölcsönös akarata nélkül. Hogy mennyire fontos a kettő közötti különbség pontos ismerete, azt az alábbi példa mutatja.

Kovács úr korábbi a Minimont Kft-vel kötött munkaszerződése szerint titoktartásra van kötelezve, és bár elsőre úgy hathat, versenytilalmi megállapodásuk nincs köztük.

Részlet a munkaszerződésből:

Ha valaki „csak” így rendelkezik a szerződésben, azzal nem védi meg saját tudását és arra alapozott gazdasági érdekét, hiszen az alkalmazott részére kifizetett kompenzáció nélkül a versenytilalmi megállapodás semmisnek minősül.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo